Weichinger Károly     ☰ Győr 1893.10.12   ☷ Budapest 1982.01.25   |   építész, férfi, egyetemi tanár, egyetemi oktató
Weichinger Károly
 
kitüntetései
 
pozíciói

II. Középülettervezési Tanszék

tanszékvezető
1946 - 1966.09.01
 
életrajzai

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

A Műegyetemen szerzett diplomát 1921-ben. 1954: Kossuth-díj; 1976-ban a műszaki tudományok doktora; 1983: a Budapesti Műszaki Egyetem Emlékérem. 1922-44 között az Országos Iparművészeti Iskola tanára, egyidejűleg két évig a Műegyetemen is tanított. 1928-ban a Pécs város szabályozására kiírt pályázaton ~nak Dörre Endrével és Kőszeghy Gyulával készített terve nyert (egyes elemei megvalósultak). 1929-ben Dörrével közös tervvel megnyerte a Győr városrendezésére kiírt pályázatot. A 30-as években jelentős egyházi és középületeket tervezett (pálos kolostor, Budapest; temetőkápolna és pálos templom, Pécs; Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest). A mára műemléki védettségű Napraforgó utcai villatelep 18. számú lakóháza is ~ alkotása. Iparművészeti és belsőépítészeti munkássága is jelentős. Az 1938-39-es New York-i Világkiállítás magyar pavilonjának tervezője. 1940-ben a Központi Városháza bővítésére kiírt pályázaton Kertész K. Róberttel közösen készített tervére I. díjat kapott. Több köztéri emlékmű építészeti részét tervezte (Arany János emlékpad, Budapest, Városliget, 1932 [elpusztult]; Erdélyi 2-es huszárok, budai Vár, 1934; Prohászka Ottokár emlékmű, Székesfehérvár, 1943; Lenin, Budapest, Dózsa György úti Felvonulási tér, 1965 [a szobor 1989-ben, az architektúra 1990-ben lebontva]). 1945-69 között a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Városépítési, majd a Középülettervezési Tanszék vezetője. I. díjat nyert a moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás magyar pavilon (1951), a Budapesti Építőipari Műszaki Egyetem [Rados Jenővel 1953-ban közösen készített] és a Pesti Vigadó újjáépítési terve (1956-57). A három nyertes pályamű egyike sem valósult meg. 1964-ben elkészítette a Dózsa György úti Felvonulási tér rendezési tervét. Nyugdíjasként az UVATERV-nél tanácsadóként dolgozott. Javaslatai figyelembevételével épültek meg az M7-es autópálya tájba illeszkedő hídjai. Részt vett a budapesti metró állomásai építészeti kialakításában. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Tervezői hagyatékát a Magyar Építészeti Múzeum őrzi. Életművét 1994-ben Rimanóczy Gyula terveivel együtt az OMVH székházában mutatták be.Az ideális családi ház, Budapest, 1928BORBÍRÓ V.-VALLÓ I.: Győr városépítéstörténete, Budapest, 1956Egy építész számvetése, Budapest, 1978/9.építész, (Győr, 1893. október 12. - Budapest, 1982. február 20.)FERKAI A.: Buda építészete a két világháború között, Budapest, 1995Fontosabb publikációiHAJÓS GY.: ~, Magyar Építőipar, 1993/5.HALÁSZ Á.: A budapesti városháza kibővítésének tervpályázata (klny.), Budapest, 1940IrodalomJAJCZAY J.: Mai magyar egyházművészet, Budapest, 1938Károlykertészeti kiállítási csarnok (1938-39, Városliget)Közlekedési építmények építészeti és esztétikai vonatkozásai, Budapest, 1963lakóház (1931-32, Budapest, Bimbó út 61.)lakóház (1932, Budapest, Törcsvár u. 20.)lakóház (a 30-as években, Budapest, Szegedi út 60.)lakóház [Virág Csabával] (1961, Budapest, Liszt Ferenc tér 6.).Legfontosabb megvalósult épületeiMagyar csárda (1938, Berlin, Nemzetközi Kézművesipari kiállítás)MENDÖL ZS.: Pécs építészete a két világháború között, Magyar Építőművészet, 1983/2.muvesz_7158NAGY E.: ~, Magyar Építőművészet, 1982/5.nyaraló (1937, Leányfalu)Pálos kolostor (1934, Budapest, Szt. Gellért rakpart 1.)Pálos templom (1937, Pécs)PAMER N.: Magyar építészet a két világháború között, Budapest, 1986pártház (1952, Csepel)Pest építészete a két világháború között, (szerk.: FERKAI A.), Budapest, 2001.Prohászka LászlóPUSZTAI L.: A világkiállítások története, Műemlékvédelem, 1996/2.Rimanóczy Gyula és ~ (szerk.: HADIK A.-HAJDÚ V.-PRAKFALVI E.-RITOÓK P., kat., Magyar Építészeti Múzeum, 1994)SCHALL J.: Budapest, VI., Liszt Ferenc tér 6. sz. OTP-lakóház, Magyar Építőművészet, 1961/4.Szilágyi E. Gimnázium és óvoda [Hübner Tiborral] (1935-36, Budapest, Mészáros u. 5-7.)Szobor keresi helyét, hely keresi szobrát, Budapest, 1987/4.temetőkápolna [Nedtvich Andorral] (1932-34, Pécs)Uránia Mozi [Nedtvich Andorral, Visy Zoltánnal] (1936, Pécs)Világkiállítás magyar pavilonja [Olgyay Aladárral] (1938-39, New York)villaház (1931, Budapest, Napraforgó u. 18.)WEICHINGER

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Weichinger Károly (Győr, 1893. okt. 12. – Bp., 1982. jan. 25.): építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1976), Kossuth-díjas (1954). Oklevelét Bp.-en szerezte 1920-ban. 1921-től 1944-ig az Orsz. Iparművészeti Iskola építészeti tanszékének tanára. 1945-ben a bp.-i műegy.-en a városépítési tanszékén h. tanár, 1946-tól a II. sz. középülettervezési tanszék ny. r., majd nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig tanszékvezető egy.-i tanára. Tudományos tevékenységének tárgya az esztétikai kategóriák vizsgálata az építőművészeti és a mérnöki alkotásban. Tagja volt több nemzetközi építészeti bíráló bizottságnak. Főbb tervezései: a bp.-i Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium (1937), a Bp.-i Központi Városháza (Kertész K. Róberttel, 1940); a gellérthegyi pálos kolostor, a bp.-i felvonulási tér és az ott állott Lenin-emlékmű kiviteli terve. – F. m. Téglaszerkezetű lakóházak gyorsított eljárású gazdasági vizsgálata (Hámor Istvánnal, Bp., 1955); Közlekedési építmények építészeti és esztétikai vonatkozásai (Hámor Istvánnal, Bp., 1963); Általános iskolák építésének gazdaságossági vizsgálata (Hámor Istvánnal, Bp., 1967).– Irod. Nagy Elemér: W. K. (Magyar Építőművészet, 1983. 5. sz.).

róla szóló könyvek

linkek
ISNI    |    OSZK MEK    |    PIM    |    VIAF    |    wikipedia    |    Amicus: 22218    |