Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Ilosvay Lajos (Dés, 1851. okt. 31. – Bp., 1936. szept. 30.): kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1891, r. 1905, ig. 1919, t. 1928). Egy.-i tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. 1874-ben gyógyszerészmesteri, 1875-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert, 1875–76-ban Lengyel Béla mellett, majd 1876–80 között tanársegédként Than Károly intézetében működött. 1880–82-ben állami ösztöndíjjal Bunsen, Baeyer és Berthelot mellett dolgozott. 1882-ben a bp.-i műegy.-en a kémia rk., 1883-ban ny. r. tanára lett, 1901–1903-ban rektor. 1910-től kormánypárti ogy.-i képviselő, 1914–1917 között a vallás- és közoktatásügyi min. államtitkára. A Természettudományi Társulat titkára (1906–14), majd elnöke (1914–36). 1932-ben a Társulat tiszteleti tagjává választották és a Szily-éremmel és jutalommal tüntették ki. Az MTA másodelnöke (1916–19, 1925–28). Szerk. a Magyar Chemiai Folyóiratot (1897-től), majd a Természettudományi Közlönyt (1906-tól). Kutatásai főleg az analitika és a szervetlen kémia körében mozogtak. A levegő oxidáló alkatrészeivel foglalkozva a salétromossav kimutatására szolgáló Griess-féle kémlőszert rendkívül érzékennyé tette (Griess–Ilosvay-reagens). Irodalmi tevékenysége szakmájának tudományos művelésén és népszerűsítésén kívül közművelődési téren is kiterjedt. 1927-től a felsőház tagja. – F. m. A chemia alapelvei (Bp., 1888); A levegőben égéskor keletkező nitrogéntartalmú melléktermékek mennyiségi meghatározása (Bp., 1893); A hydrogénperoxid új kémlőszerei (Magy. Chemiai F., 1895); Hydrogénperoxid és salétromsav hatása egymásra nagyon híg oldatban (Magy. Chemiai F. 1895). A phenylendiamidok mint az ózon kémszerei (Magy. Chemiai F., 1899); Bevezetés a szerves chemiába (Bp., 1905). – Irod. Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája; Lenhossék Mihály: Megemlékezés I. L. ig. és t. tag elhunytáról (Akad. Ert., 1936); Plank Jenő: Dr. I. L. (Magy. Mérnök és Építész-Egyl. Közl., 1936); Zemplén Géza I. L. 1851–1936 (Term. tud. Közl., 1936).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Ilosvay Lajos, nagyilosvai (Dés, 1851. okt. 31. – Bp., 1936. szept. 30.) gyógyszerész, vegyész, egy. tanár, az MTA tagja (lev. 1891., r. 1905., ig. 1919., t. 1928.). 1874-ben gyógyszerészi, 1875-ben bölcsészdoktori, illetve vegyészi oklevelét szerzett. 1875–1876-ban a gyógyszerésztani, 1876–1880-ban az I. kémiai int.-ben tanársegéd. 1880–1882-ben állami ösztöndíjjal Berlinben dolgozott, 1882-től a bp.-i Műegyetemen a vegyészet ny. r. tanára, 1909–1903-ban rektor. 1910-től kormánypárti országgyűlési képviselő, 1914–1917-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban államtitkár. A Term. Tud. Társ. titkára (1906–1910), elnöke (1914–1936), az MTA alelnöke (1916–1919, 1925–1928). 1897-től a M. Chémiai Folyóiratot, 1906-tól a Természettud. Közl.-t szerkesztette. 1927-től felsőházi tag. Analitikával, szervetlen kémiával foglalkozott. – Fm.: A chemia alapelvei (Bp., 1888); A levegőben égéskor keletkező nitrogén tartalmú melléktermékek mennyiségi meghatározása (Bp., 1893); Bevezetés a szerves kémiába (Bp., 1905) – Irod.: Lenhossék M.: I. L. (Akad. Ért., 1936); Szőkefalvi-Nagy Z.: I. L. (Bp., 1980); Kempler K.: A Griess-I. reagens (Impulzus, 1986).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A budapesti József-műegyetem tanárai és hallgatói, Budapest, 1883. 