Széchy Károly     ☰ Budapest 1903.12.27   ☷ Budapest 1972.05.22   |   akadémikus, építőmérnök, férfi, egyetemi tanár, hídépítő mérnök, híd- és mélyépítőmérnök
Széchy Károly
 
kitüntetései
 
pozíciói

Vasútépítési Tanszék

megbízott tanszékvezető
1964.01.01 - 1964.07.31

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1951.12.15 - 1970.02.05

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1970.02.05 - 1972.05.22
 
életrajzai

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Széchy Károly (Bp., 1903. dec. 27. – Bp., 1972. máj. 22.): mérnök, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1951), Kossuth-díjas (1948). Mérnöki oklevelét a bp.-i József Műegy.-en szerezte (1926). Rövid ideig a műegy.-en tanársegéd, majd a London University College ösztöndíjasa. Hazatérve 1928–1932 között magánmérnökként működött. 1932-ben került a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Min. hídosztályára. Itt dolgozott 1951-ig. Közben a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en jogi (1944), a műegy.-en műszaki doktorátust (1944) szerzett. A II. világháború után a romba döntött hidak újjáépítésében volt jelentős szerepe. A Kossuth-híd felépítésében, a többiek újjáépítésében – a Dunán, Tiszán és egyéb folyókon – szervezőként, műszaki vezetőként, irányítóként vett részt. 1949-től a bp.-i műszaki egyetem meghívott előadója, közben – mint a Földalatti Vasút Beruházási Vállalat vezérig.-ja – részt vett a bp.-i metró építésének előkészítésében, megindításában. 1957-től a bp.-i műszaki egy. geotechnikai tanszékét vezette. Elméleti és gyakorlati munkásságában egyaránt újszerű számítási eljárásokat, építési módszereket, eredeti szerkezeti megoldásokat alkalmazott. Tudományos szakterületén belül főként a talaj változó tulajdonságait figyelembe véve, az építmény és az altalaj kapcsolatát vizsgálta, e kutatásai során a sík alapok, a mély alapok és a föld alatti műtárgyak tudományos kérdéseivel foglalkozott. A gyakorlatból adódó problémák lényeges elemeit laboratóriumi modellkísérletekkel vizsgálta. Eredményeit nemzetközileg is elismerték. Az Alapozási hibák és az Alagútépítés c. műveit több nyelvre lefordították. Tudományos kutatásainak elismeréseként a helsinki és a wroclawi műszaki egy. tb. doktorává avatta. Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya mérnöki, építészeti és közlekedéstudományok szakcsoportjának vezetője, a Nemzetközi Talajmechanikai és Alapozási Egyesület M. Nemzeti Bizottságának elnöke volt. A Fővárosi Tanács „Pro Urbe” éremmel tüntette ki (1970). – F. m. Az iszapelevenítő szennyvíztisztító eljárások (Bp., 1933); Érdekes feladatok a gyakorlati alapozás köréből (Bp., 1943); Közúti vashidak újszerű könnyű pályaszerkezetei (doktori értekezés, Bp., 1943); Fabetétes vasbetonszerkezetek alkalmazása a mélyépítésben (Bp., 1945); Újszerű hídszerkezetek (Bp., 1950); Alapozás (I–II., Bp., 1952, átdolgozott kiadás 1957); Hegesztett hidak építésének gyakorlati lehetőségei és a fejlődés irányai (Bp., 1952); Különféle talajszilárdítások alapozások részére (Bp., 1952); A moszkvai földalatti vasútépítés újabb eredményei és azok felhasználási lehetőségei hazai viszonylatban (Bp., 1954); Alapozási hibák (Bp., 1958; angol, német, cseh, lengyel, orosz, francia, spanyol, és japán nyelven is); Osibki fundamenti (Moszkva, 1960); Alagútépítéstan (Bp., 1961, japánul, angolul is); Der Grundbau (I–II., Wien, 1962, 1965); Alapozási tapasztalatok (Bp., 1965); Földalatti műtárgyak (Rózsa Lászlóval, Bp., 1966). – Irod. Kézdi Árpád: Sz. K. (Műszaki Tudomány, 1973.); Kézdi Árpád: Sz. K. (Magy. Tud., 1972. 10. sz.); (N. n.): Dr. Sz. K. (Mélyépítéstudományi Szle, 1972. 6. sz.); Kézdi Árpád: Dr. Sz. K. búcsúztatása (Jövő Mérnöke, 1972. jún. 3.); Jakab Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944–48 (Bp., 1979).

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1951. dec. 15.; r.: 1970. febr. 4.).

könyvei

róla szóló könyvek

linkek
MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    wikipedia    |    Amicus: 10854    |