Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Oltay Károly (Bp., 1881. ápr. 8. – Bp., 1955. okt. 18.): mérnök, műegyetemi tanár, az MTA l. tagja (1918 – 49). A bp.-i műegy.-en 1903-ban nyert oklevelet, majd a műegy. geodéziai tanszékén Bodola Lajos tanársegéde, utóbb adjunktusa; közben hosszabb időt töltött a potsdami geodéziai intézetben. 1913-tól haláláig a geodézia r. tanára. Részt vett az Eötvös-féle geofizikai és felső geodéziai mérésekben, Sterneck-féle ingákkal az ország számos helyén határozta meg a nehézségi gyorsulás szabatos értékét. 1927-ben létrehozta a Magyar Geodéziai Intézetet, amelynek tudományos működését ő vezette. A korszerű alapvonalméréseket – invardrótos berendezéssel – ő vezette be hazánkban. 1932- től Bp. városmérésének munkatársa, majd vezetője, 1945-től a háború alatt elpusztult Duna- és Tisza-hidak újjáépítésével kapcsolatos geodéziai mérések irányítója. Több, széles körben használatos geodéziai mérőműszer (pl. az ~-féle felsőrendű szintező műszer, a prizmás tachiméter stb.) szerkesztője. 52 esztendős oktatói működése során mérnökök generációit nevelte fel. Tan- és kézikönyvei számos kiadást értek el. 1925-től 1949-ig a Geodéziai Közlöny szerk.-je. Mintegy másfél száz tanulmányát tette közzé. – F. m. A nehézséggyorsulás budapesti értékének meghatározása (Bp., 1917); Geodézia (Tan- és kézikönyv mérnöki használatra. I – IV., Bp., 1919 – 1920, a Magy. Mérnök és Építész Egyl. aranyérmével kitüntetve); A geodézia elemei (Bp., 1921); Logaritmuskönyv négy számjeggyel (Bp., 1924); A földi és légi fotogrammetria alapelvei és műszerei (Bp., 1926); Geodéziai egyetemi tankönyv (Bp., 1951); A budapesti invardrótmérés (Bp., 1951). – Irod. A Bpesti Műszaki Egyetem oktatóinak tudományos és műszaki alkotásai (Bp., 1952); Horváth K.: O. K. (Geodézia és Kartográfia, 1955); Magyar Műszaki Alkotók (Bp., 1964).

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; tanácskozó: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 29.).

• Sarkmagasságmérés meridian-zenittávolságokból, [1911]
• Nehézséggyorsulás-mérések Budapesten, 1911
• Időmeghatározás a sarkcsillag (Urs. min.) vertikális síkján való átmenetekből, 1912
• A Nagy Magyar Alföldön, a Mezőségen és a Gyergyói Fensíkon végzett nehézséggyorsulás-méréseim végeredményei, [1914]
• A függővonal deviatiója Kesztej és Tigla-morutului pontok között, 1914
• Szintező műszerek kettős irányvonalú biaxiális távcsővel, 1914
• Az egyesült Államok országos, elsőrendű szintezése, 1915
• A közvetlen hosszúságmérők eszközei, módszerei és pontossága, 1916
• A nehézséggyorsulás budapesti értékének meghatározása, 1917
• Relative Bestimmung der Schwerkraft in Budapest, 1917
• A szabatos prizmás tahiméter, 1918
• Barométeres magasságmérés, 1919
• Geodézia, 1919-1920
• A drótnélkül továbbított időjelekről, [192?]
