Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Petzval Ottó (Szepesbéla, 1809. jan. 6. – Bp., 1883. aug. 28.): mérnök-matematikus, a műegyetem tanára, az MTA r. tagja (1858). József öccse. A bp.-i tudományegy.-en végzett. 1837 – 50-ben az Institutum Geometricum, 1851 – 57-ben a József-ipartanoda tanára (mechanika-géptan-géprajz), 1858-ban a bp.-i tudományegy.-en a felső mennyiségtan tanára 1883-ban ment nyugdíjba. – F. m. Vízerő és vízépítészettan. Hydraulika és Hydrotechnika (Pest, 1850); Felsőbb mennyiségtan (I – IV., Pest, 1850); Elemi mennyiségtan Pest, 1856. az MTA nagydíját nyerte); Erő- és géptan (Pest, 1861. az MTA megosztott nagydíját nyerte); Csillagászat elemei… (Bp., 1875). – Irod. Kondor Gusztáv: P. O. (MTA Emlékbeszédek, 1889); Zelovich Kornél: Az MTA hatása a technikai tudományok fejlődésére (Bp., 1926).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Elemente der Mathematik für Obergymnasien und Realschulen. U. ott, 1856.11. Elemente der Geometri nebst einiger Anwendung auf practische Geometrie. U. ott, 1856. Szövegbe nyomott ábrákkal.12. Ebene und sphärische Trigonometrie für Gymnasien und Realschulen. U. ott, 1857.13. Stereometrie für Gymnasien und Realschulen. U. ott, 1858.14. Analytische Geometrie auf der Ebene und im Raume für Gymnasien und Realschulen. U. ott, 1858.15. Beszéde. U. ott, 1861. (Toldy Ferencznek a m. nyelv és irodalom nyilv. rendes tanári székébe iktattatásakor 1861. júl. 13. tartott beszédek.)16. Erő- és Géptan. Technikai intézetek, gyakorlómérnökök és magántanulók számára. Kiadta a m. tud. akadémia. U. ott, 1861. Két kötet. Szövegbe nyomott ábrákkal. (A m. tudom. akadémia 1865-ben a nagy jutalom felében részesítette).17. A részletes külzeléki egyenletek egészelése. (P. előadásaiból). Közli Kondor Gusztáv. U. ott, 1861. (Különnyomat a. M. tudom. Akadémia Mathem. és Természettud. Közlönye I. kötetéből.).1883: Egyetértés 237., P. Napló 237., Nemzet 237., P. Hirlap 239. sz.18. Géptan. A reáltanodák, felgymnasiumok és magántanulók számára. U. ott, 1862.19. Felsőbb mennyiségtan. Kiadja a magy. tudom. akadémia. U. ott, 1867–68. Két kötet.1. Scientiae mathematicae elementares. Pestini, 1848. (Kőnyomat).20. Kézikönyv a mezei gazdák, gépészek, mozdonyvezetők és fűtők számára. Kiadja Ráth Mór. Bécs, 1869. 39. fametszettel.21. A csillagászat elemei különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára. Kiadja a m. tudom. akadémia. Bpest, 1875.2. Nyugtan és moztan. U. ott, 1848. (Kőnyomat).3. Felsőbb mennyiségtan. Pest, 1850. Négy rész. (Kőnyomat. I. Külzeléki hánylat. II. Egyenes vonalú háromszögtan. III. Gömb háromszögtan. IV. Vízerő és vízépítészettan).4. Gyakorlati mértan. U. ott, 1850. (Kőnyomat).5. Vízerő' és vízépítészettan. Hydraulika és Hydrotechnika. Ábrákkal. U. ott, 1850. (Kőnyomat, ábrákkal).6. Egyenes vonalú háromszögtan. U. ott, 1850. (Kőnyomat).7. Populäre Mechanik. U. ott, 1852. (Kőnyomat).8. Elemi mennyiségtan felgymnasiumok és reáliskolák használatára. U. ott, 1856. (A m. tudom. akadémia 1858. nagyjutalmát nyerte).9. A mértan elemei némi alkalmazással a gyakorlati mértanra. U. ott, 1856.azon év aug. 28. meghalt Pesten. bölcseleti doktor, nyug. egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagjabölcseleti doktor, nyug. egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, előbbinek testvéröcscse, szül. 1809. jan. 7. Szepes-Bélán; a gymnasiumot Lőcsén (hova atyját 1819-ben helyezték át), a bölcseletet Kassán végezte. Az orvosi pályára akart lépni, azonban bátyja P. József, ekkor Pest városánál mérnöki segéd, őt a mérnöki pályára terelte s igy 1828-ban a pesti egyetemen levő mérnöki intézetbe lépett a hol Tanulmányait végeztekor 80 frt jutalmat kapott. 1835-ben mérnöki oklevelet nyervén, nem ment a gyakorlati pályára; kitünő előadásai és mathematikai tudománya által magára vonta a figyelmet és a mérnök intézetnél mint correpetitor lépett föl. 1837-ben ugyanezen intézethez a vízépitészettan helyettes, 1839-ben a felsőbb mennyiségtan tanszékre egyetemi tanárrá is kineveztetett. 1840-ben a bölcseletdoktori fokot nyerte el. Hat évig: 1843–49. és 1860–63. tanévekben bölcseletkari dékán volt. A szabadságharcz után a vízépítészettanon kívül a gyakorlati mértan tanárát is helyettesítette a mérnöki intézetnél. 1851-ben a mérnöki intézet és a József ipartanoda egyesülése alkalmával szintén helyettesi minőségben volt alkalmazva az egyesült intézetnél 1857-ig. 1858. decz. 15. a m. tudom. akadémia rendes tagjának választotta meg. 1872–83-ig az egyetemen a csillagászati tanszéket is helyettesítette. Előadásait 1848-ig latin, azután magyar, majd német és 1860-tól ismét magyar nyelven tartotta. Előbb a gymnasiumi, 1873-tól a középiskolai tanárvizsgáló-bizottság tagja, az országos középiskolai tanáregyesület tiszteletbeli és a szabadságharcz előtt és azután több mint tiz évig a gőzkazánok és gőzgépek vizsgáló-bizottságának szakértő tagja volt. 1877. ápr. 12. a budapesti egyetem bölcseleti kara ünnepélyes rendkívüli ülésén P.-nak a magyar tud. irodalom és közoktatás körül, különösen az egyetem irányában több nagybecsű mennyiségtani s ezzel rokon művek megalkotása és közzététele, 40 évi tanári működése által szerzett érdemeit örök emlékül jegyzőkönyvbe iktatta. Ezen alkalommal ő felsége a vaskorona rend III. osztályú jelvényével díszítette fel. 1883. jan. 12. nyugalomba helyeztetett és azon év aug. 28. meghalt Pesten. A m. tud. akadémiában 1889. okt. 28. Kondor Gusztáv tartott fölötte emlékbeszédet.Czikkei a M. Akadémiai Értesítőben (1859. Mathem. oszt. A gőzgépek feltalálása, szerkesztése és megítélése, 1869. Egy ujonnan fölfedezett forgatási gőzmozdítóról, kivonat).Kéziratban: Felsőbb mennyiségtan gyermekek számára; Egy forgatási gőzmozdítónak gyakorlati elmélete, akadémiai értekezés.Kiszlingstein Könyvészete.Kondor Gusztáv, Emlékbeszéd, Petzval Ottó r. tag felett. Bpest, 1889.Magyarország és a Nagyvilág 1877. 15. sz. arczk.M. Akadémiai Almanach 1884. 339. lap.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XIII. 1028. l. Petrik Könyvészete és Bibliogr.Petzval Ottó (Boldizsár)Szepesi Hirnök 1891. 39. sz. (L. Erményi).Szinnyei Könyvészeteszül. 1809. jan. 7. Szepes-Bélán; Vasárnapi Ujság 1867. 35. s. arczk., 1877. 15. sz. arczk., 1883. 35. sz. arczk.Weber S., Ehrenhalle. Igló, 1901.

