Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kürschák József (Buda, 1864. márc. 14. – Bp., 1933. márc. 26.): matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1896, r. 1914, ig. 1939). 1881-ben beiratkozott a műegy. tanárképző egyetemes osztályára, ahol Kőnig Gyula ösztönzésére kutatómunkába kezdett. 1890-ben a tudományegy.-en doktorált. Rozsnyón, Debrecenben, majd Bp.-en gimn.-i, ill, főreálisk.-i tanár. 1891-től a műegy.-en működött, 1896-tól ny. rk. tanár, 1904-től a matematika ny. r. tanára, 1916–18-ban a műegy. rektora. Kutatási területei a variációszámítás, az algebrai számtestek elmélete, a determinánsok és matrixok irreducibilitására vonatkozó vizsgálatok, valamint a geometriai szerkesztés elmélete voltak. A számelmélet terén legismertebb eredménye a Hilbert-féle bizonyítás egyszerűsítése. Pedagógiai tevékenysége is igen jelentős. Részt vett a századforduló matematikai tanterveinek készítésében. A matematikai tanulóversenyek egyik kezdeményezője és pártfogója. A Bolyai János Matematikai Társulat 1949 óta évenként „Kürschák József matematikai emlékversenyt” rendez az az évben érettségizettek és középiskolai tanulók részvételével. – F. m. Az abszolút érték fogalmának általánosítása (Matem. és Term. tud. Ért. 1912); Über Limesbildung und allgemeine Körpertheorie (Journal für die Reine und-Angewandte Mathematik, 1913); Analízis és analitikus geometria (Bp., 1920); Matematikai versenytételek (Szeged, 1929). Irod. Rados Gusztáv: K. J. emlékezete (MTA emlékbeszédek, Bp., 1934); Stachó Tibor: K. J. (Matem. és Fiz. L. 1936.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

