Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hauszmann Alajos (Buda, 1847. jún. 9. – Velence, Fejér vm., 1926. júl. 31.): építész, műegyetemi tanár, az MTA t. tagja (1924). A budai műegy.-en kezdte építészeti tanulmányait, majd 1866-tól a berlini ak.-án folytatta. Hazatérve 1870-ig Skalnitzky Antal irodájában dolgozott. 1872-től a műegy.-en oktatott, és az oktatáson és szakirodalmi tevékenységén kívül nagy létszámú tervezőirodát tartott fenn. Korábban tartózkodó reneszánsz stílusban tervezte épületeit, kihasználva a nyerstégla homlokzatok művészi lehetőségeit (József Műegy. kiegészítő épülete, 1873; István Kórház, Erzsébet Kórház, 1882; Technológia és Iparmúzeum, Törvényszéki Orvostani Intézet stb.). Később a kőarchitektúrára tért át, és stílusa mindinkább az újbarokk felé hajlott (Városháza és színház Szombathelyen; Igazságügyi Palota, utóbb MNG; New York-palota Bp.-en, 1891–95 stb.). Fő műve a tökéletes koncepciójú Igazságügyi Palotán (1891–97) kívül a budai vár Ybl Miklós által megkezdett kialakítása és a dunai homlokzat önálló befejezése (1891–1903) volt. Nagyobb munkáiról (Vár, Igazságügyi Palota, Műegyetem épületei) maga írt részletes ismertetéseket, s ezenkívül más területeken is értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki. – F. m. A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897); A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909); A magyar királyi vár (Bp., 1912); Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925). – Irod. Lyka Károly: H. A. (Magy. Műv. 1926); Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek (Bp., 1936); H. A. (Élet és Tud. 1955 3. sz.); Szalai Imre: H, A. (Magy. Építőműv. 1966. szept.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Tervmagyarázat és indokolás a fővárosi közkórházak építési terveihez. Bpest, 1881.2. A magyar szent korona országainak vörös kereszt egylete által épített Erzsébet kórház leírása, Bpest, 1882.A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 9., 39. l.Arczképe: kőnyomat Gerhart Heinrichtől Bécsben 1873 (Vereby, Honpolgárok Könyvében.)Hauszmann AlajosM. Könyvészet 1881–82.műépítész és műegyetemi tanár,műépítész és műegyetemi tanár, szül. 1847. jún. 9. Budán; a berlini építészeti akadémián három évet töltött; e közben a magyar kormány a párisi világkiállításra küldte. 1869-től a budai József-műegyetemen a műszaki rajz számára létesített parallel-osztály tanításával bizatott meg; 1872. szept. 24. a középítészet, mű- és díszépítészet ny. rendes tanára lett; 1879., 1880. és 1881-ben a kir. József-műegyetem mérnök- és építészi szakosztályának dékánja volt.Munkái:szül. 1847. jún. 9. BudánVasárnapi Ujság 1894. 35. sz. arczk.Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Pest, 1872. VIII. arczk.

tudósportál

Festészetet tanult, majd kőművesnek állt (1861–1863), Pesten, a Magyar Tudós Társaság székháza építésénél a kőművescéh legénnyé avatta (1863). A budai József Műegyetemen építész okl. szerzett (1866), a berlini építészeti akadémián (= Bauakademie) tanult, majd beutazta Francia-, Német- és Olaszországot (1866–1869). Az MTA tagja (t.: 1924. máj. 8.).

• Kórházépítési tanulmányok, 1881
• A Magyar Szent Korona országainak Vörös-kereszt Egylete által épitett Erzsébet Kórház leirása, 1884
• A magyar királyi vár építésének története, 1900
• A budapesti igazságügyi palota, 1901
• Rektori beszéd, [1904]
• A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, [1910]
• A magyar királyi vár, [1912]
• Hauszmann Alajos naplója, 1997
• Szombathely, [ante 1908]
• A szombathelyi állandó színház, [ca 1890]
• Szombathely, [ca 1910]
• A magyar királyi vár, cop. 2011