Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Krenner József Sándor (Buda, 1839. márc. 3. – Bp., 1920. jan. 16.): mineralógus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1874, r. 1885). Ifjú korában Eötvös Loránd nevelője volt. A természettudományi doktorátust Tübingenben szerezte meg. 1866-tól az MNM ásványtárának múz.-i őre, 1894-től haláláig ig.-ja. 1870-től 1894-ig a műegy. ásvány- és kőzettan tanszékének tanára, 1894–1913-ban a bp.-i tudományegy.-en az ásvány-kőzettani intézet vezetője. Az MNM ásványtárát a világ egyik legelső ilyen nemű gyűjteményévé fejlesztette. Korában Európa egyik legjobb ásványismerője volt, számos új ásványfajt fedezett fel, határozott meg és írt le; ő foglalkozott először a kriolitokkal; nagy érdeme az anglesitekkel és tellúrvegyületekkel kapcsolatos régi hibás megállapítások kijavítása. 1877-ben Nagyág híres aranybányájában új arany-ezüst tellúrércet fedezett fel, amelyet róla Krenneritnek neveztek el. A m. geológia és ásványtan nagy mecénásáról, Semsey Andorról nevezte el az 1881-ben felfedezett Semseytet és az 1889-ben Felsőbányán felfedezett ólomezüst-antimon-kénvegyületet, az Andoritot. Eötvös nevét viseli a ~ által felfedezett Lorandit, s ~ nevéhez fűződik az avasit (1881), kornelit (1888), warthait (1909), schafarzikit (1915) felfedezése is. A Földtani Társulatnak 1895-től 1898-ig elnöke, 1912-től tiszteletbeli tagja volt. – F. m. A dobsinai jégbarlang (Bp., 1874); Magyarhoni anslesitok (Bp., 1877); Tellúrezüst Erdélyből (Bp., 1879); Andorit, új hazai ezüstérc (Bp., 1893); A Lorandit, új ásványfaj (Bp., 1894); Magyarország ásványai (Bp., 1908). – Irod. Mauritz Béla: K. J. (Bp., 1921. MTA Emlékbeszédek); Koch Sándor: A magyar ásványtan története (Bp., 1952); K. J. (Élet és Tud. 1955. 8. sz.); Vendl Aladár: A Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének története (Bp., 1957).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. A dobsinai jégbarlang, a kir. magyar természettudományi társulat megbizásából megvizsgálta és leírta. U. ott, 1874. (Magyar és német szövegű kiadásban, 6 kőnyom. táblával és 3 fametszettel.)11. A zsadányi meteorkőhullás. Utazási jelentés. U. ott, 1875. (Különny. a Term.-tud. Közlönyből.)12. A felsőbányai trachit wolframitja. U. ott, 1877. (Egy tábla rajzzal. Értekezések a term.-tudom. körébőlVII. 14. Németül: Tschermaks Mireral. M.-ben).13. Magyarhoni anglesitek. U. ott, 1877. (Értek. a term.-tud. köréből VIII. 8. Németül: Grotho, Zeitschrift für Krystallographie und Mineralogie. Lipcse.)14. Tellurezüst Erdélyből. Bpest, 1879. (Kül. ny. a Természettudom. Közlönyből. Németül. U. ott, 1879.)1. Über die pisolithische Structur des diluvialen Kalktuffes von Ofen. (Aus d. Jahrb. d. kais. königl. geol. Reichsanstalt.) Wien, 1863.2. Egy uj északamerikai allanit (Orthit) jegeczalakja. Pest, 1864. Egy tábla rajzzal. (Különnyomat a kir. m. term.-tudom. társulat Közlönyéből.)3. Die Tertiär-Formation von Szob. Inaugural Dissertation, Tübingen, 1865.4. Krystallographische Studien über den Antimonith. Mit 11 Tafeln. (Aus d. Sitzgsb. d. k. Akad. d. Wiss. math.-naturw. CI. LI. Bd. 1. Abth.) Wien, 1865.5. Két uj kénsavas kali-cadmium kettőssónak jegeczalakjairól 7 ábrával. Pest, 1867. (Értekezések a term.-tud. köréből I. u.).6. Egy uj selensavas kettőssónak (KO, CdO, 2SeO3+3HO) jegecztani monographiája. Pest, 1867. Két tábla rajzzal. (Különny. a kir. m. term.