Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rados Gusztáv, Raussnitz (Pest, 1862. febr. 22. – Bp., 1942. nov. 1.): matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1894, r., 1907, t. 1937). ~ Ignác öccse. Egy.-i tanulmányait a bp.-i műegy.-en, a bp.-i tudományegy.-en és a lipcsei egy.-en végezte. 1885-től magántanár és repetitor a műegy.-en; 1891-től rk., 1893-tól r. tanár. 1897-től- nyugalomba vonulásáig (1933) a műegy.-í könyvtár vezetőjeként sokoldalú munkásságot fejtett ki a könyvtár fejlesztésében. Több ízben volt a műegy. rektora. Részt vett az Eötvös Loránd kezdeményezésére alakult Matematikai és Fizikai Társulat alapításában, melynek 1893-tól titkára, 1913-tól másodelnöke, 1931-tól elnöke volt. 1891 – 94-ben a Matematikai és Fizikai Lapok, 1895-től a Matematikai és Természettudományi Értesítő szerk.-je. Egy determinánstétel általánosítás (Matem. és Term. tud. Ért. 46. 1929.) c. művéért 1936-ban elnyerte az MTA nagyjutalmát. Algebrai kutatásai során a magasabb fokú kongruenciák gyökeivel és más elméleti kérdéseivel, a determinánsokkal, matrixokkal, kvadratikus alakokkal, a körosztással, négyzetes maradékokkal, algebrai és elliptikus függvényekkel foglalkozott. A „magyar matematikai iskola” egyik fontos kutatási területévé vált matrix-elmélet első hazai művelője. – F. m. A felsőbbfokú kongruencziák elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. I., 1883); Egy, a geometriában jellépő számelméleti probléma (Mathem. és Term. tud. Ért. III., 1885); Az algebrai függvények elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. III., 1885); A determinánsok elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. IV., 1886); A szétbontható alakok elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. IV., 1886); Emlékbeszéd Kronecker Lipót külső tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp. 1898). – Irod. Stachó Tibor-Pogány Béla: Gyászbeszéd R. G. ravatalánál (Matem. és Fiz. L. 1942); Stachó Tibor: R. G. 1862 – 1942 (Technika, 1943. 1. sz.); Móra László: R. G. (Könyvtáros, 1962. 12. sz.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1862. febr. 22. PestenCzikkei a Math. és Természettudom. Értesítőben (1883. A felsőbb fokú kongruencziák elméletéhez, 1885. Egy a geometriában fellépő számelméleti probléma, Az algebrai függvények elméletéhez, 1886. A szétbontható adatok elméletéhez, A determinánsok elméletéhez, 1888. A n-alrendű elliptikus függvények különböző meghatározásairól, 1890. A térbeli görbék elméletéhez, 1892. Az orthogonális helyettesítések elméletéhez, Az adjungált helyettesítések elméletéhez, 1893. Új soralakok az «e» számára, 1895. A semidefinit quadratikus alakok elméletéhez, 1896. Az adjungált quadratikus alakok elméletéhez, Az adjungált bilinear alakok elméletéhez, 1898. Az orthogonalis helyettesítések elméletéhez, Az indukált lineár helyettesítések elméletéhez, 1899. Az indukált helyettesítések csoportjai, Az indukált lineár helyettesítés charakteristikus egyenleteknek tényezőkre való felbontása. Az algebrai resolvensek elméletéhez, 1900. Az orthogonális helyettesítések elméletéhez); a Math. és Phys. Lapokban (1892. A Laplace-egyenlet gyökeiről, 1893. Egy minimum probléma elemi tárgyalása, 1894. A cziklikus determinansok elméletéhez, 1897. A térnek absolut igaz tudománya, 1898. Egy igen egyszerű mechanikai igazságnak mathematikai tárgyalása, 1901. Adalék az algebrai resolvensek elméletéhez); az Akad. Értesítőben (1905. Gyászbeszéd Kruspér tt. ravatalánál); föntebbi czikkek külön nyomatban is megjelentek, úgyszintén németül is a Mathem. és Naturw. Berichte I. és VIII., X. sat. köteteiben és a külföldi szakfolyóiratokban. Irt több nagyobb mathematikai tartalmú czikket a Pallas Nagy Lexikonába.M. Könyvészet 1898.műegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagjaműegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1862. febr. 22. Pesten; középiskolai tanulmányait a budapesti V. ker. főreáliskolába, felsőbb tanulmányait a budapesti műegyetemen és tudományegyetemen, részben pedig a lipcsei egyetemen végezte. 1885-ben a József-műegyetemen a mathematika repetitorává és magántanárrá, 1891. ugyanott rendk. tanárrá és 1893. rend. tanárrá neveztetett ki. 1894. máj. 4. óta a m. tud. akad. levelező tagja. 1896 óta igazgatja a József-műegyetem könyvtárát, 1900. a mérnöki és építészeti szakosztály dékánja volt. A mathematikai és physikai társulat titkára, tagja az országos tanárvizsgáló bizottságnak.Munkája: Emlékbeszéd Kronecker Lipót külső tagról. U. ott, 1898. (Emlékbeszédek IX. 5.).Ország-Világ 1900. 26. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XIV. 345., XVIII. 488. l. és II. Pótkötet 1904. 504. l.Rados GusztávSzerkesztette a Mathem. és Physikai Lapok I–III. köteteinek mathematikai részét 1892–1894-be Budapesten Kövesligeti Radóval együtt és szerkeszti a Mathem. és Természettudományi Értesítőt 1895 óta.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1937. ápr. 29.).

