Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kautz Gyula (Győr, 1829. nov. 5. – Bp., 1909. márc. 27.): közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1860, r. 1865, ig. 1887). Külföldi egy.-i tanulmányai után 1851-től a pozsonyi, 1853-tól a nagyváradi jogak.-án tanított. 1857-ben a budai műegy.-en a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára. 1863–92 között a pesti tudományegy. tanára (közjog és közigazgatás, politika; 1868-tól nemzetgazdaságtan és pénzügytan). 1865-től 1883-ig Deák-párti programmal ogy.-i képviselő, a kiegyezési tárgyalásokon gazdasági szakértő. 1883-tól az Osztrák-Magyar Bank al-, 1892-től 1900-ig főkormányzója. 1886-ban tagja lett a főrendiháznak. 1904-től 1907-ig az MTA másodelnöke. Kormányzói működése során – gazdasági engedmények árán – bizonyos politikai követelményeket (kétnyelvű papírpénz, valutarendezés stb.) érvényesített. Közgazdasági nézeteire a német történelmi isk. képviselői hatottak. Főként a közgazdasági irodalom fejlődését vizsgálta, s az egyes elméletek létrejöttét a kor társadalmi viszonyaival is igyekezett kapcsolatba hozni. – F. m. Theorie und Gesrhichte der National-Oekonomik (I–II. Wien, 1858–66); Politika (Pest, 1862; további kiadások is, 1878-ban az MTA nagy jutalmát kapta); A nemzetgazdaság és pénzügytan (I–II, Pest, 1862–63); Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika (Pest, 1866); A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon (Pest, 1868); Jogtudomány és nemzetgazdaságtan (Pest, 1868); A fémvaluta kérdése (Bp., 1880); Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financzia kezdetei (Bp., 1883). – Irod. Földes Béla: K. Gy. (MTA Emlékbeszédek, XV. Bp., 1911.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A budai kir. magyar műegyetem. Pest, 1861. (Statisztikai Közlemények II. 2.) A fémpénz és valuta-ügy a törvényhozás és a tudomány jelen állása szerint. U. ott, 1877. (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.) A fémvaluta kérdése a tudomány jelen állása szerint. U. ott, 1880. (Értekezések a társad. tudom. köréből VI. 8.) A nemzetgazdaság és pénzügytan, tekintettel a gyakorlati iparéletre és a fensőbb tanulmány szükségeire. Pest, 1862–63. (2. kiadás: A nemzetgazdaság és pénzügytan rendszere cz. U. ott, 1870–72. Két kötet, 3. kiadás: Bpest, 1875. Ism. a Budapesti Szemle X. 1876., 4. átdolgozott kiadás. U. ott, 1880–85, Három kötet. Ism. Bud. Szemle 1880–81., I. kötet 5. kiadás. U. ott, 1890. Ism. Nemzetgazdasági Szemle, Budapesti Szemle LXIV. A m. tudom. akadémia által 1865-ben a Marczibányai díjjal jutalmaztatott. Németül kivonatban ford. Schiller Zsigmond. Budapest, 1876.)Arczképe: kőnyomat, rajzolta Barabás M., nyomt. Pollák testvérek Pesten (Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Pest, 1866. I.); Ellingertől 1882.; olajfestés Marastonitól 1895. és heliogravure, Bécs 1897. A társulási intézmények a nemzetgazdaságban. Ugyanott, 1871. (A magyar tudományos akadémia által a Fáy-díjjal koszorúzott pályamunka.) Az 1862-iki londoni világ-iparkiállítás, különösen közgazdasági és általános iparműveltségi szempontból. Buda, 1863. Az államadósság-ügy elmélete. Székfoglaló. Ugyanott, 1867. Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financzia kezdetei. U. ott, 1883. (Értek. a nemzetgazdaság és statistika köréből I. 8.) Az austriai birodalom statisztikája, különös tekintettel Magyarországra. Főtanodák használatára s öntanulmányul. Pest, 1855. (Ism. 1. füz. Pesti Napló 1854. 287. sz.) Az egyetemek hivatása. Beszéd, melylyel 1873. okt. 1. a m. kir. tudom. egyetem rectori székét elfoglalta. U. ott, 1873. (Acta Reg. Scient. Universitatis Ung. Budapestiensis 1873–74. Fasc. I. Különnyomatban is). Az Újkori állam, mint szabadság-, kötelesség, és munkaszervezet. Beszéd. Tartatott a budapesti egyetem 1874. jún. 25. ünnepélyes közűlésén U. ott, 1874. (Acta ... Fasc. II. és különnyomatban is.)Beszédei az országgyűlés képviselőházában és a főrendiházban 1867-től 1888-ig (főleg a felirati viták, a választási törvény körüli, azután a pénzügyi s adótörvényjavaslatok, vám- és kereskedelem-politikai, meg kiegyezési kérdések discussiója alkalmával) a Naplókban vannak. Egy beszédét: A választókhoz, Toldy István közli (A m. politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1866. II. k.)Bozoky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 85. l.Budapesti Közlöny 1869. 