Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Istvánffi Gyula, 1886-ig Schaarschmidt (Kolozsvár, 1860. ápr. 5. – Bp., 1930. aug. 16.): botanikus, mikológus és szőlész; egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1901, r. 1920). Tanulmányait a kolozsvári és a bonni egy.-en végezte. 1881-ben Kolozsvárt bölcsészdoktori, 1882-ben tanári oklevelet szerzett. 1881–85-ben, majd 1887–89-ben a kolozsvári egy. növénytani tanszékén tanársegéd, 1883-ban magántanár lett. 1885–87-ben a münsteri ak.-án mint asszisztens dolgozott Brefeld mellett. 1889-ben az MNM növénytárának vezetője, 1892-ben a bp.-i egy.-en is magántanár, 1897-től a kolozsvári egy. ny. r. tanára. 1898-tól az általa megszervezett Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet vezetője. 1915-től 1927-ig a bp.-i műegy.-en a növénytan ny. r. tanára. Eleinte sejt- és szövettagi kérdésekkel, majd a moszatok és gombák vizsgálatával, a szőlőbetegségek (a szőlő fakó és szürke rothadása) kutatásával foglalkozott. Elsők között dolgozta ki a peronoszpóra elleni küzdelem módszereit, előrejelző módszere külföldön is közismertté vált. 1902-ben és 1905-ben a francia tudományos ak. Thore-díját nyerte el. Élete utolsó éveiben a kukoricaszárból és nádból való cellulózgyártással kísérletezett, az eljárást külföldön szabadalmaztatta. Sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki. Közel 200 dolgozata jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Több külföldi társ. és ak. tagja volt. Szerk. a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet Közleményeit (1900–14); az intézet Évkönyveit (1900–14) és francia nyelvű Annalesét (1900–14). – F. m. A magyar ehető és mérges gombák könyve (Bp., 1899); A Clusius-codex mykológiai méltatása (Bp., 1899–1900; a francia akadémia is kitüntette). – Irod. Mágócsy-Dietz Sándor: I. Gy. emlékezete (Akad. Emlékbeszéd, Bp., 1932); Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (Bp., 1953).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A chlorophyll és a növényi sejtmag morphologiájához. Egy photogrammal. U. ott, 1881.Adalékok az activ és passiv endophytismus ismeretéhez. U. ott, 1881. (K. ny a M. Növ. L.)Adatok a Gongrosirák fejlődéséhez, öt tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)Adatok a Synedra Ulna (Nitzsch). Ehrenb. oszlásának bővebb ismeretéhez egy tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)A kerékpárosság kézikönyve. U. ott, 1894.Algae Romaniae. Ex A. Kanitz Plantis Romaniae seorsum impressum. Kolozsvár, 1880. (Különnyomat a M. Növénytani Lapokból.)A penészvizsgálati tenyészmódszerek. Dr. Brefeld után ford. U. ott, 1881. (K. ny. a M. Növ. L.)A protoplastok összeköttetéséről és a sejtközi plasmáról. Különös tekintettel a Loranthaceákra és a Coniferákra. U. ott, 1884. négy tábl. (Kül. ny. a M. Növ. L. Ugyanez angolul a londoni Natureban.)bölcseleti doktor, a m. n. múzeum növénytani osztályának őre,bölcseleti doktor, a m. n. múzeum növénytani osztályának őre, szül. 1860. ápr. 5. Kolozsvárt; felsőbb tanulmányait a kolozsvári meg a bonni egyetemen végezte; 1881-ben bölcseletdoktori, 1882-ben középiskolai oklevelet nyert és 1883-ban magántanár lett. Mint tanársegéd működött Kolozsvárt 1881-től 1885-ig és 1887-től 1889-ig és mint első assistens a münsteri akadémián 1885-től 1887-ig. Brefeld mellett, kinek több rendbeli vizsgálataiban (különösen az üszökbetegség terén) munkatársa volt. 1887 nyárutóján mint önkéntes a Kristianiai Ringnes Bryggeri (sörgyár) gjaerfisiologisk laboratorietjében a sör mikroorganizmusainak tenyésztését tanulmányozta. 