Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Teleki Pál, gróf (Bp., 1879. nov. 1. – Bp., 1941. ápr. 3.): politikus miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1913, ig. 1922, t. 1925). Bp.-i egy.-i tanulmányai után 1903-ban államtudományi doktor s a bp.-i egy. földrajzi tanszéken egy.-i gyakornok lett. 1904-ben Szatmár vm.-ben szolgabíró; 1905-től 1910-ig, majd 1915-től 1918-ig alkotmánypárti képviselő. 1909 – 1913 közt a Földrajzi Intézet ig.-ja; a Magyar Földrajzi Társaságnak 1910-től 1923- ig főtitkára, majd alelnöke. Az I. világháború előtt nagyobb tanulmányokat tett Európában, É-Afrikában, Amerikában. A külföld 1909-ben figyelt fel tudományos munkásságára. Mint a Turáni Társaság elnöke (1913 – 1916), ill. a Magyar Keleti Kultúrközpont egyik alelnöke (1916 – 18). 1914-től az Egyesületközi Fajegészségügyi Bizottság 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917 – 18-ban az Orsz. Hadigondozó Hivatal elnöke. 1918 – 19-ben a Területvédő Liga elnöke; 1919-től egy.-i ny. r. tanár. Svájcban érte a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre. Megdöntésére előbb Bécsben szervezkedett (Antibolsevista Komité), majd Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső szegedi kormányában kultusz-, ill. külügyminiszter (1919. máj. 3-tól aug. 12- ig). A békeelőkészítő iroda tudományos osztályának vezetője, a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar delegáció tagja. 1920. ápr. 19- től a Simonyi-Semadam-kormány külügyminisztere, júl. 19-től 1921. ápr. 13-ig miniszterelnök (1920. szept. 22-ig külügyminiszter is). Ratifikáltatta a trianoni békét, fellépett a különítmények garázdálkodása ellen, meghozatta a zsidóellenes „numerus clausus” törvényt, a Nagyatádi Szabó-fék földreformot; külpolitikája franciabarát és szovjetellenes. Az első királypuccs után lemondott. A Keresztény Nemzeti Liga, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Menekültügyi Hivatal elnöke. 1922 – 23-ban országos főcserkész, de a továbbiakban is a magyar cserkészmozgalom reprezentáns irányítója. 1920 – 21-ben ngy.-i, 1922 – 26-ban ogy-i képviselő pártonkívüli programmal; 1926-ban belépett a kormánypártba. 1927-től 1938-ig felsőházi tag, majd ismét képviselő. 1924 – 25-ben népszövetségi megbízásból tagja volt a moszuli olajvidék Irakhoz tartozását javasló szakértői bizottságnak. A csehszlovák, román, jugoszláv földreform következtében kisajátítást szenvedett magyar nagybirtokosok érdekképviseletének irányítója, az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány egyik szereplője. A nemzeti propaganda ellenőrzésére kinevezett kormánybiztos, a Szociográfiai Intézet és Államtudományi Intézet alapítója (1926), a Magyar Revíziós Liga megteremtője (1927). Hazai és külföldi előadásaiban az európai kapitalista országok szovjetellenes tömörítése érdekében sürgette az erőegyesítést akadályozó Párizs környéki békék revízióját, s az általános európai revízió keretében a magyar revíziós igények érvényre juttatását. Számított Németo. „dinamizmusára” az európai statusquo megbontásában, de elsők közt ismerte fel a hitleri birodalom veszélyességét; harcolt befolyásának növekedése ellen. Az Eötvös Kollégium kurátora (1920-tól), 1932 – 36 közt az Ösztöndíjtanács, 1936 – 37-ben a Közoktatási Tanács elnöke, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, s így az Horthy-rendszer értelmiségi elitképzésének legfőbb irányítója. 1931 – 38 közt elnöke a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztő bizottságának; nemzetközi kongresszusokat szerveztetett Mo.-on, ill. egyéni látogatásra hívatott meg neves külföldi értelmiségieket, hogy megnyerje őket a magyar revízió gondolatának. Tevékenyen részt vett a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának munkájában, ahol 1937-től Mo. hivatalos képviselője. 1938-ban létrehozta a Magyar Táj- és Népkutató Intézetet, amelynek fiatal munkatársai azonban a reform szükségét radikálisabban értelmezték, ezért fellépett ellenük és kiállításukat bezáratta. 1938. máj. 14-től vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy kormányában. 1938-ban egyik vezetője a komáromi cseh-magyar tárgyalásokon a magyar delegációnak; előkészítője az első revíziós eredménynek. Az 1938 őszi politikai válság idején fellépett a hagyományos kormányzati módszerek védelmében, mind a jobbról, mind a balról jövő kormánybuktató kísérletek ellen. 