Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Steindl Imre (Pest, 1839. okt. 29. – Bp., 1902. aug. 31.): építész, műegyetemi tanát, az MTA l. tagja (1898). Tanulmányait a budai műegy.-en 1859-ben és a bécsi képzőművészeti ak.-n végezte. 1869-ben a budai műegy.-en h., 1870-től r. tanár. Eklektikus művész, kinek érdeklődése előbb a reneszánsz, utóbb a gótika formavilága felé fordult. Főbb művei: a bp.-i új városháza (1870 – 72, Váci u. 62 – 64.), a Múzeum körúti egy.-i épület (1880 – 83), a bp.-i, Rózsák tere plébánia templom (1897 – 1900) s mindenekelőtt a neogótikus Országház (1884 – 1904), mely az angol gótikát és részben barokk elemeket ötvöző kialakításával egyedi jellegével a korabeli parlamentépületek kiemelkedő példája. Több műemlék restaurálása is fűződik nevéhez, így a vajdahunyadi váré (1870 – 74). a szegedi ferences templomé (1876), a kassai székesegyházé (1877) stb. – Írásai: A kassai székesegyház (Bp., 1896); Az új országházról (Bp., 1899). – Irod. Csányi Károly: S. I. (Művészet, I. 1902); Csányi Károly: S. I. emlékezete (Magy. Építőműv. 1952. 3. sz.); Egri Mária-Wellisch Imre: Az Országház (Bp., 1956); Zakariás G. Sándor: Budapest (bibliográfiával Bp., 1961).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Akadémiai Értesítő 1902. 596. l. A kassai székesegyház 1896. szept. 6., fölszentelésekor és a honalapítás ezredéves emlékének megünneplésekor. 8 képpel. Bpest, 1896. Az új országházról. Bpest, 1899. (Akadémiai székfoglaló jan. 16. Akadémiai Értesítő 1899. 117–125. 1.)Budapesti Hirlap 1902. 240. és 243. sz.építész, a m. tudom. Akadémia levelező tagjaépítész, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1839. okt. 29. Középiskoláit Pesten, a műegyetemet 1859. Budán végezte, azután a bécsi képzőművészeti akadémiát látogatta; a honnét a budapesti műegyetemre hívták meg, a hol mint tanársegéd működött. Itt két évet töltött és azután 1861–67. ujra a bécsi művészeti akadémiát látogatta és ott 1865. magánépületek tervezéseért elismerő oklevelet nyert, 1866. nyilvános és emlékszerű épület-tervezéseért a Függer-féle aranyéremmel tüntették ki; 1869–70. mint helyettes tanár működött a budapesti műegyetemen, 1870. ugyanott rendes tanárrá neveztetett ki; ugyanazon évben az aradi városház pályatervével első díjat nyert; 1870–74. tagja volt a képzőművészeti tanácsnak; 1871-től a rajztanári és építőmesteri vizsgáló-bizottság tagja; 1872. az országos műemlékek bizottságának tagja lett; ugyanez évben a berlini parlamenti ház építésére hirdetett pályázaton elismerést nyert; 1885. az országos kiállítási építő kisbizottságnak és a kiállítási jurynek tagja lett; 1878. a párisi világkiállításon 3. osztályú érmet nyert és a franczia közoktatásügyi miniszter az officier d'académie czímmel tüntette ki. Ugyanez évben a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte. Építményei közül nevezetesebbek: 1869. a budapesti új városház terveinek készítésével bízták meg, melynek pályázatán a második díjat nyerte; az építést 1870–75-ben fejezte be; 1871–72. a budai kereskedelmi és iparbank házát építette;1875. a Margit-híd hídfőinek és őrházainak tervét készítette el; 1872–79. a m. kir. állatorvosi tanintézet részére tervet készített s azt 1880–81. meg is építette; 1876–79. a József műegyetem tervét készítette el és azt 1881–82. meg is építette; 1885. okt. 13. pedig az új országház építését kezdte meg. Kiváló tevékenységet fejtett ki a műemlékek restaurálása körül is. 1870–74. restaurálta Vajda-Hunyad várát, 1876. a szegedi Ferencz-rendiek templomát; 1877. készítette a kassai székesegyház restaurálásának tervét; 1878. készítette a bártfai és máriafalvi templomok restaurálásának terveit, melyeknek építését vezette; 1881. a jáki apátsági templom restaurálásának terveit készítette sat. 1898. máj. 6. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta. 1899. márcz. 11. a Pro-litteris et artibus érdemjelvényt kapta. Meghalt 1902. aug. 31. Budapesten.Meghalt 1902. aug. 31. Budapesten.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XV. 200., XVIII. 597. l. II. Pótkötet 1904. 616. l.Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.Steindl Imreszül. 1839. okt. 29. Vasárnapi Ujság 1902. 36. sz. arczk.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.).