62. szám.Budapesti Közlöny 1892. 59. sz.Conrad, Staatswörterbuch 1892. IV. 669. l.Egyetemes M. Encyclopaedia. Pest, 1872. X. 96. l. Emlékbeszédek Konek Sándor felett. U. ott, 1886. (Emlékbeszédek III. 9.) Emlékbeszéd Pauler Tivadar felett. U. ott, 1887. (M. tudom. Akadémia Évkönyvei XVII. 5.) Emlékbeszéd Rau Károly Henrik felett. Bpest, 1873. (Értek. a társad. tud. kör. II. 7.)Értekezései és czikkei a Kelet Népében (1856. Smith Ádám és az újkori nemzetgazdászattan); a Budapesti Szemlében (1859–60 A nemzetgazdasági irodalom újabb mozzanatai, A nemzetgazdasági eszmék és elméletek története, 1861–62. A socialismus és communismus rendszerei, 1865. Az európai államtudomány újabb iránya, 1867. A képviseleti állam az újabb politikai elméletekszerint, 1877. A nemesérczek az emberiség történetében, 1878. A nemzetközi pénzegység és a világérme kérdése, 1879. Az angol államalkotmány általános jellemzéséhez, 1880. A közgazdasági reactio korunkban, A nemzetközi pénzegység és a világérme kérdése, 1881. A reactio a pénzgazdaságban, Szabadkereskedés-e avagy védvám, 1882. A városok alakulásának és fejlődésének törvényei, 1883. Az európai államok pénzügyi statisztikája, Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financzia kezdetei); közgazdasági értekezések a Delejtűben (1860–61. Kervei álnévvel), a Gazdasági Lapokban (1860–61) és a Gazdasági Füzetekben (1862); a M. tudom. akadémia Értesítőjében (1869. Jogtudomány és nemzetgazdaságtan, 1883. Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financia kezdetei); az Országos Gazdasági Egyesület Évkönyvében (1862–1866-ra: Emlékirat a vámpolitika kérdésében); a Statistikai Közleményekben (IV. 1862. A technikai és reáloktatásügy hazánkban, VI. 1864. A gépüzlet nemzetgazdaságunk újabb fejlődésében); a Magyarország Anyagi Érdekeiben (1865. Az országos magyar gazd. egyesület véleménye a birodalmi vámszabálytervről), a Nemzetgazdasági Szemlében (1877. Néhány irodalomtörténeti adat a hazai telepítés kérdéséhez, Nemzetgazd. első remekíróink. I. Berzeviczy Gergely emlékezete, 1890. Smith Ádám mint a közgazdaság-tudomány megalapítója, bevezetésül Smith munkájának magyar fordításához); czikkeket írt még az Új M. Muzeumba, a Győri Közlönybe (1868-tól) és a Pester Lloydba; jellemrajzokat gróf Széchenyi Istvánról, Deák Ferenczről és gróf Teleki Lászlóról a Brockhaus-féle Unsere Zeit cz. folyóiratba (1859–61.). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt. Előszót írt Roscher Vilmosnak A mezőipar nemzetgazdaságtani elmélete, ford. Kiss János. Pest, 1870. cz. munkához és Bevezetést Hume Dávid Közgazdasági tanulmányainakmagyar kiadásához. (Bpest, 1886.)Falusi Gazda 1867. 10. sz. arczk.Gelléri Mór, A magyar ipar úttörői. Bpest, 1887. 231. l. arczk.Ingram, J. K., History of Political Economy 1888. és az Encyclopädia Britannica XIX. k.jogi doktor, val. belső titkos tanácsos,jogi doktor, val. belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, az osztrák-magyar bank kormányzója, előbbinek testvérbátyja, szül. 1829. nov. 5. Győrött, hol középiskolai s akadémiai tanulmányait végezte, mire a pesti egyetemen húsz éves korában avatták jogi doktorrá. Az 1848. mozgalomban rövid ideig mint önkéntes nemzetőr szolgált. A tanári pályára szánva magát, külföld egyetemek látogatására ment Berlinbe, Heidelbergába s különösen Lipcsébe, hol Roscher Vilmos előadásait hallgatta, kinek kedvelt tanítványa volt. Visszatértekor azonnal a pozsonyi kir. jogakadémiához nevezték ki segédtanárnak, hol 1851. nov. 16-tól 1853. márcz. 3-ig működött. Innen neveztetett ki a nagyváradi akadémiához az osztrák pénzügytan és 1854-től fogva a nemzetgazdaságtannak rendkívüli tanárává, 1856-ban pedig rendes tanárnak. 