1939. febr. 16-tól 1941. ápr. 3-ig másodízben miniszterelnök. Csatlakozott az antikomintern paktumhoz, végrehajtotta Mo. kilépését a Népszövetségből. Meghozatta a második zsidótörvényt s egy mérsékelt földreformtörvényt. A II. világháború kitörésekor elhárította a német csapat átszállítási kérelmet, az olasz semlegességre támaszkodva a „fegyveres semlegesség” álláspontján állt, a lengyel menekülteket befogadta. Jugoszláviával örökbarátsági szerződést kötött semlegesítése céljából. Az 1941. márc.-i belgrádi németellenes fordulat nyomán azonban Hitler éppen Jugoszlávia ellen kívánt katonai együttműködést, revíziós lehetőséget ajánlva fel. Korlátozott mérvű és leplezett együttműködéssel próbálta elkerülni a szerződésszegés ódiumát, majd öngyilkos lett és Horthy Miklóshoz írt búcsúlevelében elitélte a Jugoszlávia elleni akciót. – F. m. Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez (Bp., 1909, francia díjjal kitüntetve); A földrajzi gondolat története (Bp., 1917); Magyarország néprajzi térképe a népsűrűsség alapján (Bp., 1919); Amerika gazdasági földrajza (Bp., 1922); A modern földrajz és oktatása (Bp., 1923); Általános gazdasági földrajz (Bp., 1927); Európáról és Magyarországról (Bp., 1934). – Irod. T. P. (MTA Almanach, 1941); Cholnoky Jenő: T. P. gr. (Földr. Közl. 1939 és 1941); Fodor Ferenc: Gr. T. P. r. t. emlékezete (A Szt. István Akad. emlékbeszédei, III. 7. Bp., 1941); Gunda Béla: Gr. T. P. (Ethnographia-Népélet, 1941); Papp Antal: Gr. T. P. emlékezete (Bp., 1942); Kertész János: T. P. gr. tudományos irodalmi munkásságának repertóriuma (Magy. Közigazgatás, 1942); Koch Ferenc: T. P. gazdaságföldrajzi munkásságának bírálata (Az MTA Társadalom Tört. tud. Oszt. Közl. VIII/I. 1956. [1958]); Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája 1939 – 1941 (Bp., 1964); Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon 1938-1941. (Bp., 1967).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez. Államtudori értekezés. Bpest, 1904.2. Atlasz a japáni szigetek cartographiájának történetéhez. A Japántól keletre fekvő aranyszigetek felfedezésére 1639-ben kiküldött Quast M. és Tasman I. A. kapitányok hajónaplójának hollandus szövegével és magyar fordításával. 22 térképpel. U. ott, 1909. (Ezt bemutatta 1909-ben az Akadémiában; előadásának kivonata az Akad. Értesítőben).államtudományi doktor, országgyűlési képviselőállamtudományi doktor, országgyűlési képviselő, T. Géza országgyűlési képviselő, a történelmi társulat elnöke és Muráthy Irén fia, szül. 1879. nov. 1. Budapesten; itt végezte a főgymnasiumot a piaristáknál mint magántanuló, ugyancsak Budapesten folytatta egyetemi tanulmányait is és 1903. decz. az államtudományok doktorává avattatott. Közben egy évig 1901-ben vendéghallgató volt a magyar-óvári gazdasági akadémián. 1902–03. önkéntes assistens volt a budapesti egyetem földrajzi intézetében, melynek azóta is belmunkatársa. 1906. márcz. földrajztörténeti kutatásokat végzett Páris és Firenze könyvtáraiban. 1903–4. mint tiszteletbeli szolgabíró működött Nagy-Somkúton. Az 1905. és 1906. általános választások alkalmával a nagy-somkúti kerület (Szatmárm.) választotta országgyűlési képviselőnek dissidens, illetőleg alkotmánypárti programmal. 1905-ben mint korjegyző szerepelt; a kérvényi bizottságnak tagja volt.Corvina 1909. 16. sz.Felolvasást tartott 1899. decz. Korszakok az ázsiai felfedezések történetében cz. a M. Földrajzi Társaságban; két értekezése jelent meg a Földrajzi Közleményekben (1900.); valamint több sociologiai és biologiai könyvismertetése és bírálata a Huszadik Században; a Budapesti Hirlapban (1907. 58. sz. Az északnyugati átjáró).M. Könyvészet 1903.M. Nemzetiségi Zsebkönyv, Főrangú családok, Bpest, 1888. 243. l.Munkái:Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1906. 244. l.szül. 1879. nov. 1. BudapestenTeleki Pál gróf (széki)

tudósportál

A bp.-i Piarista Gimnáziumban éretts. (1897), a bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1903), egyúttal uo. földrajzi és társadalomtudományi tanulmányokat is folytatott, ill. a magyaróvári Gazdasági Akadémián gazdálkodást is tanult (1900–1901). Az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; ig.: 1922. máj. 11.; t.: 1925. máj. 7.).

