Lévai András
kitüntetései
Kossuth-díj, II. fokozat
1949.03.15
Széchenyi-díj
1993.03.15
pozíciói
életrajzai
História TT
Apja MÁV, majd CFR tisztviselő volt. A bécsi Műszaki Főiskolán szerezte gépészmérnök oklevelét. 1932-től mérnök a Titan-Nadrag-Calan, 1939-1940-ben az Astra Romania Kőolajipari Műveknél. 1940-ben Magyarországra költözött, a csepeli Weiss Manfréd Műveknél kapott állást, később az Erőmű Tervező Iroda alapító igazgatója 1962-ig. Ekkor nehézipari miniszterhelyettessé nevezték ki, funkcióját 1967-ig töltötte be. Mindeközben a Budapesti Műszaki Egyetem hőerőművek tanszékének vezető professzora 1953 és 1976 között, rektor-helyettes 1969-től 1972-ig volt. Ő tervezte az 1940-es években Magyarországon az első száz atmoszférás hőerőművet, majd elindította a BME tanreaktorának megépítését. 1950-től valamennyi magyarországi közcélú erőmű építését irányította.
tudósportál
Az MTA tagja (l.: 1962. ápr. 6.; r.: 1973. máj. 11.).
könyvei
- Hőerőművek, [1951]
- Erőművek tervezése, 1951
- Gazdaságossági kérdések egységes megítélésének szempontjai erőművek tervezésénél, 1951
- Hőerőművek, 1951
- Hőerőművek, 1951
- Gazdaságossági kérdések egységes megítélésének szempontjai erőművek tervezésénél, 1952
- Gazdaságossági kérdések egységes megítélésének szempontjai erőművek tervezésénél, 1952
- Időszakosan változó teljesítőképességű erőművek egyenértékű teljesítőképességének meghatározása, 1953
- Atomerőművek, 1956 [!1957]
- Atomerőművek, 1958
- Erőművek gépészeti üzeme 1. r., 1958
- Analytical and economic investigation of plutonium production in nuclear power reactors, 1958 [!1959]
- Atomerőművek, 1959
- Erőművek gépészeti üzeme 1 r., 1959
- Nagy erőműveink tervezése, 1959
- Elméleti reaktortechnika 1. r., 1960
- Hőerőművek, 1961
- Reaktorszerkezetek, 1961
- Elméleti reaktortechnika 1. r., 1962
- Elméleti reaktortechnika 2., 1962
- Elméleti reaktortechnika 3. r., 1962
- Erőművek gépészeti üzeme 1. r., 1962eBudapest
- Elméleti reaktortechnika 1. r., 1963
- Elméleti reaktortechnika 2. r., 1963
- Elméleti reaktortechnika 3. r., 1963
- Atomtechnika, 1964
- Atomtechnika 4., 1964
- Elméleti reaktortechnika 1., 1964
- Elméleti reaktortechnika 2., 1964
- Hőerőművek 1., 1965
- Hőerőművek 1., 1966
- Maschinentechnische Einrichtungen der Wärmekraftwerke, 1966-1968
- Atomtechnika 1., 1967
- Atomtechnika 2., 1967
- Atomtechnika 3., 1967
- Atomtechnika 4., 1967
- Hőerőművek 1., 1968
- Atomtechnika 1., 1969
- Atomtechnika 2., 1969
- Atomtechnika 3., 1969
- Atomtechnika 4., 1969
- Atomtechnika 2., 1970
- Atomtechnika 3., 1970
- Atomtechnika 4., 1970
- Hőerőművek 1., 1970
- Atomtechnika 1., 1971
- Hőerőművek 2., 1974
- Atomerőművek, 1977
- A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája, 2000
- Az energia, mint világprobléma: az atomenergia és a béke,
- Energetika és környezetszennyezés,
- Energetikai kilátások Magyarországon az ezredforduló táján,
- Energy forecasts with special regard to Hungarian conditions,
- Magyarok a magenergia-hasznosítás kifejlesztésénél, magenergia-hasznosítás a magyar energiagazdálkodásban,
- Nem hagyományos energiaforrások,
róla szóló könyvek
- Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990. 2 db., ()
- A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 342 o., ()
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre; Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001, ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Szerk. biz. Bálint Andor [és mások]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964-1976. 7 db., ()
- Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 505 o., ()
- Új magyar lexikon; Akadémiai, Bp., 1959-1962 (6 db), kieg. 1972, 1981, kieg. füzet 1983, ()
linkek
ISNI | 
MTA | 
MTA Könyvtára | 
MTMT | 
PIM | 
Történelmi tár | tudosportal.hu | 
VIAF | 
wikipedia | 
Amicus: 9426 | 
Az energetika professzorai. Lévai András |