1889. decz. 10. óta a m. n. múzeum növénytani osztályának vezetője s egyszersmind 1892 óta a budapesti egyetemen a kryptogam növények morphologiájának és rendszertanának magántanára. Scharschmidt családi neve helyett 1886-tól nagybátyjától adoptáltatván, az Istvánffi nevet viseli. Szaktudománya, valamint műtörténeti tanulmányok és botanikai gyűjtések kedvéért több ízben beutazta Európát.Czikkei a M. Növénytani Lapokban (1880. A chorophyll osztodásáról, Tamás Alberttel: Additamenta ad Algologiam Dacicam I. Enumeratio Algarum monnullarum in comitatibus Kolos, Torda-Aranyos, Udvarhely et Hunyad lectarum, II. Enumeratio Algarum nonnullarum in com. Naszód-Besztercze, Doboka, Kolos, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér, Udvarhely, Fogaras, Szeben et Hunyad lectarum, 1881. A Closterium intermedium Ralfs oszlása, A Chlorochítrium Erdélyben, Az Euphorbiaceák, Rutaceák, Urticaceák és Pálmák szerves sphaerokrystalljai, III. Enumeratio Algarumnonnullarum in com. Bihar, Kolos, Maros-Torda, Alsó-Fehér, Hunyad, Háromszék. Udvarhely lectarum, 1882. A Vaucheria thallusának reductiójához és spóraképződéséhez, Fossil Bacillariaceák hazánkból, Additamenta ad Phycologiam cott. Bihar et Krassó-Szörény, A Stapelia fuscata szerves sphaerop – krystálljai, 1884. A protoplastok összeköttetésének és a sejtközi plasma előfordulásának néhány esetéről, A Zygnemaceák telelése, A Galanthus nivalis, Echinopsis oxygena és az Euphorbiaceák spaerokrystallajiról, Algae nonnullae a cl. Przewalski in Mongolia lectae, 1887. Olav Johan-Olsennel: A tökéletesebb penészek váladék-tartói, 1889. A penészek sejtmagváról, 1891. A margitszigeti vízesés növényzete, könyvismertetések külföldi növénytani munkákról, az eddigi évf.); az ellenzékben (1881. 32. sz. A compass-növényről, angolból); a Természettud. Közlönyben (1882. Az uj-zealandiak növényi táplálékáról a praehistoricus időkben Colenso után, 1884. A bacteriumok jubileuma, Az ércz- és papirpénzeken élő alsó-rendű növényekről, 1890. A házi- vagy futógombáról, 1891. XVI. Pótfüzet, Újabb vizsgálatok az Üszökgombákról, A rovarölő gombák és az apácza-hernyó, A jegenyefenyő levelein élősködő Aecidium elatinum nevű rozsdapenészről, A penészek életéről 1892. A legfőbb növényi élvezeti szerek mikrochemiájából, Az aszfaltgőzök hatása a rózsalevelekre, A desztilált víz mérges hatása a növényi életre, Pathogen baktériumok a genfi tó iszapjában, Penész tenyészet havon, XX. Pótfüzet. A Welwitschia mirabilisról, 1894. A városi köd hatása a növényekre, Gombatenyésztő hangyák, Ehető zuzmók, XXVII. Pótfüzet. A leydeni Clusius-Codex, XXX. Pótfüzet. A tőkhal pusztító gomba, A világosság hatása a virágok kifejlődésére, Az indican előfordulása és kimutatása, XXXI. Pótfüzet, A Solanin és Capsicin microchemiai reactioiról, Két eredeti Linnéf-féle növény a m. n. múzeum növénytani gyűjteményében, 1895. A buitenzorgi fűvészkert. A szerbtövis eredetéről); a M. Polgárban (1882. 179. sz. Mi a gyászpiritó); a londoni Natureban (1882. Researches on the Division of the Chlorophyll-granules and upon the Occurrence of Hypochlorin in the Cyanophyceae and Bacillariaceae, 1885. On the Continuity of Protoplasm on the «Middle-Lamellary» Protoplasm, with special reference to the Loranthaceae and Coniferae); a Vegytani Lapokban (1883. A legszokásosabb mikrochemiai reagensek, tekintettel a kolozsvári magyar kir. tudom. egyetem növénytani intézetében használtakra. I. Általános tájékoztató); a londoni The Journal of the Linnean Society-ben (XXI. 1884. Notes on Afghanistan Algae), a new-yorki Bulletin of the Torrey Botanical Club-ban, (XI. 1884. The microvegetation of Bank-Notes, 1885. Three Desmids new to the United-States), a Zeitschrift für wissensch. Mikroskopieban (1884. Ueber die mikrochemische Reaction des Solanin és könyvismertetések); az Orvosi Hetilapban (1885. Némely gyógyító anyagban és vegyiszerben tenyésző penészekről); a velenczei Notarisiaban (1887. diagnoses praeviae Algarum novarum in Hungaria observatarum, 1891. Frammenti Algologici. I. Alcune Alghe raccolte nel' lago di Schloss-See in Baviera, Sur l'habitat de Cystoclonium prupurascens dans le Mer Adriatique); a kolozsvári Orvos-Term. Értesítőben magyarul és németül (1888. Adatok az Ulothrix zonata ismeretéhez, egy tábl. rajz., A gombák eltartásáról, tudományos czélok számára való kikészítéséről, 1889. Az uj apochromatikus objectivekről a systema bemutatásával), a Botanisches Centralblattban (1888. Ueber das Praepariren der Pilze für wissenschaftliche Zwecke, 1894. Ueber die Nahrung der Fischbrut im Balaton-See, Zwei Originalexemplare Linnéscher Pflanzen in der Sammlung des ung. Nat. Museums és az Oest. Bot. Zeitschriftben, 1895. Neuere Untersuchungen über den Zellkern der Pilze, Ueber die Flora des Balaton-Sees, Ueber die Vergleichung der Floren der Thermen der Margitinsel und Aquincum, Die Pflanzenwelt aus der Budapester Wasserleitung, ismertetések a hazai és rumén botanikai dolgozatokról); a Délmagyarországi Természettud. Társ. Közlönye (1896. A gombaevésről); az Erdélyi Hiradóban (1888. 247., 248. sz. A Phylloxera leküzdéséről, közvetlen ellenszerek alkalmazása nélkül); a Természetrajzi Füzetekben magyarul, francziául és részben németül (1890. Rumeliai Algák Frivaldszky Imre gyűjtéséből, A meteor-papirról, 1891. Kitaibel herbariumának algái, Adatok a gombák phísiologiai anatomiájához, A paprika hatóanyagának mikrochemiai kimutatása, 1893. Adatok Romania algaflórájához, 1895. Laboulbenia gigantea barlangi bogarakon élő új penészfaj, Adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, Újabb vizsgálatok a gombák váladéktartóiról); a Földtani Közlönyben (1891. Könyvism.); a Földrajzi Közleményekben, francziául is (1891. A Balaton, kryptogam növényzetének vázlata, 1894. A Balaton mikroszkopos növényzetéről); a Természettud.-társulati Emlékkönyvben (1891. A szarvasgombáról); a M. Hirlapban (1892. okt. A kolerabacillusról); a Fővárosi Lapokban (1894. Balaton és vízvezeték); a Mathem. és Természettud. Értesítőben (1895. Clusius mint a magyar gombászat megalapítója); a Kertészeti Lapokan (1896. Fredrik Christina Schübeler, A tropusok alatti botanikus kertek rendeltetése és feladata).De Rebus Sterbeeckii. U. ott, 1895. (Kül. ny. a Botan. Centralblattból.)Die Vegetation der Budapester Wasserleitung. Cassel, 1895. (Kül. nyomat a Botan. Centralblattból.)Fragmenta Phycologiae Bosniaco-Serbicae. U. ott, 1883. (K. ny. a M. Növ. L.)Franciscus van Sterbeeck: Theatrum Fungorum oft het Tooneel der Campernoelien 1675. cz. munkája és a Clusius magyarázók, megvilágosítva a leydeni Clusius codexszel. Bpest, 1894. (Különny. a Természetrajzi Füzetekből. Németül a Botan. Centralblattban 1894-ben.)Istvánffi Gyula (csik-mádéfalvi)Jelentés a felső-magyarországi tőzegképletek algologiai megvizsgálásáról, két tábl. Bpest, 1888. (Kül. ny. a Math. és Term. Közleményekből.)Megjegyzések dr. Lőte József, A Nerium Oleander hatásáról cz. dolgozatára. U. ott, 1884. (Kül. ny. az Orvosi Term. Értesítőből.)M. Könyvészet 1894.Munkái:Némely Chlorosporeák vegetativ alakváltozásairól. Kolozsvár, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)Nouvelles recherches sur les organes conducteurs des hydnés Théléphorés et Tomentellés. Paris-Toulouse, 1896. (Egy tábla rajzzal. Különny. a Revue Mycologiqueből).O. Brefelddel és V. Olav Johann-Olsennel együtt: Untersuchungen aus dem Gesammtgebiete der Mykologie. VII. Heft. Basidio myceten. II. Protobasidiumyceten. Mit 1 lith. Tafeln. Leipzig, 1888.O. Brefelddel Untersuchungen aus dem Gesammtgebiete