Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Stoczek József, Sztoczek (Szabadka, 1819. jan. 19. – Bp., 1890. máj. 11.): mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858, r. 1860, ig. 1872, alelnök 1886 – 89). Oklevelét az Institutum Geometricumban nyerte 1844-ben. 1847-ben a József Ipartanoda fizikatanára. 1857-ben az újonnan alakult József Műegy.-en az általános és technikai fizika tanára, 1871 – 72-ben a műegy. első rektora. 1872-ben a közoktatási tanács alelnöke, 1874- től a tanárképző intézet ig.-ja és a tanárvizsgáló bizottság elnöke volt. Az 1875 – 76 és 1878 – 79. tanévben ismét a műegy. rektora. A Természettudományi Társulatnak 1865-től 1872-ig elnöke, 1885-től a főrendiház tagja. Értekezései a Természettudományi Társulat Évkönyveiben és Közlönyeiben, az MTA Értesítőjében, a Poggendorff-féle Annalenben jelentek meg. Jelentős érdemeket szerzett a m. technikai oktatás kifejlesztésében. – F. m. Műszaki természettan (Bp. é. n. Kőnyomat). – Irod. Szily Kálmán: Sz. J. (Akad. Ért. 1892); Fodor Ferenc: S. J. (Institutum Geometricum, Bp., 1955): S. J. (Élet és Tud. 1955. 18. sz.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. A kis catoptricai cathetometer és használata megismertetése. Irta Petzelt József. Magyarra ford. Négy kőre metszett táblával. Buda, 1845.2. Két jegyű közönséges logarai az 1-től 108 000-ig terjedő számoknak valamint 10-től 10 m.-perczre, minden körnegyedi szög keble-, pótkeble-, érintője- és pótérintőjének összeállítá Schrön Lajos. A szöveget magyarra ford. Stereotyp kiadás. I–III. tábla. Braunschweig és Pest, 1860.3. Utasítás meteorologiai észleletekre. Pest, 1861. Táblázattal.4. Beszéd a kir. József-műegyetemen az 1876–79. tanév megnyitásakor 1876. szept. 14. Bpest, 1876.5. Műszaki természettan. Bpest, év n. (Kőnyomat 4-rét 1–144. l. a m. n. múzeumban; vége hiányzik).Akadémiai Értesítő. Bpest, 1892. 621., 681. l. (Szily K. emlékbeszéde).bölcseleti tiszt. doktor, kir. tanácsos, okl. mérnök, a m. tudom. Akadémia másod-elnöke és a főrendiház tagjabölcseleti tiszt. doktor, kir. tanácsos, okl. mérnök, a m. tudom. Akadémia másod-elnöke és a főrendiház tagja, szül. 1819. jan. 19. Szabadkán jómódú iparos szülőktől, hol a gymnasium hat osztályát végezte. 1834. Pécsre ment a philosophiára, hol 1835 őszén fölvették az egyházmegye noviciusai közé. A következő tanévben a pesti seminarium papnövendéke lett. 1840-ben megvált a papi pályától és őszszel belépett a mérnöki intézet hallgatói közé. Tanárai közül legnagyobb hatással volt reá Petzelt József, ki mellett a mérnöki cursus elvégezte után segédtanár lett. 1847. okt. 24. a kir. József ipartanoda physikai tanszékére neveztetett ki rendes tanárnak és 1857. máj. 24. a kir. József-műegyetemen az általános és technikai természettan rendes tanárává; 1862. jún. 12-től 1871. szept. 30-ig azon intézet igazgatója, 1871., 1875–79-ig rektora volt. A m. tudom. Akadémia 1858. decz. 15. levelező tagjának választotta (1860. okt. 9. rendessé, 1872. máj. 24. az igazgató tanács tagjává; ugyanott a III. osztály elnöke volt, másodelnök volt 1886. máj. 6-tól 1889. máj. 3-ig). A műegyetem szervezése alkalmával tanúsított ügyessége által magára vonta a közoktatási miniszterium figyelmét, mely őt 1872. a közoktatási tanács alelnökének és műszaki aloszt. elnökének teendőivel bízta meg, 1874. pedig a középiskolai tanárképző intézet igazgatója és a tanárvizsgáló bizottság elnöke lett. A természettudományi társulatnak 1862–72. volt elnöke, mely időben a társulatot tökéletesen újra szervezték. A magyar mérnök- és építészegyesület megalapításában is élénk részt vett. 1885. a főrendiház tagjává nevezték ki. A m. mérnök- és építész-egyesület, a kir. m. természettudományi társulat, az országos középtanodai tanáregylet tiszteletbeli tagja és a vaskoronarend III. oszt. lovagja volt. Meghalt 1890. máj. 11. Budapesten. (A m. tudom. Akadémiában 1892. okt. 31. Szily Kálmán tartott fölötte emlék-beszédet).Czikkeket írt a Természettudományi Társulat Évkönyvébe és Közlönyeibe (1851–1898.), a M. Tud. Akadémia Értesítőjébe, Mathem. term. osztály (1859., 1870. sat.), az Akadémiai Ért. Mathem. és term. tud. Közleményeibe (II. 1861–1862. Különböző fémbarométerek összehasonlítása, IV. 1864. A testeknek változó irányú tengely körüli forgásáról), a M. Tudom. Akadémia Évkönyvébe (XIV. 1873. Újabb nyomozások a színképelemzés terén); a Poggendorfi Annaleseibe (1853. Eine auffallende elektrische Erscheinung, 1868. Bemerkungen über die «das sogenannte Toricellische Theorem» betreffende. Abhandlung des Herrn J. C. Hansen) Szabó József, Original-Abhandlungen-jében (Pest, 1858. Löftung der Wohngebäude, Die Constanten der Jedlik'schen Batterie); a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1886. A tatai forrásvizek lehülése a csatornafalakkal való érintkezés következtében) sat.Hazánk és a Külföld 1872. 24. sz. arczk.Meghalt 1890. máj. 11. Budapesten.M. Tudom. Akadémia Almanachja 1861., 1863–66., 1868–1889., 1873–1874. (Munkálatai).Munkái:Ország-Világ 1890. 317. l. arczk.Paedagogiai Plutarch Bpest, 1887. II. (Guta József).Pallas Nagy Lexikona XV. 838. l.Sturm Albert, Új Országgyülési Almanach. Bpest, 1888. 156. l.Szinnyei Könyvészete.Sztoczek Józsefszül. 1819. jan. 19. SzabadkánVasárnapi Ujság 1872. 4. sz. arczk. (Dobsy L.), 1890. 20. sz. arczk.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1860. okt. 9.).