Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Schuller Alajos (Pest, 1845. szept. 17. – Bp., 1920. ápr. 20.): fizikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1880, r. 1891). 1863-ban a műegy. mérnöki tanfolyamán kezdte felsőbb tanulmányait. Heidelbergi tanulmányai után, 1872-ben elnyerte a műegy. kísérleti fizikai tanszékét. Különös érdeme a laboratóriumi oktatás színvonalának emelése. Tökéletesítette a Bunsen-féle jégkalorimétert, nagy hatásfokú higanyos légszivattyút szerk. 1916-ban vonult nyugalomba. – F. m. Kísérleti fizika (Bp., 1897); Chemiai physica (Szeged, 1905). – Irod. Tangl Károly: Beszéd Sch. A. ravatalánál (Akad. Ért. 1920).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. A súly és hő állítólagos összefüggéséről. Bpest, 1875. (Értekezések a term.-tud. köréből VI. 4.).2. A légnyomás változásainak pontos meghatározásáról. U. ott, 1876. (Értekezések a term.-tudom. köréből VII. 3.)3. Hőmennyiségmérések. U. ott, 1878. Egy táblával. (Wartha Vinczével együtt. Értek. a term. tud. kör. VIII. 12.)4. A levegőről és folyóssá tételéről. U. ott, 1880. 16 ábrával. (Népszerű természettudományi előadások 20.)5. Önműködő higany légszivattyú. U. ott, 1881. Egy rajzzal. (Értek. a term.-tud. kör. XI. 8.)6. A víznek képződési melegéről U. ott, 1881. (Ért. a term.-tud. kör. XI. 17.)7. A hydrogen hyperoxid képződése égés közben. U. ott, 1881. (Ért. a term.-tudom. kör. XI. 26.)8. Theorie der Elektrolyse. U. ott, 1899. (Különny. a Math. u. Naturw. Berichte aus Ungarnból.)9. A fémek potentialkülönbségéről. U. ott, 1901. (Különny. a Mathem. és Természettud. Értesítőből.)Czikkei a Poggendorf Annalenjében (1872. Über die Messung von Rotationsgeschwindigkeiten); a Természettudom. Közlönyben és Pótfüzeteiben (1873 óta száznál több czikk); a Carl Repertoriumában (XI. 1874. Zwei Apparate zur objectiven Darstellung der Lissajousschen Figuren); a Műegyetemi Lapokban (1876. A mérlegről, 1877. Nyomásszabályozó világító gáz számára, Előadási kisérletek); a Berichte der chemischen Geselschaftban (1877. Calorimetrische Untersuchungen); a Mathem. és Physikai Lapokban (IX. 1900. Az optikai gyűjtő és szóró szerkezetek helyes megkülömböztetéséről).Kiszlingstein Könyvészete.műegyetemi tanár, a m. tud. Akadémia rendes tagjaműegyetemi tanár, a m. tud. Akadémia rendes tagja, szül. 1845. szept. 17. Pesten; tanulmányait u. ott a reáliskolában kezdte és 1863-tól Budán a műegyetemen végezte a mérnöki tanfolyamot; három évig a műegyetemen tanársegéd volt és ezen idő alatt letette a középiskolai tanári vizsgát. 1871-ben a heidelbergi egyetemre ment, hol Kirchhoff és Bunsen tanítványa, egy évig Kirchhoff tanársegéde volt. 1872. szept. 24. óta a kir. József-műegyetemen a kisérleti természettan rendes tanára. A m. tud. Akadémia 1880. máj. 20. lev. taggá választotta, 1891. máj. 8. lett rend. tag.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XIV. 996.Schuller AlajosSzinnyei Könyvészete.szül. 1845. szept. 17. Pesten; Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.

tudósportál

A József Mûegyetemen és a pesti tudományegyetemen tanult (1863–1868), a pesti tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1868), az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.; r.: 1891. máj. 8.).

• A súly és a hő állítólagos összefüggéséről, 1875
• A légnyomás változásainak pontos meghatározásáról, 1876
• Hőmennyiség-mérések, 1877
• A levegőről, és folyóssá tételéről, 1880
• A víznek képződési melegéről, 1881
• Önműködő higanylégszivattyú, 1881
• A hydrogen hyperoxyd képződése égés közben, 1882
• Kísérleti fizika, 1897
• Chemiai phisica, 1905
• Elektrostatikai transformáló, [1916]
• Harmónikus mozgás lefolyása Külső erő hatása alatt, 1916