Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Imre Sándor (Hódmezővásárhely, 1877. okt. 13. – Bp., 1945. márc. 11.): pedagógiai író, egyetemi tanár, művelődéspolitikus, id. ~ József fia. Egy.-i tanulmányait Kolozsvárott, Heidelbergben és Lipcsében végezte. 1900-tól 1908-ig a kolozsvári ref. gimn. tanára; 1904-ben a kolozsvári egy.-en magántanár. 1908–18 között a bp.-i áll. polgári isk. tanárképző tanára. 1912-ben a bp.-i egy.-en magántanár. 1918. nov.–1919. ápr. között a vallás- és közoktatásügyi min.-ban h. államtitkár, utána a polgári isk. tanárképző ig.-ja. 1919. aug. 7-től 15-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter a Friedrich-kormányban, majd 1924-ig adminisztratív államtitkár (1922-től kényszerszabadságon). 1925-től a pedagógia egy.-i tanára Szegeden, 1934-től 1945-ig a bp.-i műegy.-en. Művelődéspolitikai programja, a „nemzetnevelés” a német szociálpedagógia hatására alakult ki, de figyelembe vette köznevelésügyünk történeti hagyományait is. Ezt a „nemzetnevelési” programot az ellenforradalom egy ideig támogatta. ~t polgári humanizmusa szembeállította a fasizmussal. Szerk. a Magyar Paedagógiát (1913–19). – M. Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről (Bp., 1904); A nevelés sorsa és a szocializmus (Bp., 1909); Nemzetnevelés (Bp., 1912); Nemzeti önismeret (Bp., 1920); A személyiség kérdése (Bp., 1926); Neveléstan (Bp.; 1928); Népiskolai Neveléstan (Bp., 1932); A neveléstudomány magyar feladatai (Szeged, 1935); Háborús élet, megújhodás, nemzetnevelés (Bp., 1944). – Irod. Heksch Ágnes: I. S. neveléselméleti tevékenysége 1919-ig. Magyar neveléstörténeti tanulmányok (Bp., 1959).

• A magyar irodalom és nyelv rövid története, 1870
• Két beszéd, melyek a kolozsvári m. k. tudományegyetem 1879-80. tanév megnyitása alkalmából ... tartattak, 1880
• A porosz középiskolák 1901-i tanterve, [1902]
• Magyar vonások nevelésügyünkben, 1906
• Apáczai Cseri János, 1907
• Eötvös nem a múlté, 1909
• Széchenyi és a nemzetnevelés, 1910
• Pedagógia és politika, 1911
• A középiskola gyökeres reformjának előkészítése, 1912
• Széchenyi és a magyar nevelés jövője, 1913
• A magyar nevelés feladatai és a református iskolák, 1914
• A köznevelés belső egysége és a nemzeti egység, 1915
• A világháború, 1918
• Mi a nemzetnevelés?, 1919
• A nevelés sorsa és a szocializmus, 1920
• A testi fogyatékosságok okai és megelőzése, 1924
• A közélet erkölcsi követelményei, 1925
• Protestáns szellem és ujjáépités, 1925
• A családi nevelés főkérdései, [1926]
• A személyiség kérdése, 1926
• Az "átértékelés" az irodalomban és a történelemben, 1929
• A lelkészi hivatás nevelési szempontjai, 1930
• A családi nevelés főkérdései, [1931]
• A családi nevelés főkérdései, [1931 után]
• A számtan- és algebratanítás vezérkönyve, 1932
• Népiskolai neveléstan, 1932
• Népiskolai neveléstan, [1932 után]
• Hagyomány és nevelés, 1933
• Az ifjúság szociális nevelése, 1934
• Nevelésügyi tanulmányok, 1934
• A család békéje, [1935]
• A neveléstudomány magyar feladatai, 1935
• A neveléstudomány magyar feladatai, 1935
• Valamennyi budapesti iskola Igazgatójának!, 1935
• A könyvviteltanítás vezérkönyve, 1937
• A hagyományok kétféle hatása, [1939]
• A gazdasági középiskolák része a köznevelésben, 1941
• Széchenyi és jövőnk, 1941
• Neveléstan, [1942]
• A gazdasági középiskolák része a köznevelésben, 1942
• A nevelés válsága a két háborúban, 1942
• Neveléstan, [1942 után]
• Erdély magyar egyeteme, [1943]
• Háborús élet, [1943]
• Széchenyi vallomásai és tanításai, [1943]
• A nevelés szerepe a nemzet életében, 1943
• A polgári iskola sorsa, 1943
• A polgári iskola sorsa, 1943
• Gróf Teleki Pál és a felső oktatás ügye, 1943
• A Ferenc-József-Tudományegyetem a századforduló táján, 1944
• Háborús élet, megújhodás, nemzetnevelés, 1944
• Schneller István és Imre Sándor tantervelméleti törekvései, 1984
• Neveléstan, 1995
• Az emberekkel bánás lélektani alapjai,