Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tuzson János (Szászcsanád, 1870. máj. 10. – Bp., 1943. dec. 18.): erdőmérnök, botanikus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1909). 1887 – 90-ben a selmecbányai erdészeti főisk.-n végzett, 1890 – 93-ban kincstári erdészetben dolgozott. 1894-től a főisk.-n tanársegéd, majd adjunktus. Közben 1896 – 97-ben Münchenben tanult tovább, 1899-ben a kolozsvári egy.-en bölcsészdoktorátust szerzett. 1901-ben európai tanulmányúton járt, azután a selmecbányai főisk.-n a növénytan előadója lett. 1903-ban Berlinben és Koppenhágában végzett botanikai tanulmányokat és a bp.-i műegy.-en magántanár, 1904-ben adjunktus. 1905-től a bp.-i tudományecgy.-en a növényszövettan magántanára. 1912-től a növényrendszertan előadója. 1914-től rk., 1918-tól ny. r. tanár és az akkor létesített növényrendszertani, növényföldrajziintézet vezetője, amelynek megszerezte a Borbás-herbáriumot. Több tanulmányés gyűjtőutat tett a Balkánon és Oroszo.-ban (a D-oroszo.-i sztyeppéktől az Aral-tóig). 1940-ben vonult nyugalomba. A fás növények szövettanával, mikológiával és patológiával, később teljesen a növényrendszertani, növényföldrajzi és ősnövénytani kérdések vizsgálatával foglalkozott. Mo. növényzetének származására vonatkozó nézetét azonban már kortársai megcáfolták. Elsőnek írta le a bátorligeti ősláp növényzetét. Jelentősek Mo. kihalt növényeire vonatkozó munkái. 1932-ben megindította az Index Horti Botanici Universitatis Budapestiensis c. folyóiratot. A Magyar Alföld növényei (exsiccata) sorozatból 22 kötetet jelentetett meg. Az egy.-en a reakciós kultúrpolitika előharcosa volt. – F. m. A bükkfa korhadása és konzerválása (Bp., 1904; németül 1906); Adatok Magyarország fosszilis flórájához (Növénytani Közl, 1907; Földtani Közl. 1909; Földtani Int. Évk., 1914); Magyarország fejlődéstörténeti növényföldrajzának főbb vonásai (Mathem. Term, tud. Ért. 1911); A balatoni fosszilis fák monográfiája (Bp., 1911); A Magyar Alföld növényföldrajzi tagolódása (Mathem. Term. tud. Ért. 1915); Rendszeres növénytan (I., Bp., 1912. II., Bp., 1925); Adatok a Magyar Alföld őskori növényzetének ismeretéhez (Mathem. Term. tud. Ért. Bp., 1929). – Irod. Gombocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936); Dr. T. J. (Index Horti Botanici, 1940); Kárpáti Zoltán: T. J. (Kísérletügyi Közl. 194; ); T. J. (Erdészeti L. 1944); Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Anatomiai és physiologiai vizsgálatok a vörösfenyő fáján. Bpest, 1899. (Doktori dissertatio).2. A bükkfa korhadása és konzerválása. U. ott, 1904.3. Adatok egyes növénykórt okozó gombafajok ismeretéhez. U. ott, 1904. (Különnyomat az Erdészeti Lapokból).4. Anatomisched und mykologische Untersuchungen über die Zersetzung und Konservierung des Rothbuchenholzes. Berlin, 1905. 17 szövegábrával és 3 színes táblarajzzal.5. A növényvilág fejlődéstörténete. (Sillabus). Bpest, 1907. (Szabad Egyetem).6. A növényország filetikai és palaeontologiai fejlődéstörténetének alapvonásai. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1909. febr. 15. előterjesztett dolgozat. Kivonata az Akadémiai Értesítőben).A M. tudom. Akadémia Almanachja 1910.bölcseleti doktor, a budapesti kir. m. tudományegyetem és a kir. József-műegyetem magántanára és növénytani adjunctusa, a m. tudom. Akadémia levelező tagjabölcseleti doktor, a budapesti kir. m. tudományegyetem és a kir. József-műegyetem magántanára és növénytani adjunctusa, a m. tudom. Akadémia levelező tagja (1909. ápr. 29. választatott meg); szül. 1870. máj. 19. Szász-Csanádon (Alsó-Fehérm.). Eleinte a selmeczi erdészeti Akadémián volt alkalmazva s ott a növénytan tanításával megbízva, kivált a fák boncztanával és a bükkfa korhadásával és konzerválásával foglalkozott s az utóbbi tárgyra nézve a földmívelési m. kir. miniszterium megbízásából igen beható vizsgálatokat végzett. Budapestre kerülve leginkább növénypalaeontologiai és növénysystematikai vizsgálatokkal foglalkozik. A m. kir. földm. miniszterium központi kisérletügyi bizottságának, a kir. m. természettudományi társulat választmányának, az orsz. erdészeti egyesület igazgató-választmányának tagja.Czikkei a M. tudom. Akadémia Almanachjában (1910.. 216–218. l.) felsorolvák.M. Könyvészet 1904.Munkái:Szerkeszti a Növénytani Közlemények cz. folyóiratot 1907 óta Budapesten.szül. 1870. máj. 19. Szász-Csanádon (Alsó-Fehérm.). Tuzson János

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1909. ápr. 29.).

• A bükkfa korhadása és konzerválása, 1904
• A gombák meghatározása, 1904
• Staub Móricz emlékezete, 1906
• A növényvilág fejlődéstörténete, 1907
• A Potentilla rupestris rendszertani tagolódása és elterjedése, 1909
• Botanikai közlemények, 1909-
• A balatoni fosszilis fák monografiája, 1911
• Monographie der fossilen Pflanzenreste der Balatonseegegend, 1911
• Rendszeres növénytan, 1911
• A dunai flórakerület és környezete, [1912]
• Állat- és növényföldrajzi térképek, [1912-1914]
• Adatok Magyarország fosszilis flórájához, [1913]
• Florenkarte der danubischen Zone und ihrer Umgebung, [1913]
• Beiträge zur fossilen Flora Ungarns, 1914
• Beiträge zur fossilen Flora Ungarns, 1914
• A tölgylisztharmat kárositása a vinkovcei, lippai és gödöllői kincstári erdőbirtokon, 1917
• Kitaibel Pál emlékezete, 1918
• Rendszeres növénytan, 1926
• Dr.Tuzson János egy. tanár, egyesületi tanárelnök beszéde a galyatetői hősiemlékmű avatásánál 1930. október 5.-én, 1930
• A magyar Alföld, 1941
• A többtermelés hazai lehetőségei, 1942
• Alföldfásítási kísérletek néhány idegenföldi fafajjal, [1943]
• Az őszibarackfa agaricus melleus okozta betegsége, 1944