• Értesítés a roueni rézföldgömb és az 1554. évi, Gastaldinak tulajdonított térkép között felfedezett hasonlóságáról, 1906
• Névtelen portugallus hajózási térképe a 17. sz. közepéről, 1908
• Délmagyarország térképe, [1912]
• A Magyar Földrajzi Társaság Gazdaság-Földrajzi Szakosztályának megalapítása alkalmából, 1912
• Ausztrália és Óceánia, 1912
• Ausztrália, [1912-1914]
• Rapport sur les voyages et les travaux géographiques exécutés par les explorateurs et les savants hongrois depuis l'année 1889, 1914
• A földrajzi gondolat története, 1917
• Szociálpolitika és hadigondozás, 1918
• Teleki Pál programbeszéde, melyet Szeged első választó-kerületének Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja alakuló és képviselő nagygyűlésén mondott el ..., [1919?]
• An ethnographical map of Hungary based on the density of population, 1919
• Magyarország néprajzi térképe a népsürüség alapján, 1919
• Magyarország néprajzi térképe a népsürüség alapján, 1919
• Magyarország néprajzi térképe a népsürüség alapján, 1919
• Magyarország néprajzi térképe a népsürüség alapján, 1919
• Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, 1919
• Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, 1919
• Short notes on the economical and political geography of Hungary, 1919
• Short notes on the economical and political geography of Hungary, 1919
• The ethnographical composition of Hungary, 1919
• Magyarország gazdaságföldrajzi térképe, [1920]
• Magyarország néprajzi térképe a népsürüség alapján, [1920]
• Földrajz és néprajz, 1920
• La Hongrie du Sud, 1920
• La Hongrie occidentale, 1920
• Magyarország gazdaságföldrajzi térképe, 1920
• Magyarország néprajzi térképe a népsürüség alapján, 1920
• Magyarország néprajzi térképe a népsürüség alapján, 1920
• Les frontières de la Hongrie, 1921
• Magyarország gazdaságföldrajzi térképe, 1921
• The frontiers of Hungary, 1921
• Amerika gazdasági földrajza, különös tekintettel az Északamerikai Egyesült Államokra, 1922
• Amerika gazdasági földrajza, különös tekintettel az Északamerikai Egyesült Államokra, 1922
• Ethnographical map of Hungary based on density of population, 1922
• Southern Hungary, 1922
• A Magyar Tudományos Akadémia Balkán-kutatásainak eredményei, 1922-1940
• Modern földrajz és oktatása, 1923
• The evolution of Hungary and its place in European history, 1923
• Geologische Studien im westlichen Serbien, 1924
• A Magyar Tudományos Akadémia Balkán-kutatásainak eredményei, 1926
• Cserkészkönyv a cserkészéletre készülő magyar fiúk számára, 1926
• Die weltpolitische und weltwirtschaftliche Lage Ungarns in Vergangenheit und Gegenwart, 1926
• Die weltpolitische und weltwirtschaftliche Lage Ungarns in Vergangenheit und Gegenwart, 1926
• Általános gazdasági földrajz, különös tekintettel az óvilági kontinensekre, [1926 után]
• Magyarország gazdaságföldrajzi térképe, 1927
• Cserkészkönyv a cserkészéletre készülő magyar fiúk számára, 1928
• Igazságot Magyarországnak!, 1928
• Magyarország gazdaságföldrajzi térképe, 1928
• La geografia dell'Ungheria, [1929]
• Cserkészkönyv a cserkészéletre készülő magyar fiúk számára, 1929
• Dékáni megnyitó, 1929
• Magyarország gazdaságföldrajzi térképe, [1930]
• Ungarns Wirtschaftslage, [1930]
• Óceáni, szárazföldi, mediterrán és hidegövi klímahatások és hegyi klíma Európában jellemző növények elterjedésével kifejezve, 1930
• Ungarns Wirtschaftslage, 1930
• Ungarns Wirtschaftslage, 1930
• A város, [1931]
• Időszerű nemzetközi politikai kérdések a politikai földrajz megvilágításában, [1931]
• Suomi, Eesti, Unkari, [1931]
• A magyar közigazgatás területi alapjai, 1931
• Az európai probléma, 1931
• Cserkészkönyv a cserkészéletre készülő magyar fiúk számára, 1931
• A 4. világ Jamboree, 1932