• Emlékbeszéd Kronecker Lipót külső tagról, 1898
• Zur Theorie der adjungierten quadratischen Formen, 1898
• A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai jutalma, [1906]
• A nemzetközi segédnyelv, [1907]
• A nemzetközi segédnyelv, 1907
• Rados Gusztáv beszámoló jelentése a Magyar Királyi József-Műegyetem 1913-1914. tanévéről, 1914
• Rados Gusztáv beszámoló jelentése a Magyar Királyi József-Műegyetem 1913-1914. tanévéről, 1914
• Kőnig Gyula rendes tag emlékezete, 1915
• A M. K. József-Műegyetem Könyvtárának tulajdonában őrzött Hieronymi Károly könyvhagyatékának czímjegyzéke, 1916
• Analízis és geometria, 1919
• Analízis és geometria, 1920
• Több változós függvények egymástól való lineáris függésének feltétele, [1921]
• Függvények egymástól való lineáris függőségének új kritériuma és ennek kapcsolata a régiekkel, [1922]
• Les conditions du travail intellectuel en Hongrie, 1924
• Klein Félix k. tag emlékezete, 1927
• Egy determináns-tétel általánosítása, 1929
• L'activité de la Société Széchenyi pour encourager les recherches scientifiques en Hongrie, 1930
• Eine neu Herleitung des Kronecker'schen Satzes über die Discriminante der Galois'schen Gattung, 1933
• Kürschák József emlékezete, 1934
• Indukált négyzetes alakokról, 1935
• Adalékok a Gauss-féle számtest elméletéhez, 1936
• Adjungált determinánsok rangszáma, 1936
• A Kronecker-féle determináns rangszáma, 1936
• Sylvester determinánstételének egy új bebizonyítása, 1936
• Adalék a binom kongruenciák elméletéhez, 1937
• Adalék az algebrai számtestek elméletéhez, 1937
• Egy numerikus kongruencia teljes megoldása, 1937
• Egy primedál-modulusra vonatkozó numerikus kongruenciáról, 1937
• Összetett modulusok primitív gyökei a Gauss-féle számtestben, 1937
• Bizonyos levezetett bilineár alakok karakterisztikus egyenletének discriminánsáról, 1938
• Bonyolódott determináns-összefüggések intuitív levezetése, 1938
• Brioschi Francesco egyik tételének rövid bizonyítása, 1938
• Cyklikus orthogonális helyettesítésekről, 1938
• Néhány resolvens-egyenlet explicit előállítása, 1938
• Orthegenális helyettesítés cyklikus voltának szükséges és elegendő feltétele, 1938
• Unitárius helyettesítések levezetett helyettesítései, 1938
• Unitárius matrix spektrumáról, 1938
• Adalék az unitárius helyettesítések elméletéhez, 1939
• Cyklikus unitárius helyettesítésekről, 1939
• Definit és semidefinit Hermite-alakok ismertető jeleinek elemi levezetése, 1939
• Hermite-alakok Kronecker-féle compositumáról, 1939
• Hermite-alakokról levezetett alakok, 1939
• Magyar szerzőnek két idegennyelvű művéről, 1939
• Semidefinit Hermite-alakokról, 1939
• Über zyklische orthogonale Substitutionen, 1939
• Unitárius helyettesítés együtthatói között fennálló feltételi egyenletek függetlensége, 1939
• A kúpszeletek és másodrendű felületek elméletében fellépő néhány bonyolódott polynom tényezőkre bontása, 1940
• Az egyváltozós függvények lineáris függetlenségére vonatkozó Gram-tól eredő kritériumoknak új bebizonyítása és általánosítása, 1940
• Felcserélhető Hermite-matrixok és hozzájuk tartozó Hermite-alakok, 1940
• Hermite-determinánsokra vonatkozó néhány tételnek intuitív levezetése, 1940
• Két bonyolódott n-változós polynom tényezőkre bontása, 1940
• Über die Unabhängigkeit der Bedingungsgleichungen zwischen den Koeffizienten unitärer Substitutionen, 1940
• Három pontjával meghatározott kör és négy pontjával meghatározott gömb egyenletéről, [1941]
• Egész együtthatós bilineár alak adjungált alakjainak elemi osztóiról, 1941
• Elnöki megnyitóbeszéd a Társulat 1941. jan. 30-án tartott jubiláris ülésén, 1941