Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Gróh Gyula (Esztergom, 1886. jan. 16. – Bp., 1952. febr. 23.): kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1925, r. 1936). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte, 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1917–34-ben az Állatorvosi Főisk.-n a kémia tanára. 1935-ben a műegy. általános kémiai tanszékének vezetője, 1936-tól a bp.-i tudományegy.-en a kémia ny. r. tanára, az általános kémiai és radiológiai intézet ig.-ja. 1950-ben történt nyugdíjaztatása után az Orsz. Gabona- és Liszt Kísérleti Állomás keretében gyakorlati jellegű kérdések tudományos vizsgálatával foglalkozott. A Magyar Kémikusok Egyesületének 1942-től, a Természettudományi Társulatnak 1945-től volt az elnöke. Kutatásai három fő témakör: a radioaktivitás, a reakciókinetika és a fehérjék kémiai szerkezete köré csoportosultak. Hevesy Györggyel együtt a világon elsőnek alkalmazták a radioaktív indikáció módszerét fémek öndiffúziójának vizsgálatára. Számos dolgozata foglalkozik reakciókinetikai problémákkal. Fehérje kutatásaival kapcsolatban kidolgozta a mikro biológiai aminosav-racemizáció meghatározási módszerét. Száznál több tudományos dolgozata jelent meg. Nagy jelentőségű volt az általa kezdeményezett Gróh–Erdey–Grúz–Schay–Náray–Szabó: Fizikai Kémia c. tankönyv (Bp., 1940). – F. m. Általános kémia (Bp., 0918; német, olasz és török nyelven is); Szervetlen kémia (Bp., 1939, 3. kiadás); Szerves kémia (Bp., 1940, 4. kiadás); Bepillantás a kémiába (Bp., 1949. 2. kiadás). – Irod. Lengyel Béla: G. Gy. emlékezete (Magy. Kémikusok L., 1957).
tudósportál
Középiskoláit Kassán és Rozsnyón, a premontreieknél végezte. A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1908), tanulmányait W. Nernst berlini fizikai kémiai intézetében egészítette ki (1911), a karlsruhei egyetemen fotokémiai vizsgálatokat folytatott (1914). a chemiai mechanika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1922). Az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.; r.: 1936. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
- Az acetaldehyd oxidatiójának sebességéről chlorral és ceriammoniumnitrattal, 1909
- A vetési-bükköny és trieur-bükköny szénájának takarmányértékéről, 1916
- Chemiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1916
- Chemiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1916
- Általános chemia, 1918
- Általános chemia, 1919
- Anorganikus chemia főiskolai és egyetemi hallgatók részére, 1920
- Általános chemia főiskolai és egyet. hallgatók részére, 1921
- Organikus chemia, 1921
- Radioactivitás és az atomok szerkezete, 1921
- Anorganikus chemia, főiskolai és egyetemi hallgatók részére, 1922
- Az ólom öndiffusiója megolvasztott és szilárd állapotban, 1922
- Chemiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1922
- Chemiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1922
- Kurzes Lehrbuch der allgemeinen Chemie, 1923
- Organikus chemia, 1923
- Organikus chemia, 1923
- Az anyag belső szerkezete, 1926
- Az aranycsinálás hajdan és most, 1926
- A hidrogénionkoncentráció és a "PH" fogalma, jelentősége és megmérése, 1928
- Chemiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1929
- A fehérjék abszorpcióspektruma és annak változása nátriumhidroxid hatására, 1931
- A szérumfehérjék frakcionálása és a frakciók abszorpcióspektruma, 1931
- The Svedberg ultracentrifugája és a fehérjék molekulasúlya, 1932
- Vizsgálatok a kazein inhomogenításáról, [1933-1934]
- Tiszta szérumglobulin előállításáról és a szérumglobulin spektroszkópiai tulajdonságairól, 1934
- Atómrombolás, elemátalakítás, 1935
- Fehérjék, vércsoportok, 1937
- Kémiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1937
- Kémiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1937
- Rutherford, 1937
- További spektrofotométeres és chemiai vércsoportvizsgálatok, 1937
- A vér fehérjéi, 1938
- Serlegbeszéd, 1938
- Általános kémia egyetemi és főiskolai hallgatók részére, 1939
- Kémiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve egyetemi és főiskolai hallgatók részére, 1939
- Szervetlen kémia, 1939
- Szervetlen kémia, 1939
- Fizikai kémia, 1940
- Szerves kémia, 1940
- Untersuchungen über sie Serumproteine mit besonderer Rücksicht auf die Blutgruppen, 1941
- Általános kémia, 1942
- Kémiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1942
- Kémiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve, 1942
- Szervetlen kémia egyetemi és főiskolai hallgatók részére, 1942
- Szervetlen kémia, 1943
- Untersuchungen über die Kohlehydratgruppe und über die Ozonisierung der Eiweisskörper, 1944
- Weitere spektrophotometrische, chemische und kolloidchemische Blutgruppenuntersuchungen, 1944
- Általános kémia, 1945
- Fizikai kémia 1. köt., 1945
- Szervetlen kémia egyetemi és főiskolai hallgatók részére, 1945
- Szerves kémia, 1946
- The types of absorbtion of various commercial penicillins, 1947
- Bepillantás a kémiába, [1949]
- Szervetlen kémia, 1949
- Általános kémia, 1950
- Általános kémia, 1951
- Fizikai kémia, 1951
- Általános kémia, 1952
- Fizikai kémia, 1952
- Általános kémia, 1955
- Bepillantás a kémiába, 1955
- Szerves kémia, 1957
- ,
- ,
- A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karának centenáriumi emlékkönyve. Szerk. Csűrös Zoltán, Erdey László, Holló János etc... Bp., Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar, 1972. 244 o., ill., ()
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- Biographia, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Fel. szerk. Dr. Kovács Gyula, Dr. Fehér György. Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967. 171 [1] o., ill., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
- Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
ISNI
MAP
MTA Könyvtára
MTMT
OSZK MEK
PIM
tudosportal.hu
VIAF
web
wikipedia
Amicus: 18008 |