1857. okt. 8. saját kérelmére az akkor még Budán fennállott műegyetemhez helyeztetett át mint a nemzetgazdaság, kereskedelmi jog és törvényismeret tanára. Az ötvenes évek végén habilitálta magát a pesti egyetemen mint a politikai tudományok magántanára; egyúttal ismeretségbe s állandó összeköttetésbe jutott az akadémia, a közélet és a publicistika vezető embereivel és kezdett részint az országos gazdasági, részint az országos magyar gazdasági egyesület közgazdasági osztályának üléseiben, akkor lefolyt mozgalmas tárgyalásokban, vitákban és a közélet terén is szerepelni. A magyar tudom. akadémia 1860. okt. 9. levelező taggá (1865. decz. 10. rendessé s 1887. máj. 13. az igazgató-tanács tagjává) választotta. 1862-ben a londoni világkiállítás tanulmányozására küldte ki az akkori m. kir. helytartótanács. 1863-ban kinevezték a pesti egyetemre a magyar közjog és közigazgatás, 1868-ban pedig a nemzetgazdaság- és pénzügytan rendes tanárává. (1864-ben az osztrák közoktatási kormány a prágai egyetem politikai tanszékét ajánlotta fel neki; K. azonban hivatkozással hazájához való köteles ragaszkodására az ajánlatot épen úgy visszautasította, mint néhány évvel később Becke közös pénzügyminiszter azon ajánlatát, hogy fogadja el oldala mellett az államtitkári illetve első osztályfőnöki állomást). Az 1865–68. országgyűlésre Győrött képviselővé választották és így K. volt egyike az első tanároknak a magyar törvényhozó testületben. A Deák-párthoz csatlakozott és ennek mindvégig hű, buzgó s munkás tagja volt. Tevékeny része volt a bizottsági munkálatokban, nevezetesen előadója volt a pénzügyi bizottságnak és így az első alkotmányos budgetnek; egyik tagja a kiegyezést előkészítő 67-es bizottságnak; jegyzője a Bécsben űlésezett nagy fontosságú quota-bizottságnak és több ízben a közoktatásinak. A parlamentben nem gyakran szólalt fel és nagyobb beszédei mind polemikus jellegűek voltak. A kiegyezés nagy művének létrehozatala körül érdemesültek sorában kiváló hely illeti meg őt is. Lónyay pénzügyminiszter megbízásából ő dolgozta ki azt az emlékiratot, melynek alapján egy bizonyos nagy osztrák consortiumnak a dohányjövedék bérbevételére czélzó ajánlatát a korona s a kormány visszautasította s ezzel a magyar államot milliókra rúgó jövedelemcsorbulástól megóvták. Ugyanezen évben (1867.) mint a valuta s pénzrendszer tárgyában Bécsben tartott hivatalos értekezletek tagja, az aranyvalutára való átmenetel és a franczia frank-rendszer behozatala mellett nyilatkozott. Az egyetem előbb dékánná s azután (az 1873–74. tanévre) rectorrá választotta. A kormány ugyanekkor a tiszai vasút igazgató választmányában képviseletével bízta meg, mely állásában a vasút államosításának eszméjét segítette érvényre jutni. 1875-ben a Lipótrend lovagkeresztjét kapta s tanítványai 25 éves tanári jubileuma alkalmából arany tollal tisztelték meg. Az 1883. képviselőválasztás alkalmával elveszté a győri mandatumot és ugyanez évben Fest Imre halála után az osztrák-magyar bank magyar alkormányzójává neveztetett ki. Egy ideig a tudományos akadémia nemzetgazdasági bizottságának elnökségét is vitte. A főrendiháznak 1885–86. történt újjá szervezése alkalmával az élethossziglani tagságra nevezték ki, a hol helyet foglal a felirati s pénzügyi bizottságokban. 1892. márcz. 6. a magyar és osztrák kormány együttes felterjesztésére, a király kinevezte az osztrák-magyar bank főkormányzójává, hol a pénz- és valutarendszer modern értelemben való átalakítására irányzott törekvéseknek buzgó támogatását tekinté egyik fő feladatának és e részben való működése elismeréseül 1893. elején titkos tanácsosságot nyert. A párisi Société d'Économie Politique s a londoni nemzetközi statisztikai intézetnek tiszteleti tagja és az országos statisztikai tanács tagja. K. fiatal kora óta mindig nagy súlyt helyezett Széchenyi István gróf politikai s különösen közgazdasági munkáira. Ő kezdte meg hazánkban a nemzetgazdaságtant szorosan tudományosan művelni. Általános tudományi, úgy mint politikai irányra nézve az Aristotelesi középút elvét vallja, a