bölcseleti doktor, műegyetemi rendk. tanár,bölcseleti doktor, műegyetemi rendk. tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1864. márcz. 14. Budán; a reáliskolát 1873–81-ig ugyanott végezte, 1881–86. márcz. közepéig a kir. József-műegyetemen volt beiratkozva leginkább mathematikára és physikára. Mint a középiskolai tanárképző tagja az egyetemen is hallgatott physikai, irodalmi s philosophiai előadásokat. 1886. márcz. közepétől a tanév végéig a debreczeni főreáliskolán mint helyettes tanár a mathematika és ábrázoló geometria tanításával volt megbízva. A reá következő szünidőben a m. kir. meteorologiai intézetben volt alkalmazva. Azután két évig a m. kir. gyakorló főgymnaisumban próbaéves tanárjelölt volt. 1888-ban a mathematikából és physikából tanári oklevelet szerzett; 1890-ben pedig a budapesti egyetemen ugyanezen tárgyakból doktorrá avatták. Közben 1888–90. a rozsnyói kath. főgymnasiumon helyettes tanár volt. Az 1890–91. tanévben a budapesti V. ker. állami főreáliskolában működött ugyanezen minőségben. 1891. jan. a műegyetemen magántanár lett s márcz. 1-től mint a mathematika magántanára s adjunctusa működött. Az 1891. szünidőben megvált a reáliskolától és azóta egyedül a műegyetemen működik, 1896. szept. 24. óta mint czímzetes rendkívüli tanár, másrészt 1891–1892-ben mint repetitor és a geomatria helyettes tanára, 1892–1892. mint adjunctus, 1893 óta pedig mint szolgálattételre beosztott középiskolai tanár. A m. tudom. akadémia 1896. május 15. levelező tagjává, ugyanezen évben a mathem. és physikai társulat jegyzőjévé választotta.Czikkei az Országos Középiskolai Tanár-egylet Közlönyében (XX. 1886–87. Krystallographiai feladatok a geometriai oktatás számára); a Mathem. és természettud. Értesítőben (V. 1886–87. A körbe beírt és a kör körül írt sokszögekről, VII. 1888–1889. A kettős integrálok variálásánál fellépő másodrendű partiális differencziál egyenletekről, VIII. 1889–90. A varialis számítás partialis differential-egyenleteinek egy külön osztályáról, XV. 1897. A másodrendű partialis differential-egyenletek egy osztályról, székfoglaló, XVII. 1899. A variatio számítás partialis differential egyenleteinek transformatiójáról); a Mathem- és Physikai Lapokban (I. 1891. Miss Christine Ladd logikai feladata, Misi pajtás, sétálhatnál? I–III. 1892–94. A körmérés története és elmélete, 9 közlés, Kummer és Kronecker, nekrolog, III–IV. 1894–95. Az invariansok elméletének alaptételéről, könyvism. IV. Hunyady Jenő egyik determináns tételéről, V., VII. 1895., 1897. Az analytikai függvények elméletéhez, 4 közlés, könyvismertetések, VII. 1897. Quadratikus binäralakok rendszereinek invariansairól, A szabályos tizenkétszögről, A cziklikus determinansok elméletéhez, VIII. 1899. A valós számoknak rationalis törtekkel való megközelítéséről, A complex változó gamma fügvényéről, folytatása a IX. k.; feladat-megoldások és kitüzött feladatok u. ott és a Középiskolai Mathematikai Lapokban); az Akadémiai Értesítőben (1897. Bizottsági jelentés az 1897. évi akadémiai nagyjutalomról és a Marczibányi mellékjutalomról), a Mathem. u. Naturw. Berichte aus Ungarnban (V., VII., VIII–XV. és a Mathem. Annalen XXX., XXXVII., XLIV., az előbbeli czikkek németül). Czikkei, értekezései közül néhány különnyomatban is megjelent. A Pallas nagy Lexikonában mathem, physikai és csillagászati czikkeket és életrajzokat írt. Kürschák JózsefPallas Nagy Lexikona XI. 136. l. és önéletrajzi adatok.szül. 1864. márcz. 14. Budán;

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1914. máj. 7.; ig.: 1931. máj. 15.).

• A valós számoknak ráczionális törtekkel való megközelítéséről, 1899
• Elementa geometriae et appondices, 1900
• A parallelszögről, [1903]
• Appendix, 1903
• A komplex számok ábrázolásának egy elemi geometriai alkalmazásáról, [1904]
• Elementa geometriae et appendices, 1904
• Formák legnagyobb közös osztójáról, [1905]
• Bizonyos determinánsok jellemző tulajdonságairól, [1907]
• A raczionális egész függvények oszthatóságáról, [1909]
• Egy egyenlőtlenségről, [1909]
• Die Ausbildung der Mittelschulprofessoren, 1911
• Kőnig Gyula, 1914
• A Kir. József-műegyetem részéről I. Ferencz József ... emlékezetére 1917. márczius hó 25.-én tartott gyászünnepély, 1917
• A harmonikus sorról, [1920]
• Analízis és analitikus geometria, 1920
• Irreducibilis formák, [1922]
• Analízis és analitikus geometria, 1923
• Az utolsó száz év a matematika történetéből Magyarországon, 1926
• Megemlékezés Bolyai Jánosról, 1926
• Matematikai versenytételek, 1929
• Egy analitikus geometriai determinans irreducibilitása, 1931
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Bolyai Farkas Tentamenje és Bolyai János Appendixe megjelenésének centenáriuma alkalmából 1932. február 22-én, 1932
• Matematikai versenytételek, 1965
• Vengerskie matematičeskie olimpiady, 1976
• 1894-1928. évi versenyek, 1987
• Hungarian problem book, cop. 1963
• Hungarian problem book, cop. 1963
• Száz év a matematika történetéből Magyarországon, 1825-1925,

ADT    |    ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    wikipedia    |    Amicus: 22963    |