11. l.A budapesti világító gáz chemiai analysise. U. ott, 1880. (Értek. a term. tud. kör. X. 1.)A buzási Józsefforrás vegyi lemzése. U. ott, 1876. (értekezések a term. tud. kör. VI. 10. sz.)A chemia alapelvei. U. ott, 1888. (Előadás. A Term. Társulat Könyvkiadó Vállalata XXX. Ism. Budapesti Szemle LVIII.)Adatok a carbonylsulfid physikai sajátságaihoz és a tiszta carbonylsulfid előállítása. U. ott, 1881. (Értek. a term. tud. kör. XI. 24.)Adatok az oxysulfocarbaminsavas ammonium sajátságaihoz és az oxysulfocarbaminsavas kalium előállítási módja. Bpest, 1875. (doktori értekezés.)A luhii Margit-forrás vegyi elemzése. U. ott, 1878. (Mathem. és természettud. Közlem. XV. 5.)A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata. U. ott, 1895. (Ism. Hazánk 264. sz.)A torjai Büdös barlangról. U. ott, 1885. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye VIII. 48.)bölcseleti doktor, műegyetemi tanár,bölcseleti doktor, műegyetemi tanár, a magyar tudományos akadémia levelező tagja. I. Lajos megyei várnagy és Turbucz Amália fia, szül. 1851. október 31. Deésen (Szolnok-Dobokam.) nemes szülőktől; középiskoláit Kolozsvárt végezte 1870-ben. Azután 1872-ig gyógyszerészettel is foglalkozott. 1872–76-ig budapesti egyetemi rendes hallgató volt; itt lett gyógyszrészmester és 1876-ban bölcseleti doktor. 1874–76-ig vegyésznövendék, egy évig Lengyel Béla, 1876-tól 1880-ig pedig Than Károly tanárok segéde volt. 1878-ban megszerezte a középiskolai tanári oklevelet. 1879–80-ban állami ösztöndíjjal segélyezve, külföldi laboratoriumokban dolgozott, Heidelbergában Bunsen Róbertnél, Münchenben Bayernél és 1881–82-ben Párisban a College de France-on. Berthelot-val végezte a magas hőmérsékleten keletkező kettős sókról való tanulmányt, mely a Comptes-renduban (1882) jelent meg. 1882. jún. 19. a kir. József műegyetemre az általános chemia helyettes tanárának hivatott meg; 1883. pedig rendes tanár lett. 1886-tól 1892-ig az egyetemes és vegyészeti szakosztálynak volt dékánja. 1891. máj. 8. a m. tudom. akadémia levelező tagnak választotta. A k. m. természettudományi s a m. földtani társulat választmányi tagja, az orsz. közegészségi egyesület technikai szakosztályának elnöke, a chémia-ásványtani szakosztály jegzője. Az országos közoktatási tanácsnak rendes tagja, nemkülönben tagja a középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak. 1895-ben az amerikai Smithsonian Instituttól a Hoolgbins díjainak kiosztása alkalmával egy pályázatra beküldött chemiai dolgozatáért elismerő s dicsérő oklevelet kapott (e pályázatra a világ minden részéből 218-an pályáztak).Corvina 1895. 23. sz.Értekezései, czikkei a párisi comptes-rendu-ben (XCIV. Sur les sels doubles préparés par fusion, par M. Berthelot et Ilosvay, Caracteres et rôle des sels doubles formé par fusion); a Természettudományi Közlönyben (1883. Chemiai rokonság és thermochemia, 1884. A tudományos chemia állapota külföldön és hazánkban, 1885. A külföldi múzeumokról és kiállításokról, 1888. Egy régi magyar természettudós, Nyulas Ferencz, 1889. Pótfüzet. Adalékok a salétromos sav és salétromsav kénhatásaihoz, A benzolsulfosav-azo-a-naphtylamin magatartása némely oxidáló és reducáló testtel, továbbá napfénynyel szemben. Nitrittől és nitráttól mentes natriumhydroxid-oldat készítése, Gyors égés közben képződik-e ozon, esetleg hydrogenperoxid, avagy csak a nitrogennek magasabb oxidja képződnek, melyeket a salétromos sav és saléromsav kénhatásaival mutathatunk ki? Salétromos sav a nyálban és a kilélegzett levegőben, Észrevételek ama kisérletekre, hogy a talaj és növények nitrogén-tartalmukat a levegőben foglalt nirogén közvetetlen áthasonlítása folytán szaporítják, A kalium permanganatból és kalciumbichromatból töménykénsavval fejlesztett oxigénben nincs ozon, Saletromos sav képződése a gyors égés néhány különleges esetében és cyanképződés megfordított