Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Karácson Mihály (Darnó, 1800 körül – Pest, 1869. aug. 29.): pedagógus, jogász, az MTA l. tagja (1832). A m. ipari és technikai oktatás egyik úttörője. 1815-től 1819-ig a piarista rend tagja. Ezután a pesti egy.-en jogot és bölcsészetet hallgatott, később ügyvédi oklevelet szerzett. 1839-ben a Helytartótanács tanulmányi bizottságának ülnöke. 1846-tól a József-ipartanoda első ig.-ja. 1848-ban a Pest vm.-i törvényszéken bíró, később a kir.-i tábla bírója. – M. A pesti József-ipartanodának megnyitásakor mondott beszéd (Pest, 1846); Árpád emléke (Pest, 1868).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A pesti József-ipartanodának 1846. évi Szent-András hó 1-én ünneplett megnyitásakor ... mondott beszéd. Pest, 1846. Árpád emléke. Értekezés. U. ott, 1868.Czikkeket és költeményeket írt a Hazai s Külföldi Tudósításokba; a Tudományos Gyűjtemény és Nemzeti Ujság szerkesztésében is részt vett. Budapest történetére vonatkozó adatok gyűjtésével és azoknak feldolgozásával foglalkozott; e munkához bevezetésül szolgál: Értekezés Ayuincumról (felolv. a magyar tudom. akadémia 1866. júl. 9. ülésében) és Budapest történelméből, kivonat (M. Akadémiai Értesítő 1867. 161. 1.), Budavára a hunnok idejében (M. Akad. Ért. 1868. 227., 1869. 53. 1.)jogi doktor, kir. tanácsos, kir. táblai birójogi doktor, kir. tanácsos, kir. táblai biró s a m. tudom. akadémia lev. tagja, szül. 1800 körül Darnón (Veszprémm.) csekély vagyonú nemes szülőktől; a középiskolát Magyar-Óvárt végezte. 1815-ben a kegyes-tanítórendbe lépett és 1816-ban már tanszékre állíttatott. 1819-ben a szerzetből kilépett, mire bölcseleti s jogtudományi kiképeztetése végett a pesti egyetemre jött. Jogi doktorrá s ügyvéddé avattatván, 1823-tól Széchen Antal gróf nevelője volt 1836-ig; időközben 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen mint távollevők képviselője volt jelen; a magyar nyelv és a tanrendszer hiányai kérdésében sürgetve s figyelmeztetve felszólalt. Legnagyobb érdeme az a buzgóság, melyet ipartanodák létesítésére s ez irányban való üdvöz izgatásra fordított. 1832. márcz. 9. a m. tudom. akadémia levelező tagja lett. 1839-ben a helytartótanácshoz bekeblezett tanulmányi bizottság (egyszermind könyvvizsgáló hivatal) ülnökévé neveztetvén, a közoktatási rendszer átalakításában, nevezetesen az ipartanodák tervezésében, a bölcseleti s jogi tanulmányok szervezésében tevékeny részt vett és igyekezett különösen a magyar nyelven való oktatásnak minél nagyobb tért vívni ki. A pesti ipartanoda felállítása elrendeltetvén, ő reá bízták annak felszerelését és ideiglenes kormányzását; ő nyitotta meg 1846. november 1. a királyi József-ipartanodát, melyből a mai polytechnikus fejlődött. 1847-ben kir. tanácsosi czímmel az ipartanoda valóságos igazgatójává neveztetett ki s ezen hivatalát az 1848-ki eseményeket követő átalakulásig viselte. E hivatal másra ruháztatván, K. a pestmegyei cs. kir. törvényszék birája lett s ott a fenyítő osztályban elnökölt; később a kir. tábla birója lett. Meghalt 1869. aug. 29. Pesten.Jogtud. Szemle 1869. 330.Karácson MihályKéziratban: Világtörténete I. kötet és Sismondi közgazdasági munkájának fordítása.Magyarkák. Lipcse, 1845.Meghalt 1869. aug. 29. Pesten.M. tudom. Akadémiai Almanach 1867. 284.M. tud. társasági Névkönyv 1839. 138. l.Munkái:Pallas N. Lexikona X. 146. (Tóth L.) és gyászjelentés.Petrik Könyvészete.Századok1869. 575. l.Szinnyei Könyvészete.szül. 1800 körül Darnón (Veszprémm.) Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 583.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1832. máj. 9.).

• A' Pesti Királyi József-Ipartanodának ... Karácson Mihály ideiglenes igazgató által mondott beszéd. 's Dr. Arenstein József tanár által a' mennyiségtan fontosságáról tartott értekezés, 1846
• A Pesti Királyi József-Ipartanoda szekezetének rövid vázlata, 1846
• Árpád emléke, 1868