historiai-ethikai (relativistikus) iskolának egyik képviselője, bár mindenkor becses tartásával az angol classikai íróknak. Tekintélye életpályájával együtt a külföldön is mind több elismerésre talált. A német közgazdasági tudósok legelseje Roscher, a nagynevű Stein, szintúgy Schäffle, Wagner Ad., az angol Ingram és a fiatal írói nemzedék több kitünősége elismeréssel nyilatkoznak munkáiról és idézik is mint szaktekintélyt. Sokoldaluságára czélozva mondja róla Csengery: Jogtudós, történetbúvár és nemzetgazda lévén, ismeri az élet minden viszonyát, szem előtt tartja annak minden tényezőjét. Végre mint tanárról Toldy István így nyilatkozik: A folyékonyság ifjúi tűzzel, a könnyedség művészi tökélylyel párosul benne. Jogtudomány és nemzetgazdaságtan. U. ott, 1868. (Értekezések a törvénytudományok köréből I. 5.)Journal des Économistes 1862. (Otte Aug.)Kákay Aranyos (Kecskeméty Aurél), Nagy férfiaink. Budapest, 1874.Kakay Aranyos No. 2. (Ifj. Ábrányi Kornél), Újabb országgyülési Fény- és Árnyképek. Bpest, 1877.Kautz Gyula Kerkapoly Károly emlékezete. A magyar tudományos akadémia 1895-ik évi ünnepélyes közülésén előadva. Ugyanott, 1895. (Előbb a Budapesti Szemlében.)Kiszlingstein Könyvészete.Knies, Karl, Die politische Oekonomie vom geschichtlichen Standpunkte. Braunschweig, 1883.Magyarország és a Nagyvilág 1866. 22., 30. sz. arczk., 1880. 19. sz. arczk.Magyar Világ 1866. 68., 69. sz. (Érkövy).Marschall A., Principles of Economics 1895.Menger, Carl, Untersuchungen über die Methode der Socialwissenschaften und der politischen Oekonomie. Leipzig, 1883.M. Könyvészet 1886., 1890.Munkái:Nemzet 1892. 72., 73. sz.Nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. U. ott, 1868. (Ezen munkát is a Fáy-jutalomban részesítette a m. t. akadémia. Ism. Századunk 224–230., 235. sz.) Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika, folytonos tekintettel törvényhozási feladatainkra és társadalmi teendőinkre az anyagi érdekek terén. Pest, 1866. (Ismert. Budapesti Szemle IV. A pesti első hazai takarékpénztár által kitüzött Fáy-díjat nyerte el.)Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1866. 207. l. arczk.Ortvay Tivadar. Száz év egy hazai főiskola történetéből. Bpest, 1884. 179. l.Pallas Nagy Lexikona X. 283. l.Pesti Hirlap 1883. 135. szám.Petrik Könyvészete és Bibliográfiája. Politika, vagy Országászattan, tekintettel a két művelt világrész államintézményeire. Rendszeres tan- és kézikönyvül. Pest, 1862. (2. teljesen átdolg. kiadás: A politikai tudomány kézikönyve. Bpest, 1876. cz. Ism. Bud. Szemle XII., 3. újolag átnézett és jav. kiadás. U. ott, 1877. Ism. Kritikai Szemle 1878., Magyarország, Nemzet, Pesti Napló. A m. tudom. akadémia 1878-ban a nagy jutalommal koszorúzta meg.) Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban. Emlékbeszédként felolv. a m. tud. akadémia 1896. okt. 26. összes űlésén. U. ott, 1896.Roscher Wilh., System der Volkswirthschaft. Stuttgart, 1886. I. és Geschichte der National-Oekonomik.Schmoller, G., Zur Literaturgeschichte der Staats- und Socialwissenschaften. Leipzig, 1886.Schwarzkopf, Beiträge zur Geschichte der Nationaloekonomie im 16–18. Jahrhundert 1872.Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1897–1901. Budapest, 152. l.Sybel, Historische Zeitschrift 1861–62.szül. 1829. nov. 5. Győrött, Theorie und Geschichte der National-Oekonomik. Propyläen zum volks- und staatswirthschaftlichen Studium. Wien, 1858–60. Két kötet. (I. Die National-Ökonomik als Wissenschaft. II. Die geschichtliche Entwickelung der National Ökonomik und ihre Literatur. Magyarul kivonatban a Budapesti Szemle VII–X., XIII–XV. k.)Toldy István, A magyar politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1866. II. 352. l.Vasárnapi Ujság 1865. 6. sz. arczk., 1878. 22. sz. arczk. (Szász K.), 1892. 12. sz.Vécsey Tamás. A budapesti kir. m. tudomány-egyetem jog- és államtudományi karának ismertetése. Bpest, 1896.Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Pest. 1866. I. arczk.Wagner, Adolf, Die politische Oekonomie. Leipzig, 1878. I., II.