lángban, Szabad nitrogén és oxigén egyesülése platina közreműködésével, A redukált vas lassú oxidálásakor is egyesül a nitrogén oxigénnel (mind a hét czikk a Bull, de la Société chim. de Paris és a Math. und Naturw. Bericheben), 1890. Pótfüzet. Képződik-e ozon, ha a Bunsen-féle gázlámpa kis lángját ráfúvott levegővel lehűtjük? Van-e a láng közelében ozon? Képződik-e izzó platina körül ozon? A nem hídrogénhez kötött kén kimutatása világító gázban, 1892. Pótfüzet. A budai keserűvizeknek eddig ki nem mutatott alkatrészei, 1893. Pótfüzet. A szerves chemia hajdan és most, Az okszerű táplálkozás, Hamis egykoronás, Adalék a kaliumnitrit, általában a vízben oldható nitritek térfogatos elemzéséhez és kisebb közlemények, referálások a term. társ. szakülésein); a Földtani Közlönyben (1884. A terméskén képződése feltételeiről, 1890. Adalék az ásványos vizek összetételének megváltozásához, A Sarolta ásványos víz elemzése, németül is u. ott és a Math. u. Naturw. Berichteben); a természettud. társulat Emlékkönyvében (1892. Szénvegyületek mesterséges előállítása és synthesise); az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. munkában (1892. budapest ásványvizei és fürdői); a Vasárnapi Ujságban (1892. 29. sz. Dr. Nendtwich Károly, u. ez a Gyógyszerészi Közlönyben is. 1895. 47. sz. Néhány szó Berthelotról a franczia köztársaság külögyminiszteréről); a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft-ban (1894. Ueber das in der Luft und in den atmosphärischen Niederschlägen vorkommende Wasserstoffhyperoxid, kivonatban és egész terjedelmében a Mathem. u. Naturw. Berichte aus Ungarn XII. kötetében); a Bulletin de la Société chimique de Paris-ban (1894. Dosage de l'ammoniaque par le colorimetre, Dosage de l'acide azoteux par le colorimétre, Dosage de l'acide azotique et de l'acide azoteux par le calorimétre, Dosage des produits secondaires contenant de l'azote formés pendant la combustion dans l'air); az Akadémiai Értesítőben (1894. Lavoisier emléke, 1895. Nendtvich Károly emlékezete); a Math. és Term. tud. Ért.-ben (1895. Adalék a levegő összetételéhez, németül a Math. u. Naturw. Berichteben, Az ozon és ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről, ugyanez: a M. Chemiai Folyóiratban és németül: a Berichte d. d. Chem. Gesellschaft folyóiratban); a Math. und Naturw. Ber. aus Ungarnban (1895. Colorimtrische Bestimmung des Ammoniaks, der Salpetrigen Säuere und der Salpetersäuere, Bestimmung der Stickstoffhältigen Nebenproducte bei der Verbrennung an der Luft); a M. Chemiai Folyóiratban (1895. A hydrogenperoxid új kémszerei, Hydrogenperoxid és Salétromossav hatása egymásra nagyon híg oldatban.)Ilosvay LajosLevegőben égéskor keletkező nitrogéntartalmű melléktermékek mennyiségi meghatározása. Két közlemény. U. ott, 1893. (Értek. a term. tud. kör. XXIII. 1.)M. t. akadémiai Almanach 1892. 141., 1892. 149., 1894. 157., 1895. 167., 1896. 145. l.Munkái:Pallas Nagy Lexikona IX. 590. l. (Winkler Lajos).Szinnyei Könyvészete.szül. 1851. október 31. Deésen (Szolnok-Dobokam.)Vasárnap: Ujság 1892. 8. sz. arczk., 1895. 592. l.

tudósportál

Középiskoláit Kolozsvárott végezte. A bp.-i tudományegyetemen gyógyszerészmesteri képesítést (1874), bölcsésztudori okl. (1875), vegytan–természettan szakos tanári okl. szerzett (1878), állami ösztöndíjjal Heidelbergben R. Bunsennél, Münchenben A. Bayernél tanult (1880–1881), majd Párizsban M. Berthelot-val folytatott kutatásokat (1881–1882). Az analitikai kémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1882). Az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.; r.: 1905. máj. 12.; ig.: 1919. okt. 23.; t.: 1928. máj. 18.).