• A geodézia elemei, 1921
• Geodézia, 1921
• A fotogrammetria térképező készülékei, 1923
• Geodézia, 1923-1944
• Das Bencze-Wolfsche Fadenpolarplanimeter, 1924
• A Budapesten és környékén végzett nehézséggyorsulási mérések, [1925]
• A gravitációs hálózatok jelentősége a felsőrendű magasságmérések szintezések szempontjából, 1925
• A nemzetközi felső geodéziai mérések állása hazánkban, 1925
• Geodéziai közlöny, 1925-1949
• A drótnélküli telegrafálás jelentősége időmegállapítások, óraösszehasonlítások szempontjából, 1926
• A földi és a légi fotogrammetria alapelvei és műszerei, 1926
• Alapvonalmérő készülékek, 1927
• Az Eötvös-ingával végzett függővonal-deviáció-meghatározások pontosságának vizsgálata geodéziai és asztronómiai mérésekkel, 1927
• Die Genauigkeit der Lotabweichungsbestimmungen mit der Eötvös-schen Drehwage, 1927
• Az Eötvös-ingával végezhető relatív nehézséggyorsulás mérésének pontossága, 1928
• Die Genauigkeit der mit der Eötvös'schen Drehwage durchgeführten relativen Schwerkraftmessungen, 1928
• A hosszmérések pontossága, különös tekintettel a városmérésekre, [1929]
• A városmérés jelentősége és létesítésének fontosabb alapelvei, 1929
• A svájci városmérések szervezete és tanulságai, 1930
• Tudományos geodézia, 1930
• A budapesti új városmérés trigonometriai és szintezési hálózatáról, [1931]
• Szabatos magasságmérések szélesebb vízfolyások szemben lévő parti pontjai közt, [1931]
• A Magyar Geodéziai Intézet működése alapításától 1931-ig, 1931
• Einige Daten zur Geschichte der Tachymetrie mit Prismen-Instrumenten, 1931
• A Paulin-féle aneroid, [1932]
• Relative Schwerkraftmessungen zwischen Budapest und Wien ..., 1932
• A Magyar Geodéziai Intézet működése alapításától 1930-tól 1932. végéig, 1934
• Relative Schwerkraftmessungen zwischen Budapest und Padova, 1934
• Radó v. Kövesligethy, [1935]
• Drótkötélpálya kitűzése az országos háromszöghálózat pontjainak felhasználásával, 1935
• Kecskemét új városmérése, 1935
• A Magyar Geodéziai Intézet működése alapításától 1932-től 1936 végéig, 1936
• A német 1:5000-es alaptérkép, 1936
• Berendezések optikai távmérőkhöz, különösen a prizmás távmérőhöz, a leolvasás pontosságának fokozására, 1936
• Les travaux de l'Institut Geodésique de Hongrie depuis juin 1933 jusqu'á juin 1936, 1936
• A leolvasás hibáinak hatása invardrótokkal végzett hosszmérések eredményeire, 1937
• Vizsgálatok a régi budapesti trigonometriai hálózat rendszeradataira és pontosságára, 1937
• Arbeiten des Ungarischen Geodätischen Instituts vom Juni 1936 bis Juni 1939, 1939
• A városi vízszintes részletmérés költségének előzetes megállapítása, 1939
• Az új budapesti városmérés alappontszintezésének, sokszögelésének és vízszintes részletmérésének műszaki feltételei, 1939
• Louis Bodola de Zágon, 1939
• A Magyar Geodéziai Intézet működése 1936-tól 1939-ig, 1940
• A budapesti városmérés háromszögelésének hosszmeghatározásban elért pontossága, 1941
• A méter jubileuma, 1941
• A niveau felületek elmélete, 1941
• A tagosítás új rendezése, [1942]
• A fontosabb redukáló tahiméterek elve, szerkezete és használata, 1942
• Logaritmuskönyv négy számjeggyel, 1942
• Újítások a teodoliton és a teodolitszerű műszereken, 1942
• Zeiss-féle prizmás koordináta mérők, 1942
• Jelentés Budapest Székesfőváros Városmérési Kirendeltségének ... évi működéséről, 1942-[1948]
• A Wild-féle diagramm-tahiméter, 1943
• Kinematikus tengelyrendszerű teodolit vizsgálata, 1943
• Újabb adatok a légi fotogrammétriának a magasságmeghatározásban elérhető pontosságra, 1943
• Tan- és kézikönyv mérnöki használatra, 1943-1948
• A felsőrendű szögmérések egy újabb módszere: a Wild-féle szektormódszer, [1944]
• Kecskemét város trigonometriai hálózatának pontossága, [1944]
• A Magyar Geodéziai Intézet invariábilis ingákkal végzett relatív gravitációmérései, 1944
• A M. Kir. József Nádor Műegyetem Diákjóléti Irodájának jelentése ... működéséről, 1944
• A szintézis műszereinek és módszereinek fejlődése és mai állása, 1946
• Geodézia, 1946
• Relatív gravitáció-mérés invariábilis ingákkal, 1946
• A síkbeli hátrametszés szerkesztéssel való megoldásának különböző módjai, 1947
• A Szabadság-híd építése alkalmából végzett geodéziai munkálatok, 1948
• Geodézia, 1950 [!1951]
• A budapesti invardrótmérés, 1951
• Geodézia, 1951
• Geodézia, 1954
• Geodézia 2. évf., 1958
• Geodézia 2. évf., 1959
• Geodézia, 1962
• Geodézia, 1964