-társulat Közlönyéből.)7. Ajnácskő ősemlősei. U. ott, 1867. Két tábla rajzzal. (M. Földtani-társulat Munkálatai III.)8. Egy harmadkori magyarhoni Trachyt földpátjáról. A kir. m. természettudományi társulat által a Bugát-féle alapitványból jutalmazott pályamunka. U. ott, 1867. Tábla rajzzal. (Természettudom. társulat Közlönye VII.)9. A mammuth. Népszerű előadás a kir. m. természettudom. társulat természettudományi estélyén 1874. márcz. 20. Bpest, 1874. (Különny. a Természettudományi Közlönyből.)A kir. József-műegyetemes tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 9., 53. l.A Magyar Nemzeti Múzeum (1802–1895).Bpest, 1896. 77. l.Bricht Lipót, A bpesti kereskedelmi akadémia története. Bpest, 1896.Czikkei a Természetud. Társulat Közlönyében (1864. Allanit jegeczalakja, 1866 A büzeny ammonium, bromsalamiak, jegeczalakjáról, egy tábla rajzzal); a Természettudományi Közlönyben (1869. A wieliczkai baleset, Dunaföldvári szarvas agancsa, 1870. Magyar chromvaskő, Borostyánkő felismerése, 1871. A Lobkovitz-féle ásvány-gyűjtemény, Magyarországi magnesit, Chinai kőszén, 1872. A smaragd, 1873. A Dobsinai jégbarlang, utazási jelentés, 1874. Európa legbecsesebb drágaköve a magyar opál, Ujabban felfedezett ősállatok Amerikában, Borsodmegyei ős Rhinoceros, A legkisebb lények szerepe a földrétegek alkotásában, 1876. A mexikói nemes opál, A breitenbachi meteorit alkatrészeiről, 1877. A felsőbányai ezüstérczek, Kryolith, Pachnolith és Thomsenolith, Az ó-budai hegycsuszamlás. Adalék a termésfémek képződésének magyarázatához, Szénsatartalmú víz hatása némely ásványokra. A szászkai Tetraëdrit, Magyar Apatit, Fehér ólomércz Rodnáról. 1878. Az ércztelérek képződése, A verespataki aranybánya új kincse, A valódi türkizek felismerése, Nemzeti múzeumunk ujabb ajándék ásványai, 1889. Obsidiánok mint meteorkövek, Tellurezüst Erdélyből, 1881. A vizevesztett nemes opálról, 1881. Bismutin Moraviczáról, Dioptas Rézbányáról, A lithiumsmaragdról, 1883. Az arragonitról, Nefritek gróf Széchenyi B. kelet-ázsiai expdicziójából, A meneghinitről); a bécsi akadémia Sitzungsberichtjeiben LIV. 1866. Über ein Doppelsalz von selensauerem Cadmium-oxyd und selensauerem Kali, a morphologiai rész); a Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichsanstalt cz. munkában (XVI. 1866. Fossiler Tapir von Ajnácskő, XXV. 1875. Wolframit aus dem Trachyte von Felső-bánya, egy tábla rajzzal); a Poggendorff Annalenében (XIII. 1867. Über die Hydrate der Verbindungen von schwefelsauerem Kadmiumoxyd mit schwefelsauerem Kali, a morphologiai rész); a Műegyetemi Lapokban (1876. Az ehrenfriedensdorfi Plinian, Kristályjelzési javaslat); a Természetrajzi Füzetekben (1877. Bunsenin uj Tellurásvány, németül a Poggendorff Annalenjeiben, 1886. Tellurit Facebajáról, Symplesit Felsőbányáról); a N. Jahrbuch für Mineralogie u. Geologieban (1877. Über die grönländischven Mineralien der Kryolithgruppe); a M. tudom. akadémia Értesítőjében (1879. Magyarország dioptas, 1881. Miargyrit és Kenngottit Felsőbányáról, Semseyit uj ólomércz Felsőbányáról); az Akadémiai mathem.-természettudom. Értesítőben (I. A Manganocalcitról, németül: a lipcsei Zeitschrift für Kryst. Min., 1883. A kryolithcsoport grönlandi ásványai, németül: a Math. Naturw. Berichte aus Ungarnban, A Szabóitról, 1884. A freibergi bányaakadémia gyűjteményének Manganocalcitja, Adalékok az Allaktil optikai viszonyainak ismeretéhez, ezen czikkek németül a lipcsei Zeitschrift für Krist. Mineral. 