• Adatok az "Oxisulfocarbaminsavas ammonium" sajátságaihoz és az "Oxysulfocarbaminsavas kalium" előállitási módja, 1875
• Közlemények a M. Kir. egyetem Vegytani Intézetéből, [1878]
• A Torjai büdös barlangról, 1885
• A chemia alapelvei, 1888
• Études chimiques, 1889
• Levegőben égéskor keletkező nitrogéntartalmú melléktermékek mennyiségi meghatározása, [1893]
• Über das in der Luft und in den atmosphärischen Niederschlägen vorkommende Wasserstoffhyperoxyd, 1894
• A torjai büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata, 1895
• Katholikus hitigazságok, 1897-1899
• A Balaton vizének chemiai viszonyai, 1898
• A kir. József Műegyetem részéről Erzsébet királyné ... emlékezetére tartott gyászünnepély, 1900
• Tisztelt Szakosztály! Szarvasy Imre okleveles vegyész, bölcsészetdoktor, a kir. József-műegyetem t. tanácsához folyamodványt adott be, melyben azt kérelmezi, hogy a tanács őtet az elektrotechnikából magántanárságra képesítse, 1900
• Körlevél. Örök igazság, hogy a szellemi élet sikerrel csak ott fejlődhetik, a hol nem kell napról napra az önfenntartás anyagi gondjaival küzdeni, 1901
• Beszéd, mellyel a Budapesti Kir. József-Műegyetem 1901/1902. tanévét megnyitotta, [1902]
• Körözvény. A szertári átalányok számadásaira vonatkozó 299/1903. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri leirat ..., 1903
• Bevezetés a szerves chemiába, 1905
• Megnyitó beszéd, 1905
• Radium és radioaktivitás, 1905
• A kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól, 1907
• A természettudományoknak, különösen a kémiának tanításáról a szabad tanítás iskolájában, [1908]
• Megnyitó beszéd, 1908
• Megnyitó beszéd, 1910
• Den Manen Alexander V. Kalecsinszky's, [1912]
• Kalecsinszky Sándor emlékezete, [1912]
• Beszámoló beszéd, 1912
• Emlékbeszéd Berthelot Marcelin k. tag felett, 1912
• Megnyitó beszéd az Országos Közegészségi Egyesület fennállása 25. évének megünneplésére 1911 december 17-én tartott 26. évi közgyűlésén, 1912
• Megnyitóbeszéd az Orsz. Közegészségi Egyesület 1912 december 8-án tartott 27. évi rendes közgyűlésén, 1912
• Than Károly másodelnök emlékezete, 1912
• Elnöki megnyitó-beszéd, 1917
• L'avancement des sciences naturelles et la guerre, 1917
• Lengyel Béla rendes tag emlékezete, 1917
• A szag és a chemiai összetétel közötti kapcsolat, [1921]
• A rádiumemanáczió vagy, 1922
• Nagyszigethi Szily Kálmán, 1924
• Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete, 1925
• Semsey Andor emlékezete, 1925
• A anyag egysége és az elemek átváltozására irányuló kísérletek, 1927
• A chemiai és bakterológiai fegyverek szerepe a múlt és a jövő háborújában, 1927
• A tenger, mint az arany és az ezüst lelőhelye, 1927
• Berthelot Marcelin, 1928
• Emlékezzünk régiekről, 1928
• Mit tudunk kémiai szempontból a vitaminokról, 1928
• Az ókori Egyiptom némely csodái mai világításban, 1929
• A természet védelme külföldön és hazánkban, 1930
• Wartha Vince r. tag emlékezete, 1930
• Az Országos Természettudományi Tanács megalakulása, 1931
• Dalton atomsúlyaitól Soddy izotópjáig, 1931
• Az izotópok az atomokra vonatkozó újabb tanítások megvilágításában, 1932
• Vizen és vízparton, [1933]
• Id. Szily Kálmán emlékezete, 1933
• Tiszteletadás Moissan Henrik k. tag emlékezetének, 1933
• Valóság és álom, 1933
• Néhány szó a természettudományos kutatásról hazánkban és külföldön, 1934
• Az íz és a kémiai összetétel közötti kapcsolat, 1936
• A műszaki tudományok gyógyszerész művelői 4. r., 1973
• Ilosvay Lajos hagyatéka,