Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lázár L. Pál (Nagybajom, 1856 – Bp., 1917. febr. 21.): gépészmérnök, műegyetemi tanár. Gépészmérnöki oklevelét 1880-ban a bp.-i műegy.-en szerezte. 1880 – 82-ben a Vidats-gyárban volt szerkesztő és gyárvezető főmérnök. A földművelési min. ösztöndíjával három évig tanulmányozta Európában a mezőgazdasági gépipart és a gépkísérleti állomásokat. 1886-ban a műegy.-en a mezőgazdasági géptan magántanára és a műszaki mechanika és az elméleti géptan tanszék tanársegéde lett. 1889-ben az újonnan szervezett mezőgazdasági géptani tanszék rk., 1890-től ny. r. tanára és a tanszék mellett létrehozott Mezőgazdasági Gépkísérleti Állomás vezetője lett. Termékeny szakíró volt és kiváló gyakorlati mérnök. Eredményesen munkálkodott a mezőgazdaság gépesítése terén a hazai gépgyárak konstrukcióinak műszaki ellenőrzésével és fejlesztésével: Részt vett több vállalat, köztük az első m. varrógépgyár alapításában. A Magyarország c. napilap közgazdasági szerk.-je volt, 1905-től 1910-ig függetlenségi programmal ogy.-i képviselő. – F. m. Geräthte und Maschinen… (Leipzig, 1885); Az aratógépek (Bp., 1885); Talaj- és növényművelőgépek és eszközök (Bp., 1886); Gazdasági szeszgyártás kézikönyve (Kosutány Tamással, Bp., 1892); A mezei vasút az ipar-, a mező- és erdőgazdaság szolgálatában (Magyaróvár, 1892); Az aratás, betakarítás segédeszközei (Bp., 1893); Néhány szó a leggazdaságosabb motorokról (Bp., é. n.). – Irod. L. L. P. (Függetlenség, 1898. 115. sz.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Néhány szó a leggazdaságosabb motorokról ...1. Geräthe und Maschinen für Boden- und Pflanzenkultur. Leipzig, 1885. Rajzlappal.2. Talajmívelés gőzgépekkel. A különféle rendszerek általános ismertetése, a gőztalajmívelés költségei és gazdasági értéke. Bpest, 1885. Rajzlappal.3. Talaj- és növényművelő gépek és eszközök elmélete, szerkesztése és kezelésének tárgyalása. U. ott, 1886. 18 rajzlappal.4. A locomobilok kezelése. A locomobil- és cséplőgépkezelők tanfolyamán tartott előadásai nyomán. U. ott, 1887. Számos a szövegbe nyomott ábrával. (Az országos gazdasági egyesület könyvkiadó-vállalata. Németül: Berlin, 1888.)5. A fogatos ekék birálati szervezete. Bpest, 1887.6. A mezei vasút az ipar-, mező- és erdőgazdaság szolgálatában. Magyar-Óvár, 1888. (Különnyomat a Mezőgazdasági Szemléből.)7. A gazdasági szeszgyártás kézikönyve. Bpest, 1892. (Kosutány Tamással együtt.)8. Az aratógépek 1885., 1890. és 1892 ...9. Az aratás, betakarítás segédeszközei. U. ott, 1894. Számos szövegábrával.Czikkei a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1886. Visszapillantás a nemzetközi találmányok londoni kiállítására, Visszapillantás az antwerpeni nemzetközi kiállításra, A gőzkazánok az antwerpeni világkiállításon, 4 szövegtáblával és 12 ábr., Gazdasági gépkisérletek, 1887. sat.); számos czikke van a Gazdasági Lapokban, a Mezőgazdasági Szemlében, a Szesztermelők Lapjában, a Köztelekben sat. A Pallas nagy Lexikonában a gazdasági gépészet s chemia (szesz, czukor, sör, eczet, liszt, sat. gyártása) körébe eső czikkeket írta. Függetlenség 1898. 115. sz.gépész-mérnök, műegyetemi rendes tanár,gépész-mérnök, műegyetemi rendes tanár, L. Jakab 1848–1849. honvédtiszt (meghalt 1898. ápr. Szatmárt) fia, szül. 1856-ban Nagybajomban; tanult Budapesten; 1880-ban nyerte el a gépész-mérnöki oklevelet. 1880–82-ig Vidats István gazdasági gépgyárában szerkesztő és gyárvezető mérnök volt. 1883-ban a földmívelésügyi miniszterium a mezőgazdasági gépipar, úgyszintén a gépkisérleti állomások berendezésének és munkakörének tanulmányozására három évre külföldre küldte. Ezen időt Ausztria, Németország, Svájcz, Franciaország és Angolország legelőkelőbb gazdasági gyáraiban töltötte és hallei tartózkodása alatt egyúttal az ottani gépkisérleti állomáson Wüst dr. egyetemi tanárral együtt különböző gépekkel kisérleteket végezett. 1886–1887. a mezőgazdasági üzem gyakorlati megismerésére az állami ménesuradalmakban tett tanulmányokat. 1888-ban újból Németországban járt az ottani gazdasági szeszgyárak és az ezek berendezését készítő gépgyárak tüzetes tanulmányozása czéljából. 1886-tól az országos gazdasági egyesülethez megpróbálás végett beküldött gépek és eszközök megbirálásával, ezen egyesület által rendezett gépversenyeken pedig a versenyeljárások megállapításával, a versenyek műszaki vezetésével és az eredmének referálásával van megbízva. Az 1885–86. iskolai évben a locomobil és cséplő gépkezelők tanfolyamán mint tanár működött. 1886–1887-ben a műegyetemen a műszaki mechanika és elméleti géptan tanársegéde volt; 1886. jan. lett a műegyetemen a mezőgazdasági géptan magántanára; 1889-ben neveztetett ki rendkívüli s 1890-ben rendes tanárrá. Alapította az első magyar varrógép-gyárat és ez által egészen új iparágat honosított meg hazánkban.Lázár L. PálM. Könyvészet 1886., 1888–89., 1892., 1894.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XI. 313. l. (Felbert Gyula).szül. 1856-ban Nagybajomban;

• Geräthe und Maschinen zur Boden- und Pflanzenkultur, 1885
• Talaj- és növényművelő gépek és eszközök elmélete, szerkesztése és kezelésének tárgyalása, 1886
• A lokomobilok kezelése, 1887
• Anleitung zur Behandlung der Lokomobilen, 1888
• A gazdasági szeszgyártás kézikönyve, 1891
• Az aratás és betakarítás segédeszközei, 1893