1885. Az Andreasbergi Zygaditról, 1887. Akanthit és a természetes ezüstkéreg. 1892. Andorit, uj hazai ezüstércz, 1895. Lorandit uj thalliumásvány Alcharról Makedoniában); a Földtani Közlönyben (1883. A bottioni Meneghinitről, A japáni antimonitról, Auripigment és realgár Boszniából, 1884. Emplektit és az úgynevezett Tremolith Rézbányáról, ezen czikkek németül is megjelentek u. ott, 1888. Víztisza Spalerit Svédországból); a Jahrb. f. Min. Geolog. (1883. Über Jadeit); a gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei cz. munkában (III. kötet VI. szakasz Jadeit-kövek Birmából: Jadeit, Széchenyit). Előadások a M. Földtani társulatban: A magyarországi legujabb Mastodon-leletek, Pharmakosiderit Ujbányáról, Cinnober Mernyikről (Zemplénm.), Avasit egy uj hazai ásvány, Baryt Dognácskáról, Arsenkovand Bindtről (Szepesm.), Sajátságos Pyrit és Quarcz, a bindti bányából, A magyarországi Fischeritről, Egy érdekes ásványtársaság Tiszolczról. Högyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 736. l.Kiszlingstein Könyvészete.Krenner József SándorMunkái:Petrik Könyvészete.Szinnyei Könyvészee.született 1839. márczius 2-án Budán;természettudományi doktor, egyet. tanár,természettudományi doktor, egyet. tanár, a m. n. múzeum ásvány-osztályának igazgató-őre, a magyar tudományos akadémia rendes tagja, született 1839. márczius 2-án Budán; középiskolai tanulmányainak elvégzése után mathematikai és természettudományokat hallgatott 1857-től a budai József-műegyetemen és Bécsben, később a bécsi s tübingai egyetemen, különös súlyt fektetvén a mineralogiára és geologiára. Az utóbbi egyetem természetudományi karánál 1865-ben letette a természettudományi doktori szigorlatot. Visszatérvén hazájába, 1866. november 30. a m. n. múzeumhoz ásványtári segédőrré (1869. nov. 4. tiszt. őrré, 1870. jan. 22. őrré, 1893. jún. 17. igazgató-őrré) neveztetett ki. 1867. aug. a budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottsága a természetrajz, áruisme, technologia és geologia tanárává választotta meg, ez állásáról azonan 1868. végén leköszönt. 1870. okt. 1. a kir. József-műegyetemen az ásvány és földtan rendes tanára lett. A magyar tudom. akadémiában 1874. máj. 28. levelező s 1886. máj. 28. rendes taggá választatott. 1894. aug. 19. egyetemi rendes tanárrá neveztetett ki; ugyan e napon kelt legfensőbb elhatározással megbizatott az igazgató-őri teendők végzésével. A m. n. múzeum elhanyagolt ásványtárában, Pulszky Ferencz igazgató, b. Eötvös József és Lónyay miniszter, de különösen Semsey Andor lelkes támogatása mellett, a tudomány szinvonalán álló s az ország méltóságának megfelelő ásványgyűjteményt teremtett. A képviselőház megszavazta a híres Lobkovitz herczeg-féle ásványgyűjtemény megvételét.Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.

tudósportál

A pesti József Műegyetemen (1857–1859), a bécsi műszaki egyetemen és a tübingeni egyetemen tanult (1859–1864), a tübingeni egyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1865). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.; r.: 1885. máj. 28.).

• Két új kénsavas káli-cadmium kettőssónak jegeczalakjairól, 1867
• Dobsinai jégbarlang, [1874]
• A dobsinai jégbarlang, 1874
• A dobsinai jégbarlang, 1874
• A dobsinai jégbarlang és környéke, 1874
• A felsőbányai trachyt wolframitja, 1876
• Magyarhoni anglesitek, 1877
• Jadeitsteine aus Birma, [1899]
• Mineralogische Mitteilungen aus Ungarn, 1930