• Administrative boundaries and the rationalisation of the public administration, 1932
• Gazdasági földrajz, 1932
• Miska, [1933]
• Miska, [1933]
• Európáról és Magyarországról, [1934]
• Európáról és Magyarországról, 1934
• Ethnographical map of the territory taken from Hungary and attached to Czecho-Slovakia, [1935]
• Az ultrarövid hullámok fizikai-biológiai jelentősége és therápiás alkalmazása, 1935
• Catalogue of books, atlases and maps relating especially to the history of cartography, geography and discovery of Asia ..., 1935
• Elsüllyedt falu a Dunántúlon, [1936]
• A gazdasági élet földrajzi alapjai, 1936
• Elsüllyedt falu a Dunántúlon, 1936
• Magyar födrajz, [1937]
• A tájfogalom jelentőségeiről, 1937
• Frontières politiques et frontières nationales en Europe centrale, 1937
• Memorandum on the different types of population, 1937
• Nacionalizmus és internacionalizmus, 1937
• The different types of ethnic mixture of population, 1937
• Magyarország hegy- és vízrajzi térképe, [1938]
• Szent György csodásan szép legendája, [1938]
• A Felvidék földrajzi térképe, 1938
• Gazdasági földrajz, 1938
• Alkotmánytani és földrajzi ismeretek, [1939]
• Beszédek 1939, 1939
• Gróf Teleki Pál bemutatkozó beszédei az országgyűlés két házában, 1939
• Békés forradalom, [1940]
• Carta ethnografique de la Hongrie construite en accordance avec la densité del la population, [1940]
• Carta etnografica d'Ungheria construita in base alla densita della popolazione, [1940]
• Ethnographical map of Hungary based on the density of population, [1940]
• Teleki Pál gróf miniszterelnök beszéde, [1940]
• Ungarns ethnographische Landkarte auf Grund der Volksdichtigkeit, [1940]
• Ungheria ed Europa, [1940]
• Erdély, 1940
• Finnország 1940, 1940
• Gróf Teleki Pál Beszéde Mátyás király születésének ötszázadik évfordulója alkalmából, 1940
• Gróf Teleki Pál és a meteorológia, 1940
• Hollós Mátyás, 1940
• Magyar nemzetiségi politika, 1940
• Nel centenario di Mattia Corvino, 1940
• Politica minoritară ungară, 1940
• Teleki Pál gróf miniszterelnök beszéde a képviselőháznak a költségvetési megajánlási javaslat felett tartott vitájában 1940. december 3-án, 1940
• Uhorská národnostná politika, 1940
• Ungarische Nationalitätenpolitik, 1940
• Vitaminosité des fruits et légumes hongrois, 1940
• Békés forradalom, [1941]
• Erdély helyzete Magyarországon és Európában, [1941]
• La Transilvania l'Ungheria e l'Europa, [1941]
• Magyarország az új Európában, [1941]
• Teleki Pál gróf beszéde a megajánlási vitában, [1941]
• Teleki Pál országgyűlési beszédei, [1941]
• Az igazi tisztviselő, 1941
• Magyar politikai gondolatok, 1941
• Szent István birodalma 1941-ben, 1941
• A mezőgazdasági termelés bel- és külterjes fokozatainak térképe Magyarországon és Romániában, [1943]
• Merjünk magyarok lenni!, [1943]
• Merjünk magyarok lenni, 1943
• Merjünk magyarok lenni!, 1943
• Merjünk magyarok lenni!, 1943
• The evolution of Hungary and its place in European history, 1975
• Magyar földrajz, 1990
• Merjünk magyarok lenni!, 1991
• Széchenyi üzenete, 1991
• Merjünk magyarok lenni!, 1992
• Az igazi tisztviselő, 1994
• A földrajzi gondolat története, 1996
• Válogatott politikai írások és beszédek, 2000
• Igazságot Magyarországnak, 2003
• Becsületünk előbbrevaló jólétünknél, 2004
• Magyar nemzetiségi politika, 2012
• Merjünk magyarok lenni!, 2012
• Hungary 1918, [ca 1919]
• La Hongrie 1918, [ca 1919]
• Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, [ca 1920]
• Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, [post 1920]
• Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, [post 1920]
• Rapport sur les voyages et les travaux géographiques exécutés par les explorateurs et les savants hongrois depuis l'année 1889,
• ,