Szádeczky-Kardoss Elemér     ☰ Kolozsvár 1903.09.10   ☷ Budapest 1984.08.23   |   akadémikus, férfi, geológus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, geokémikus
Kardoss Elemér, Szádeczky-
szádecsnei és kardosfalvai Szádeczky-Kardoss Elemér
Szádeczki Elemér
Szádeczky Elemér
Szádeczky-Kardoss Elemér, szádecsnei és kardosfalvi
Szádeczky-Kardoss Elemér
 
kitüntetései
 
pozíciói

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1949.10.31 - 1950.12.07

Országgyűlés

képviselő
1949.05.15 - 1953.05.17

Országgyűlés

képviselő
1953.05.17 - 1958.11.16

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1950.12.07 - 1984.08.23
 
életrajzai

História TT

Értelmiségi családban született, apja geológus, egyetemi tanár volt. A Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen az Eötvös Kollégium tagjaként 1928-ban természetrajz-vegytan szakos tanári és 1925-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola, illetve a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Rendszeres Ásványtani és Kőzettani Tanszék tanársegéde 1927-től, adjunktusa 1934-ben lett, az ásvány- és földtan nyilvános renkívüli tanára 1941-1948-ban volt. 1933–1941-ben a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára, 1947–1948-ban a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar dékánja. 1947–1950-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Ásványtani és Kőzettani Tanszék nyilvános rendes tanára (1948–1950-ben a tanszék vezetője és az egyetem rektora.) Az ELTE Természettudományi Karán 1953–1956-ban az Élet- és Földtudományi Kar; 1950-1952-ben az Ásványtani-Kőzettani Intézet nyilvános rendkívüli tanára, 1952-től 1974-ig egyetemi tanár; 1950-től az Ásványtani-Kőzettani Intézet igazgatója, 1968–1974-ben a Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője volt. 1956-tól 1974-ig az általa megszervezett, az MTA keretében működő Geokémiai Kutatólaboratórium igazgatója volt. 1945. áprilisban belépett a Független Kisgazdapártba, majd párton kívüliként politizált. 1949. május 15. és 1958. szeptember 26. között országgyűlési képviselő volt; előbb a Magyar Függetlenségi Népfront Győr-Moson-Sopron megyei választókerületében, majd 1953. május 17-én a MFNF budapesti listáján szerzett mandátumot. Vezető szerepet vállalt a magyarországi földtani kutatások irányításában, az ország természeti erőforrásai kutatási irányainak kidolgozásában. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává 1949-ben választották meg, 1964–1967-ben az MTA Elnöksége tagja volt. Kétszer kapott Kossuth-díjat.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szádeczky-Kardoss Elemér (Kolozsvár, 1903. szept. 10. – Bp., 1984. aug. 23.): geológus, geokémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1950), Kossuth-díjas (1949, 1952). ~ Gyula fia. Diplomáját a bp.-i tudományegy.-en szerezte (1926). Pályáját a soproni egy.-en kezdte mint tanársegéd, 1936-ban egy.-i tanár, 1948-ban dékán. Közben a bp.-i egy.-en magántanár (1931). A miskolci Nehézipari Műszaki Egy. első rektora (1948-50). majd az Eötvös Loránd Tudományegy. (ELTE) ásvány-kőzettani tanszékének professzora, ahol 1955-ben megszervezte az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumát, s annak ig.-jaként ment nyugdíjba. Az őslénytan kivételével a földtan minden ágát magas szinten művelte. Jelentős az üledékképződéssel kapcsolatos több felismerése, a mélységi vizek osztályozása, az első karsztvíz térkép összeállítása. Megalapította Mo.-on a szénkőzettant és a geokémiát; megalkotta a transzvaporizációs elv bevezetésével a magmás kőzetek új genetikus rendszerezési elvét, az univerzális ciklustörvény alapjait. Kidolgozta a metamorfit térképszerkesztés alapelveit, az ország természeti erőforrásainak kutatási és feltárási fő irányát. Nevéhez fűződik a lemeztektonika hazai bevezetése. Megszervezte az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályát (1965), amelynek titkára és 1976-ig elnöke. Hosszú ideig szerk. az Acta Geologicát. Monográfiáinak, tanulmányainak száma meghaladja a 200-at. Ogy.-i képviselő, a Béketanács elnökségi és bizottsági tagja volt. A Magyarhoni Földtani Társ. Szabó József-emlékéremmel tüntette ki. Az osztrák akadémia l. tagja, az ELTE tiszteleti doktora (1981), a Leopold von Buch-emlékérem (1983) tulajdonosa. Számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet tagja, t. tagja volt. – F. m. Rendszeres ásványtan (Miskolc, 1950); Szénkőzettan (Bp., 1952); Geokémia (Bp., 1955); A Föld szerkezete és fejlődése (Bp., 1968); Geonómia (Bp., 1974). – Irod. Pantó György: Sz.-K. E. (Földtani Közl., 1986. 3. sz.).

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.).

könyvei

róla szóló könyvek

linkek
ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    Történelmi tár    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    wikipedia    |    Amicus: 14966    |