tudósportál

Az MTA tagja (r.: 1858. dec. 15.).

• Egyensúly és Moztan, 1848
• Víz-építészettan, 1850
• Vízerő- és vízépítészettan, 1850
• Felsőbb mennyiségtan, 1850-1851
• A mértan elemei, némi alkalmazással a gyakorlati mértanra, 1856
• Elemente der Geometrie nebst einiger Anwendung auf practische Geometrie, 1856
• Elemente der Mathematik für Obergymnasien und Realschulen, 1856
• Ebene und sphaerische Trigonometrie für Gymnasien und Realschulen, 1857
• Stereometrie für Gymnasien und Realschulen, 1858
• Dr. Toldy Ferencnek ... a m. nyelv és irodalom egyetemi nyilv. rendes tanári székébe iktattatásakor 1861. júl. XIII. tartott beszédek, 1861
• Erő- és géptan technikai intézetek, gyakorló mérnökök és magántanulók számára, 1861
• Toldy Ferencnek a magyar nyelv és irodalom egyetemi nyilv. rendes tanári székébe iktattatásakor 1861 júl. 13. tartott beszédek, 1861
• Toldy Ferencnek a m. nyelv és irodalom egyetemi nyilv. rendes tanári székébe iktattatásakor ... tartott beszédek, 1861
• Géptan, 1862
• Felsőbb mennyiségtan, 1867-1868
• Kézikönyv mezei gazdák, gépészek, mozdony-vezetők és fűtők számára, 1869
• Felsőbb mennyiségtan elemei, 1871
• A csillagászat eleme, különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára, 1875