

Kossuth-díj, III. fokozat
1957.03.15
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Vajta László (Bp., 1920. ápr. 14. – Bp., 1979. máj. 23.): vegyészmérnök, Kossuth-díjas (1957), egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1973). Érettségi után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en 1942-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Közben elvégezte a müncheni műegy. külföldi mérnökhallgatók részére szervezett nyári főiskoláját. 1941-42-ben a műegy. Szervetlen Kémiai Intézetében kisegítő tanársegédként alkalmazták, majd diplomája megszerzése után a Shell Kőolaj Rt. (később Csepeli Kőolajipari Vállalat) munkatársa lett, először mint laboratóriumi, később mint üzemmérnök, majd ig. h. főmérnök 1942-től 1951-ig. 1951 és 1953 között a Bánya- és Energiaügyi Min. Ásványolaj-feldolgozóipari Főosztály h. vezetője. 1953-tól 1954-ig a MASZOLAJ-nál (Magy.-Szovjet Olajipari Rt.) volt főmérnök, majd 1954-től 1957-ig a Vegyipari és Energiaügyi Min.-ban főosztályvezető-h. 1957-től haláláig az Orsz. Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérig. h. volt. 1948-tól meghívott előadóként oktatott a Bp.-i Műszaki Egy.-en, 1951-ben a Veszprémi Vegyipari Egy.-en lett egy.-i docens. 1959-től a Bp.-i Műszaki Egy.-en oktatott, 1962-től egy.-i tanár. 1956-ban a kémiai tudományok kandidátusa, 1960-ban a kémiai tudományok doktora fokozatot szerezte meg. Mo.-on először foglalkozott a kenőolajok szelektív adszorpciós vizsgálatával. A nagylengyeli kőolaj megjelenésével kidolgozta a közvetlen desztillációval történő keménybitumen-gyártást. A különleges melegítési feladatokhoz új típusú csőkemencét talált fel és dolgozott ki. Új hajtóanyagok kikísérletezésével kiszélesítette az orsz. motorhajtóanyagbázist. Jelentős eredményeket ért el a radioaktív sugárzási energiának a szénhidrogén-reakciók elősegítésére történő felhasználásában, a kőolajfeldolgozó gyárak energetikai rendszerének elemzésében. Vezetése alatt épült fel a Zalai Kőolajipari Vállalat, bővült a Komáromi Kőolajipari Vállalat, megépült a Dunai Kőolaj ipari Vállalat jelentős része. Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának 1970-től tanácskozó, 1973-tól l. tagja, 1977-től elnökh.-e volt. Tagja az Orsz. Műszaki Fejlesztési Bizottságnak megalakulásától. A Magy. Kémikusok Egyesülete Kőolajfeldolgozási és Petrolkémiai Szakosztályának elnöke. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Olaj tüzelési Szakosztályának 1965. évi megalapításától elnöke, az UNESCO Man and Biosphere és a Société de Chimie Industrielle nemzeti bizottságainak tagja. 1969-ben a Segner János András-díj aranyfokozatát, 1971-ben Pfeiffer Ignác-díjat kapott.
tudósportál
Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.).
- Ásványolajipar, [1948]
- Ásványolajfeldolgozó ipar, 1951
- Motorhajtóanyagok és kenő anyagok, 1951
- Motorhajtóanyagok gyártása és felhasználása, 1952
- Vákuum desztilláció, 1952
- Vakuum desztilláció, 1953
- A kőolajfeldolgozóipar legújabb eredményei a 4. Petróleum Világkongresszuson Rómában, 1956
- Mit Strahlung arbeitende Mineralöl-Versuchsstation, 1958
- Kémiai technológiai vizsgálatok, 1959
- Kétütemű benzinmotorok kenőolajainak vizsgálata, 1959
- Kémiai technológiai praktikum, 1960
- A vegyészmérnökképzés reformja és tervgazdálkodásunk igényei, 1961
- Kenéstechnikai kézikönyv, 1961
- Opredelenie unosa putem primeneniâ radioaktivnyh izotopov pri vakuumnoj peregonke mazuta, 1961
- A magyar kőolajipar és a tudományos kutatás, 1962
- Kémiai technológiai praktikum, 1962
- Szénhidrogénipari technológia, 1963
- Über die Entwicklung der ungarischen Erdölindustrie, 1963
- A hidrogénező eljárások elterjedése a kőolajfeldolgozó iparban, 1964
- Kémiai technológia 1., 1964
- Szénhidrogénipari gyakorlatok, 1964
- Szénhidrogénipari technológia, 1964
- Szénhidrogén ipari gyakorlatok, 1965
- Vegyipari technológia, 1965
- Kémiai technológia 2., 1966
- Vegyipari technológia, 1966
- Bitumenek korrelációs vizsgálata, [1967]
- Közepes forráspontú szénhidrogén frakciók bomlása villamos szikrák hatására, [1967]
- Újabb eredmények a kőolajipari szennyvizek vizsgálata terén, [1967]
- Kémiai technológia 1., 1967
- Kémiai technológia 2., 1967
- Szénhidrogénipari gyakorlatok, 1967
- Vegyipari technológia, 1967
- Die Entwicklung der Herstellung von petrolchemischen Ausgangsstoffen in Ungarn, [1968]
- Szénhidrogénipari technológia, 1968
- Vegyipari technológia, 1968
- Kémiai technológia 1., 1969
- Kémiai technológia 2., 1969
- Vegyipari technológia, 1969
- Kémiai technológia 1., 1970
- Kémiai technológia 2., 1970
- Kémiai technológia /gépészmérnök-hallgatók számára/, 1970
- Vegyipari technológia, 1970
- Szénhidrogénipari technológia, 1971
- Általános és szervetlen kémiai technológia 2., 1974
- Kémiai technológia gépészmérnök-hallgatók számára, 1975
- Mi a petrolkémia?, 1975
- Vegyipari technológia, 1975
- Bevezetés a szénhidrogénipari technológiába, 1977
- Pfeifer Ignác élete és munkássága, 1977
- Kémiai technológia, 1977, cop. 1969
- Általános kémiai technológiai kibernetika, 1979
- Kémiai technológia, 1979, cop. 1969
- Általános és szervetlen kémiai technológia 2., 1984
- Általános kémiai technológia, 1989
- A bitumenek komplex laboratóriumi értékelése,
- A kenőolajipar szerepe a tribológiában,
- A kőolaj mint ipari nyersanyag,
- Az általános kémiai technológia oktatása,
- Entwicklung der Herstellung von Motorenölen in Ungarn mit besonderer Rücksicht auf das Problem der Additive,
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Szerk. biz. Bálint Andor [és mások]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964-1976. 7 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar lexikon 7. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

