Ponori Thewrewk Emil ☰ Pozsony 1838.02.10 ☷ Budapest 1917.02.23 | akadémikus, férfi, műfordító, nyelvész, szakíró, egyetemi tanár, klasszika-filológus, ritmikai és zenetudományi kutató

Ponori Török Emil
Thewrewk Emil, ponori
Thewrewk Emil, Ponori
Ponori Thewrewk Emil

pozíciói

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1872.05.24 - 1884.06.05

Magyar Tudományos Akadémia
rendes tag
1884.06.05 - 1917.02.23

Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tag
1906.03.23 - 1917.02.23

életrajzai

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Thewrewk Emil, Ponori Török (Pozsony, 1838. febr. 10. – Bp., 1917. febr. 23.): klaszszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1872, r. 1884, t. 1906); József fia, ~ Árpád és Török Aurél testvére. Egy.-i tanulmányait 1857-től Pesten, Grazban és Bécsben végezte. Budán gimn. tanár, 1874-től a bp.-i egy.-en a klasszikafilológia rk., 1877 – 1911-ben ny. r. tanára. 1874-ben megalapította a Philologiai Társaságot, amelynek elnöke lett. Ő szerk. a Társaság lapját, az Egyetemes Philologiai Közlönyt. A Kisfaludy (1885) és több külföldi tudományos társaság tagja. Ábel Jenővel együtt ő a modern m. klasszika-filológia megalapítója. Jelentős munkát végzett a görög és latin remekírók fordítási gyűjteményének kiadásával is. Zenetudományi munkásságot is folytatott. – F. m. A hang mint műanyag (Pest, 1866); A nyelvészet mint természettudomány (Pest, 1869); A nyelv optikája (Pest, 1870); A helyes magyarság elvei (Bp., 1873); Egyetemünk külső története (Bp., 1900). – Irod. Csengeri János: Ponori T. E. emlékezete (Bp., 1918); Pruzsinszky János: P. T. E. emlékezete (Bp., 1918); Thewrewk István: Az édesatyám (Nagyvárad, 1900); Thewrewk-Pallaghy Attila: P. T. E. (Bp., 1940.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. A nyelvészet mint természettudomány. U. ott, 1869.11. A nyelv optikája U. ott, 1870.12. Cornelius Tacitus Germaniája. Magyarázta. U. ott, 1871.13. A gyermeknyelvről. U. ott, 1871.14. A helyes magyarság elvei. U. ott, 1873. (A Marczibányi díjjal jutalmazott pályamű.)15. Codex Festi Breviati Corvinianus. Bpest, 1878. (Különny. a Nyelvtud. Közleményekből).16. Aristophanes vígjátékai. Ford. Arany János, sajtó alá rendezte, Aristophanes életrajzával, az egyes darabokhoz való bevezetésekkel s az egész fordításhoz való glossariummal ellátta. U. ott, 1880.17. Danielis Bersenii Poetae Eclogae. Latinis versibus redditae ab Stephano Tamasko. Edidit. U. ott, 1880.18. A magyar zene rhytmusa. 2. jav. kiadás. U. ott. 1881. (Előbb a Nyelvtud. Közlemények X. kötetében).19. Anakreon, görögül és magyarul. Ford. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1885. (Görög és latin remekírók I. Ugyanaz görög szöveg nélküli kiadásban is. U. ott, 1885.)1. P. Th. Emil Nyelvgyakorlatai. Posony, 1848.20. Cicero élete és Verres elleni beszédei. T. előadásai után jegyzé Faragó János. U. ott, 1886. (Kőnyomat).21. Czigány nyelvtan Románo csibákero sziklaribe. Irta József főherczeg. Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és «Irodalmi Kalauz»-zal ellátta. u. ott, 1888.22. Tacitus. T. előadásai. Kiadja Soós József. U. ott, 1888. (Kőnyomat).23. Római régiségtani és mythologiai fejtegetések különös tekintettel Festusnak «De significatione verborum»-jára. Kiadja Soós József. U. ott, 1888. (Kőnyomat).24. Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum in usum scholarum edita curante... U. ott, 1889.25. Sexti Pompei Festi de verborum significatu quae supersunt cum Pauli epitome. Pars I. U. ott, 1889. (A Marczibányi díjjal koszorúzott akadémiai kiadvány).26. A magyar zene tudományos tárgyalása. U. ott, 1890. (Ért. a nyelv- és széptud. kör. XV. 7.).27. Ő cs. és kir. Fensége Margit Klementina főherczegnőnek 1890. évi júl. 15-ike emlékére. U. ott, 1890. (Nászköltemény).28. Görög anthologiabeli epigrammák. Görögül és magyarul. Ford. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1891. (Görög és latin remekírók IX. [Ugyanaz görög szöveg nélküli kiadásban is]. U. ott.29. A magyar alkotmány visszaállításának s I. Ferencz József Ő Felsége megkoronázásának negyedszázados emlékünnepére. U. ott, 1891.2. Józsa. Költemények. A költő arczképével. U. ott, 1862.30. Tóth Lőrincz Kisfaludy társaságbeli tagságának ötvenéves jubileumára 1891. decz. 9. U. ott, 1891.31. A budapesti várbeli Kaszinó fennállásának ötvenéves jubileumára 1891. máj. 26. U. ott, 1891.32. Görög mythologia. Th. előadásai után kiadták Máté Lajos és Illyefalvi Aladár. U. ott, 1891. (Kőnyomat).33. József főherczeg honvédparancsnoksági jubileumára. U. ott, 1893.34. Ő Fenségeik József Ágoston s Auguszta menyegzőjére. U. ott, 1893.35. Codex Festi Farnesiani XLII tabulis expressus. U. ott, 1893.36. Livius. T. előadásai