Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Horváth Ignác (Pest, 1843. júl. 25. – Bp., 1881. ápr. 18.): mérnök, műegyetemi tanár, az MTA l. tagja (1874). Mérnöki diplomáját a pesti műegy.-en szerezte. 1866–67-ben a zürichi egy.-en folytatta tanulmányait, majd két évet töltött Franciao.-ban az erőmű- és géptan tanulmányozásával. 1869-ben hazatért és a műegy.-en a műszaki mechanika és alkalmazott hidraulika tanára lett. Öngyilkos lett. Korszerű vízsebességmérő műszert készített. Vízmérései nemzetközileg is jelentősek. Hazai viszonylatban úttörő munkát végzett az anyagvizsgálat terén is. Cikkeit nemcsak m., hanem francia s német szakfolyóiratok is közölték. – F. m. Az iparos oktatás Bajorhonban, tekintettel honi viszonyainkra (Bp., 1873); Dynamometer für Arbeits-Maschinen (Bp., 1873); Mechanika (L, Bp., 1874); Az 1876-i vízáradás alkalmából Budapesten tett vízmérésekről (MTA Ért. 1878); Közlemények a kir. m. József műegyetem műszaki mechanikai laboratóriuma részéről (Bp., 1878); A belföldi bányákban termelt burkolókövek kőzettani és erőműtani vizsgálata (Bp., 1878).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1881. ápr. 18. Budapesten önmaga vetett véget életének.1881: Ellenőr 194. sz., Délmagyarországi Lapok 91. sz., Műszaki Hetilap 7. sz., Pesti Napló 108. sz., Magyarország 108. sz., Hon 107. és 108. sz. esti k. (utolsó levele.)1. A budapesti m. k. műegyetem erőműszaki munkatermének műszerei és készülékei. Pest, 1873. (Különnyomat a M. mérnök- és építész-egylet közlönyéből, kilencz ábrával.)2. Az iparos oktatás Bajorhonban, tekintettel honi viszonyainkra. Bpest, 1873. (Németül. Nürnberg, 1875.)3. Dynamometer für Arbeitsmaschinen. Bpest, 1873.4. Mechanika. I. rész. Kinematika. 1. kötet. A pont kinematikája. A szöveg közé nyomott 102 fametszetű ábrával. Bpest, 1874.5. Közlemények a magyar kir. József-műegyetem műszaki mechanikai laboratoriuma részéről. 1. füzet. Bpest, 1878.6. A belföldi bányákban termelt burkolatkövek kőzettani s erőműtani vizsgálata. Bpest, 1878. (Szabó Józseffel együtt.)A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 8., 42. l.Czikkei a M. tud. akadémia Értesítőjében (1867. Poncelet tételének egyszerű levezetése s általánosítása; 1878. Az 1876. vizáradás alkalmából Budapesten tett vizmérésekről. székfoglaló; 1880. A viz sebességének változásáról); a párisi L'Institut cz. folyóiratban (1868. Sur les valeurs aproximatives et rationelles des radicaux); a Reformban (1871. 64. sz. De Gerando-Teleki család); a berlini Allg. deutsche polytechn. Zeitungban (1874. Der neu verbesserte Dynamometer des Professors Dr. Hartig.).Horváth IgnáczKézirati munkái: Technische Mechanik. I. Theil. Notirt nach den Vorträgen Prof. Dr. Zeuners. Zürich, 1867. (a m. n. múzeum kézirattárában, 8r. 578 lap); legjelentékenyebb munkáját, a Duna folyam vizsebességének méréseiről, több évi fáradhatatlan munkásságának e gyümölcsét, szintén kéziratban hagyta hátra.Kőnyomatban előadásai után: A hydraulika fogalma 1880.; Statika; Műszaki mechanica 1881.M. Akadémiai Almanach 1882. 266. l.M. Könyvészet 1878.M. tud. Akadémia Értesítöje 1874. 135., 1878. 156., 1880. 22., 39., 1881. 119. l.műegyetemi tanár,műegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1843. júl. 25. Pesten; atyját korán elvesztvén, nevelését anyja s gyámja, Szabóky Adolf tanár vezették; a pesti főreáliskolát elvégezvén, 1861-ben a kir. József-műegyetem hallgatójául iratkozott be. Hajlama a gépész-mérnöki szakra vonzotta őt. Kiváló előszeretettel és kitartással búvárkodott már ez időben. egészsége rovására is, a könyvtárakban. Ez érdeklődés eredménye volt, hogy H. az 1864–65. tanév II. felében, még mint műegyetemi hallgató, az erőműgéptani és gépszerkezettani tanszék rendes tanársegédévé neveztetett ki, 1866-ban pedig a helytartó-tanács neki két évre szóló 600 frtnyi utazási segélyt engedélyezett, hogy magát külföldön az erőmű- s gépészettanban tovább képezhesse. Az 1866–67. tanévet a zürichi egyetemen töltötte. Ez időtájban az erőműgéptan és gépszerkezettan a budapesti műegyetemen két tanszék között osztatván meg. az erőműgéptan új tanszékére pályázatot hirdettek és felszólítás folytán H. is pályázott, a ki 1867. okt. 22. meg is kapta segédtanári kinevezését. azon hozzáadással, hogy tanulmányainak befejezése czéljából, a még fenmaradt egy évet (mely azonban később még egygyel megtoldatott) külföldön töltse. Ennélfogva az 1868–69. éveket Francziaországban. főleg Párisban töltötte az erőmű- és géptan tanulmányozásával az école polytechnique s más kiváló tan- és műintézeteken. kivált Tresca és Phillips kitünő tanárok vezetése alatt. Külföldi tanulmányait befejezvén, hazajött és az 1869–70. tanévben mint segédtanár megkezdte előadásait; 1869. decz. 29. rendes tanárrá neveztetett ki. A határt nem ismerő buzgóság és szorgalom fölemésztették a különben is gyenge szervezetű fiatal tanár egészségét és aláásták életerejét. Már az 1870–71. II. félévben, valamint az 1871–72. tanévben nem tarthatott előadásokat és ez idő nagy részét Nizzában és Mentoneban kellett töltenie. Tanári működését 1872–73. tanévben kezdte meg ismét és ettől fogva szakadatlanúl folytatta is, de évről évre szűkebb korlátok között. 1874. máj. 28. a m. tudom. akadémia levelező tagnak választotta. Az 1880–81. tanévben H ismét egész terjedelmében felkarolta a műszaki mechanika és alkalmazott hydraulika előadását, de ez erőfeszítés közben akaratereje megtört az önmagával vívott küzdelemben. 1881. ápr. 18. Budapesten önmaga vetett véget életének.Munkái:Petrik Könyvészete és gyászjelentés.szül. 1843. júl. 25. Pesten

tudósportál

A pesti József Műegyetemen (1861–1865), a Zürichi Műszaki Egyetemen (1866–1867), a párizsi École Politechnique Pratique-on tanult (1867–1868), hazatérése után gépészmérnöki okl. szerzett (1868). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.).

• Az iparos oktatás Bajorhonban tekintettel honi viszonyainkra, 1873
• Das bayerische technische Unterrichtswesen, 1875
• Műszaki mechanika, 1875
• A belföldi bányákban termelt burkolatkövek kőzettani és erőműtani vizsgálata, 1878
• Közlemények a m.kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtud. Egyetem Mezőgazd. Fakultásának Közigazgatási Intézetéből, 1878
• Műszaki mechanika, [1879]
• Műszaki mechanika, [s.a.]