tudósportál

Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait Győrött végezte, majd a pesti egyetemen jogtudori oklevelet szerzett (1849), a berlini, a heidelbergi és a lipcsei egyetemen tanult (1849–1851), a politikai tudományokból magántanári képesítést szerzett (1859). Az MTA tagja (l.: 1860. okt. 9.; r.: 1865. dec. 10.; ig.: 1887. máj. 13.).

• Asserta ex universa jurisprudentia et scientiis politicis ... propugnanda suscepit Julius Kautz, 1850
• Az austriai birodalom statistikája különös tekintettel Magyarországra, 1855
• Politika, vagy, 1862
• Az 1862-ki londoni világipartárlat különösen közgazdasági és általános iparműveltségi szempontból, 1863
• Az 1862-ki londoni világipartárlat, különösen közgazdasági és ... iparműveltségi szempontból, 1863
• Nemzetgazdaság- és pénzügytan, 1863
• Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika, 1866
• A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon, 1868
• Jogtudomány és nemzetgazdaságtan, 1868
• A mezőipar nemzetgazdaságtani elmélete, 1870
• A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere, 1870
• A társulási intézmények a nemzetgazdaságban, 1871
• Kautz Gyula szab. kir. Győr városa Deák-párt képviselő jelöltjének, ... programm-beszéde, 1872
• Emlékbeszéd Rau Károly Henrik akad. külföldi levelező tag felett, 1873
• A politikai tudomány kézikönyve, 1876
• Entwickelungs-Geschichte der volkswirtschaftlichen Ideen in Ungarn und deren Einfluss auf das Gemeinwesen, 1876
• Nemzetgazdaság- és pénzügytan, 1876-1881
• A nemes érczek az emberiség történetében, 1877
• A politikai tudomány kézikönyve, 1877
• Az angol államalkotmány általános jellemzéséhez, [1880]
• A fémvaluta a tudomány jelen állása szerint, 1880
• A társulási intézmények a nemzetgazdaságban, 1880
• Nemzetgazdaság- és pénzügytan, 1880-1885
• Szabadkereskedés vagy védvám?, 1881
• Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financzia kezdetei, 1883
• David Hume közgazdasági tanulmányai, 1886
• Emlékbeszéd Konek Sándor ... felett, 1886
• A társulási intézmények a nemzetgazdaságban, 1887
• A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere, 1890
• Smith Ádám mint a közgazdaság-tudomány megalapítója, 1891
• Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság természetéről és okairól, 1891-1894
• A nemzetgazdaságtan rendszere, 1895
• Denkrede auf Karl von Kerkapoly, 1895
• Kerkápoly Károly emlékezete, 1895
• Roschner Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban, 1896
• Hume Dávid közgazdasági tanulmányai, 1899
• Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság természetéről és okairól, 1899
• Bevezetés az angol alkotmányjogba, 1902
• Emlékbeszéd Deák Ferencz fölött, 1903
• Hitel, 1904
• A kiegyezésről, 1905
• A Stadium, A'kelet népe, 1905
• Széchenyi és Kossuth, 1905
• Tudomány és tudományosság hazánkban, 1905
• A parlamentarismus és különösen a parlamentaris kormányalkat, 1906
• A nemzetgazdasági eszmék története Magyarországon, 1911
• A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon, 1987
• Államgazdaság- vagy pénzügytan, 2004
• Kautz Gyula emlékkötet, 2009
• A nemzetgazdaságtan és irodalmának történeti fejlődése, cop. 2004
• A mezőipar nemzetgazdaságtani elmélete,
• Az új socializmus és annak bírálata,