után kiadja Dánczer Béla. U. ott, 1894–95. (Kőnyomat).37. Elnöki beszédei, melyekkel a budapesti philologiai társaságnak 1875–1895. évi közgyűléseit megnyitotta. U. ott, 1897. Fénynyom. beszéddel és aláírással.38. A nyelvtudomány és philologia története egyetemünkön. Beszéd, melylyel a budapesti m. kir. tudomány-egyetem rektori székét az 1899–1900. tanév ünnepies megnyitásakor 1899. okt. 1. elfoglalta. U. ott, 1899.39. Egyetemünk külső története. Ünnepi beszéd, melyet 1900. év máj. 13. a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem újjáalakításának CXX. évfordulója alkalmából mondott. U. ott, 1900.3. Homér-Iliasa. Iskolák számára magyarázta. I. ének. U. ott, 1862.40. Római irodalomtörténet. T. előadása után kiadták Freitag János és Samu János. U. ott, 1900 (Kőnyomat).41. Gyermeknyelv és gyermeklélek. U. ott, 1905. (Különny. a M. Nyelvből).42. Egyetemi beszédei. U. ott, 1905.43. Homeros Iliasa. Ford. jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta. Első kötet I–VI. ének. U. ott, 1906. (Görög és latin remekírók).44. József főherczeg emlékezete. U. ott, 1906.4. P. Vergilii Maronis Aeneidos liber II. Iskolák számára magyarázta. Ex Ribbecki recensione recegnovit et perpetua annotatione illustravit. U. ott, 1863.5. Homér-Iliása. Műfordítás VI. ének. U. ott, 1865.6. Homér Iliasa. Iskolák számára magyarázta. VI. ének. U. ott, 1865.7. A hang mint műanyag. Költészet-zenészeti értekezés a magyar zene eredeti voltának bebizonyításával. U. ott, 1866.8. A budapesti tanári egylet tantervi bizottságának munkálata. Szerk. U. ott, 1867.9. Római és görög pénzszámítás. U. ott, 1868.Akadémiai Értesítő 1890. 17. sz.bölcseleti doktor, m. kir. udvari tanácsos, egyetemi rendes tanár, a m. tud. Akadémia tiszteleti tagjabölcseleti doktor, m. kir. udvari tanácsos, egyetemi rendes tanár, a m. tud. Akadémia tiszteleti tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1838. febr. 10. Pozsonyban; a gymnasium alsó osztályait Pozsonyban, a felsőbbeket Pesten végezte, 1857. pedig a pesti egyetemre iratkozott be. 1859. külföldi ösztöndíjjal Grazba ment, hol Tangel és Karaján előadásait hallgatta; e mellett azonban összehasonlító nyelvészettel is foglalkozott. Grazból Bécsbe ment, a hol Bonitz, Valen és Hoffmann vezetése alatt fejezte be szaktanulmányait. Tanári működését a budai egyetemi főgymnasiumnál kezdette meg; 1872. a budai József-műegyetem hívta meg a magyar nyelv és irodalom tanszékére, majd miután ezt nem fogadta el) 1874. márcz. 10. a berlini philologiai társaság megválasztotta tagjának; ugyanezen évben a budapesti egyetemhez nevezték ki a classica-philologia rendkívüli tanárává és 1877 óta ugyanezen szaknak rendes tanára. Mint ilyen nagy tevékenységet fejtett ki a classika-philologiának Magyarországon való fellendítése körül. 1874. aug. 8. megalapította a budapesti philologiai társaságot, melynek elnöke, majd tiszteleti elnöke lett. Ebbeli működésével kapcsolatosan megalapította a hosszú ideig szerkesztette az egyetemes Philologiai Közlönyt. A m. tudom. Akadémia 1872. máj. 24. választotta levelező tagjának (1884. jún. 5. lett rendes és 1906. márcz. 23. tiszteleti tag); a Kisfaludy-társaságnak (1885-től) rendes, a M. Néprajzi Társaság választmányi tagja s még több hazai s külföldi tudományos társulatnak tiszteleti, illetve rendes tagja. 1893. József főherczeg képviseletében ő vezette a magyar philologusokat a bécsi vándorgyűlésre, melynek tudósai előtt beszámolt Festus-tanulmányainak eredményéről. Az 1899–1900 tanévre a budapesti egyetem rektorává választotta. 1899. nov. a Mensa Academica-ra 200 koronát adományozott. A budapesti philologiai társaság alapításának 25. évfordulója alkalmából (1900. jan.) őt, mint a társaság alapítóját s negyedszázados elnökét ünnepelte és az Egyet. Philol. Közlöny 1900. 1. ünnepi füzetét neki szentelte. 1901. megkapta a m. kir. udvari tanácsosi czímet.Budapesti Hirlap 1899. 313. sz.Budapesti Hirnök 1888. 1. sz. arczk.Kiadta: Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum in usum scholarum, 1890 óta Budapesten.Magyarország és a Nagyvilág 1874. 30. sz. arczk.Moenich-Vutkoich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 555. l. (Czikkeinek jegyzékével).M. T. Akadémia Almanachja 1873. 334., 1874. 115., 1909. 83. l.Munkái:Ország-Világ 1899. 37. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XVI. 150., XVIII. 701., II. Pótkötet 1904. 725. l.Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886–1900.szül. 1838. febr. 10. Pozsonyban;Thewrewk Emil. Nagyvárad, 1900.Thewrewk Emil (ponori)Unitárius Közlöny 1897. (Brassai).Vasárnapi Ujság 1900. 3. sz. arczk.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1872. máj. 24.; r.: 1884. jún. 5.; t.: 1906. márc. 23.).

könyvei