

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Nagy Virgil (Temesvár, 1859. ápr. 25. – Bp., 1921. nov. 8.): építészmérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte 1885-ben. Hosszabb ideig mint az általános művészettörténet tanársegédje működött, utóbb magántanári képesítést nyert, majd 1905-től az ókori építészet ny. r. tanára volt. Gyakorlati tervezői, építészet- és művészettörténeti írói tevékenysége egyaránt jelentős. Ő tervezte a főváros századeleji városképének legjelentősebb elemei közé tartozó Ferenc József-híd (mai Szabadság-híd) és a II. világháború alatt elpusztult Erzsébet-híd architektúráját. A Fővámtéri dunai híd architektúrája tervét ismertető tanulmányát (A Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., XXIX., 1895), ill. az architektúra sikerült megoldását a Mérnök Egylet 1896-ban Hollán-pályadíjjal jutalmazta. Számos vidéki középületet és templomot is épített. Esztétikai-művészettörténeti tanulmányait a szaklapok közölték. – Irod. Lechner Jenő: N. V. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1921); Szily Kálmán: N. V. (Technikus, 1921 – 22. 4 – 5. sz.)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 65. l. Czikkei a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1886. A milanói székesegyház, két tábla rajzzal, 1887. Betonfödémek, 1890. Egy római kath. plébániatemplom pályaterve, 6 tábla rajz., 1892. Lucca della Robbia és iskolája, 11 szövegábr., Nehány spanyolországi műemlék sat.); írt még más szaklapokba is.építész-főmérnök, kir. műszaki tanácsos és műegyetemi magántanár,építész-főmérnök, kir. műszaki tanácsos és műegyetemi magántanár, szül. 1859. Temesvárt; atyja Nagy Innoczencz törvényszéki elnök volt, anyja a franczia Barthelemy-St.-Hilaire családból származott; felsőbb tanulmányait 1876-tól a bpesti műegyetemen végezte, hol több évig mint tanársegéd működött. A magyar közoktatási kormány kiküldetésében művészi tanulmányutat tett Európában és ezután a műegyetemen az általános műtörténelem magántanára lett. Építészeti pályázatokon számos díjat nyert; alkotásai közül említésre méltók a losonczi városháza, a mezőtúri református templom, a budapesti Ferencz József-híd művészeti kiképzése; az eskütéri híd építészeti alakítása is az ő tervei szerint készül. A magyar mérnök- és építész-egyletnek sok évig jegyzője volt; jelenleg választmányi tagja. A koronás arany érdemkereszt tulajdonosa.M. Könyvészet 1892. Munkája: A monumentalis falfestmény. Tanulmány. Bpest, 1892. Fénynyom. rajzokkal. Nagy VirgilOrszág-Világ 1897. 40. sz. arczk. Pallas Nagy Lexikona XVIII. 310. l. szül. 1859. Temesvárt;
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. 396 [2] o., ()
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
- Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
