História TT

Apja műszaki tisztviselő volt. 1927-ban a József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. A budapesti Láng Gépgyár gyakornoka 1929-ig, majd a Magyar Siemens Művek Műszerosztályának mérnöke, főmérnöke 1940-től. 1946-tól 1947-ig önálló tervezőmérnök, majd a Magyar Brown-Boveri elektronikai részlegénél dolgozott. 1949-ben az első magyarországi villamos-mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára alapító főmérnöke, 1950 tavaszán a Műszeripari Központ vezérigazgatója. 1951. januártól a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeripari főosztályvezetője, 1952. januártól a Középgépipari Minisztériumban, hasonló beosztásban. Kohó- és gépipari miniszterhelyettes 1954. január és 1961 között volt. Emellett az Állami Műszaki Főiskola Műszertagozatának vezetője 1950-1953-ban, a BME Villamosmérnöki Kar Műszer- és Finommechanika, ill. Híradás- és Műszeripari Technológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense 1953-tól 1961-ig, tanszékvezető egyetemi tanára 1961. augusztustól 1969-ig. A Méréstechnikai és Automatizálási Tud. Egyesület alapító tagja 1952-től, majd elnöke 1954 és 1969 között. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese 1962. februártól 1969-ig volt. 1947-ben a Szociáldemokrata Párt tagja lett, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja tagja volt.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kolos Richárd, Koch (Bp., 1904. szept. 16. – Bp., 1969. aug. 14.): gépészmérnök, egyetemi tanár. Oklevelét a bp.-i műegy.-en szerezte (1927), ezután másfél évig a Láng Gépgyárban dolgozott gyakornokként, majd közel másfél évtizedig a Magy. Siemens Művek műszerosztályának mérnöke, ill. főmérnöke volt. Itt alakult ki érdeklődése a mérés- és műszertechnika kutatása és gyártása iránt, és e témakör szerkesztési kérdéseivel foglalkozott. 1937-ben feleségül vette Móricz Virág írónőt. 1945 után tervezőmérnök, 1949-ben megbízták az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárának megszervezésével, melynek a főmérnöke lett. Megszervezte a Műszeripari Központot (1950), 1951-től a Kohó- és Gépipari Min. műszeripari főosztályát vezette, 1954-től miniszterh., 1962-ben a Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára, majd az OMFB (Orsz. Műszaki Fejlesztési Bizottság) elnökh.-e volt. A szervezési feladatok mellett foglalkozott a műszaki felsőoktatás kérdéseivel is. Az Áll. Műszaki Főisk. műszertagozatának vezetője és előadója (1950–53). A bp.-i – általa megszervezett műszerszakán – a Műszer- és Méréstechnika tanszék tanszékvezető egy.-i docense (1953–61), 1961-től tanszékvezető egy.-i tanár, 1964-től a Híradás- és Műszeripari Technológia tanszékvezetője. Elektromechanikus műszerek és készülékek gyártástechnológiája tárgykörben tartott előadásokat, írt egy.-i jegyzeteket. Nevéhez fűződik a szocialista nagyipari műszergyártás megszervezése, a műszermérnöki képzés létrehozása. Nevét viseli Bp.-en a Finommechanikai és Híradástechnikai Szakközépisk. Autóbaleset áldozata lett. – F. m. Elektromechanikus műszerek (I.-II., Bp., 1963. III., 1964). – Irod. (N. n.): K. R. (Műszaki Élet, 1969. aug. 22.); (N. n.): K. R. (Mérés és Automatika, 1969. 9. sz.).

• Villamos mérőműszerek számítása és szerkesztése, 1956
• Elektromechanikus műszerek 2., 1960[!1961]
• Elektromechanikus műszerek 2., 1961
• Elektromechanikus műszerek 2., 1962
• Elektromechanikus műszerek 2., 2. r., 1962
• Elektromechanikus műszerek 2., 1963
• Elektromechanikus műszerek 2., 2. r., 1963
• Elektromechanikus műszerek 2./1., 1964
• Elektromechanikus műszerek 2./2., 1964
• Elektronikus műszerek 3., 1964
• Elektromechanikus műszerek 2./1., 1965
• Elektromechanikus műszerek 2/2., 1965
• Elektromechanikus műszerek 2./1., 1966
• Elektromechanikus műszerek 2./2., 1966
• Elektromechanikus műszerek 3., 1966
• Elektrotechnikus műszerek 2/2., 1970

ISNI    |    OSZK MEK    |    PIM    |    Történelmi tár    |    VIAF    |    web    |    wikipedia    |    Amicus: 14843    |