

Kossalka János
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Kossalka János (Vajdahunyad, 1872. márc. 19. – Hatvan, 1944. szept. 20.): mérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte (1893), majd Kherndl Antal tanársegéde lett. Hosszabb külföldi tanulmányút után a MÁV szolgálatába lépett (1896–9R), majd a Kereskedelmi Min. főmérnöke lett. Újabb külföldi tanulmányutat tett (Németo.-ban, Franciao.-ban és Angliában). 1903-ban a bp.-i műegy.-en műszaki doktori oklevelet, 1906-ban magántanári képesítést nyert, s a hídépítéstan meghívott előadója lett. 1909-ben Kanadában és az USA-ban járt, hol eleinte üzemi mérnökként, majd mint tervező dolgozott, és tanulmányokat folytatott a hídépítés terén. 1916-tól 1941-ig a bp.-i műegy.-en az I. sz. hídépítéstan tanszék ny. r. tanára. Kiváló pedagógus. Az 1920-as évek végétől a Budapesti Mérnöki Kamara elnöke, 1926-tól 1934-ig a Keresztény Gazdasági Párt programjával ogy.-i képviselő, 1937-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tiszteleti tagja. Tervei szerint épült a makói Maroshíd, a dunaföldvári és – Mihailich Győzővel közös terv alapján – az óbudai Árpád-híd. Első díjat nyert a Boráros téri Duna-híd pályázatán is, azonban a feltételek módosítása miatt ez mégsem az ő tervei alapján került kivitelre. Családjával együtt bombatámadás áldozata lett. A hídelmélet és statika, valamint a hídépítés terén egyaránt kimagasló és úttörő munkát végzett. Alapvető elméleti felismerése, hogy a kinematika minden törvényének a statika egy rokon törvénye felel meg. – F. m. A többtámaszú oszlopostartó elmélete (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1905); A többtámaszú tartók belső erőinek analitikus úton való meghatározása (Magy. Mérnök és Építész; Egyl. Közl. 1915); Tartók statikája (Bp., 1920, a Mérnök Egylet 1921-ben aranyéremmel tüntette ki); Tartók statikája és kinematikája (Bp., 1941). – Irod. Korányi Imre: K. J. (Az ÉKME Évk. 1955–56); Mihailich Győző: A XIX, és XX. századbeli magyar hídépítés története (Bp., 1960); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).
- A szegedi vasúti Tiszahíd, 1903
- Vashidak, 1921
- Vashidak szerkezete, 1923
- Vélemény az Egyetemi Közgazdaságtudományi Karnak a kir. József-Műegyetemhez való csatolása kérdésében, 1929
- Szakszerűség a közigazgatásban, 1931
- 1. számú pót-jelentés az Óbudai Duna-híd tervezéséről, 1934
- Jelentés az Óbudai Dunahíd tervezéséről, 1934
- Véleményes javaslat az Óbudai Dunahíd tárgyában, 1934
- Tartók sztatikája és kinematikája, 1941
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
- Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931. 150 o., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