der Mykologie XI. Die Brandpilze II. Die Brandkrankheiten des Getreides. Mit 5 lithogr. Tafeln. Münster i. W. 1895.Pallas Nagy Lexikona IX. 736. l. (Borbás.)Phlyctidium Haynaldii n. sp., egy tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)Sejthártya-vastagodások és Cellulin-szemek a Vaucheriák- és Charáknál, egy tábl. U. ott, 1884. (Kül. ny. a M. Növ. L.)Szerkesztette a Kerékpáros Ujság cz. havonként kétszer megjelenő folyóiratot (1893. Bpesten.szül. 1860. ápr. 5. KolozsvártTanulmányok a magyarhoni Desmidiaceákról. Egy fényny. tábl. Bpest, 1883. (Math. és Term. Közlem. XVIII. 8. sz.)U. a. VIII. Heft. Basidiomyceten III. Autobasidiomyceten und die Begründung des natürlichen Systems der Pilze. Mit 12 lith. Tafeln. U. ott 1889.Ueber die Milchsaftbehälter und verwandte Bildungen bei den höheren Pilzen. Cassel, 1887. (Kül. ny. a Botanisches Centralblattból.)Ueber die Rolle der Zellkerne bei der Entwickelung der Pilze, Berlin. 1895, (3 tábla rajzzal. Különnyomat a Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft XIII. k.)Unersuchungen über die physiologische Anatomie der Pilze mit besonderer Berücksichtigung des Leitungssystems bei den Hydnei, Thelephorei und Tomentellei. (Különny. Pringsheim Jahrbuch f. wiss. Bot. XXXIX. k. 1896.)

tudósportál

A kolozsvári és a bonni egyetemen tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1881), természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1882), a növénybonctan (1883), az ún. kryptogam növények morphológiája és rendszertana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1892). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.; r.: 1920. máj. 5.).

• A chlorophyll és a növényi sejtmag morphologiájához, 1881
• A chlorophyll és a növényi sejtmag morphologiájához, 1881
• Tanulmányok a magyarhoni desmidiaceákról, [1884]
• Jelentés a Felső-Magyarországi tőzegképletek algológiai megvizsgálásáról, [1890]
• Ruméliai algák, Frivaldszky Imre gyűjtéséből, 1890
• Kerékpáros újság, 1893
• A kerékpárosság kézikönyve, 1894
• Animadversiones auctorum in opera botanica, 1896
• Untersuchungen über die physiologische Anatomie der Pilze, 1896
• A Balaton moszatflorája, 1897
• A Balaton moszatflorája, 1897
• A magyar ehető és mérges gombák könyve, 1899
• Útmutatás a fakórothadás /Coniothyrium/ elleni védekezésre, [190?]
• A Clusius-codex mykologiai méltatása, adatokkal Clusius életrajzához, 1900
• Une visite au Jardin Botanique de l'Université Royale Hongroise de Kolozsvár, 1900
• A M. Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet közleményei, 1900-1914
• Recherches microbiologiques sur quelques maladies des arbres fruitiers et de la vigne, 1903
• A szőlő peronosporájának kiteleléséről, 1904
• Vizsgálatok a szőlő lisztharmatbetegségéről, 1904
• Peronospora elleni védekezés, 1906
• A M. Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet kiállítási katalógusa, 1907
• A M. Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelologiai Intézet évkönyve, 1907-1918
• A fakórothadás (Coniothyrium) elleni védekezés, 1908
• A szürkerothadás (Botrytis) elleni védekezés, 1908
• Az ehető gombákról, 1909
• Szőlészeti talajfelvételek, 1910
• Hogyan védekezzünk a szőlő fakórothadása ellen?, [1912]
• Hogyan védekezzünk a szőlő szürkerothadása ellen?, [1912]
• Útmutatás a peronospora elleni védekezésre, 1914
• A M. Kir. Ampelológiai Intézet szőlészeti útmutatásai, 1915
• A M. Kir. Ampelológiai Intézet szőlészeti útmutatásai, 1915
• Tájékoztató a peronospora elleni védekezésről, 1915
• Tájékoztató a peronospora elleni védekezésről, 1915
• Műszaki technikai mikroszkópia, [1919 előtt]
• Hogyan védekezzünk a peronospora ellen?, [1921]
• Tanulmányok a szőlő fakórothadásáról,