Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Borbély Samu (Torda, 1907. ápr. 23. – Bp., 1984. aug. 14.): matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1946, r. 1979). Középisk. tanulmányait a tordai és a kolozsvári unit. gimn.-ban végezte. Kecskeméten érettségizett. Egy.-i tanulmányait a Berlin Charlottenburg-i Műegy.-en folytatta. A műegy.-en R. Rothe és G. Hamel tanszékén díjas gyakornok, majd tanársegéd. 1933-tól a műegy. repüléselméleti intézetének matematikusa. 1941-ben Kolozsvárra költözött, és a Ferenc József Tudományegy.-en tanársegéd, adjunktus, megbízott előadó volt. Magántanári habilitációt is szerzett. 1944-ben, Kolozsvár német megszállása után letartóztatták. Bp.-re, majd Berlinbe vitték, ahol börtönben ült. 1944 dec.-ében visszatért Bp.-re, majd 1945 végén Kolozsvárra. 1945-től 1949-ig a kolozsvári m. tannyelvű Bolyai Egy. ny. r. tanára, a matematika-geometria tanszékcsoportvezetője, 1948-49-ben a matematika-fizika kar dékánja. 1946-tól az egy. diákjóléti intézményeinek felelős tanárelnöki tisztét is ellátta. 1949-ben Mo.-ra költözött, és a miskolci műszaki egy. matematika tanszékének vezetője lett. 1955-től ugyanilyen beosztásban a Bp.-i Műszaki Egy. gépész karán dolgozott. 1960-tól 1964-ig az Otto von Guericke Nehézgépipari Műegy. (Magdeburg) matematika intézetének ig.-ja. Ebben a minőségében megteremtette a műszaki egy. céljainak megfelelő matematikai képzés tudományos, személyzeti és szervezeti feltételeit, elindította a tanárképzést és megszervezte az NDK Matematikai Társulatának Magdeburg-körzeti tagozatát, melynek elnöke is volt. 1964 és 1968 között ismét Bp.-en tanszékvezető. 1977. dec. 31-én nyugdíjazták, de előadásait (komplex függvénytan) élete végéig folytatta. Munkásságának súlypontja az alkalmazott matematika területére esett. Ballisztikai, szárnyelméleti, hővezetési problémákkal foglalkozott. Számos cikke jelent meg különböző szakmai folyóiratokban. Kolozsvári és miskolci működése idején hallgatói részére jegyzetet adott ki (1982). – F. m. Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve (Pattantyús Ábrahám Imrével, Bp., 1961). – Irod. B. S. halálára (A Mi Egyetemünk, Miskolc, 1984. szept. 10.); B. S. 1907-1984 (A Jövő Mérnöke, Bp., 1984. okt. 12.); Czibere Tibor: B. S. (Magy. Tudomány, 1984. 12. sz.).

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Borbély Samu (Torda, 1907. ápr. 23.) — matematikus. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, ahol már a Szabédi László elnöklete alatt működő Kriza Önképzőkörben kitűnt a relativitás elméletéről tartott előadássorozatával. Gépészmérnöki és matematikai tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta, itt Einsteinnal került személyes kapcsolatba. Az aerodinamika és a matematika műszaki alkalmazása terén ért el eredményeket. A háború alatt a kolozsvári egyetemen adott elő. A német hatóságok őrizetbe vették a műszaki együttműködés megtagadása miatt. 1945 után a Bolyai Tudományegyetem tanára; jelentősen hozzájárult az intézmény tudományos tekintélyéhez és demokratikus megerősödéséhez; egy új matematikusnemzedék nevelője. 1949-ben Magyarországra távozott. Kolozsvárt megjelent munkái: A grafikus analízis két alapműveletéről (1945); Über einen Integraphen ebener Vektoren. Egy vektorintegráfról (Acta Bolyai I. 1946. Magyar nyelvű tartalmi kivonattal); Bevezetés a felsőbb matematikába I. (1947).

tudósportál

A berlin-charlottenburgi műszaki egyetemen matematikus okl. és műszaki doktori okl. (1929), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az alkalmazott matematika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1943). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1979. máj. 11.).

• Lövedékek ellenállásának hidrodinamikai megközelítő meghatározásáról, [1942]
• A gyakorlati matematika integráló műszereiről, 1944
• Bevezetés a felsőbb matematikába, 1950
• Bevezetés a felsőbb matematikába, 1951
• Bombapályák pontballisztikai közelítő meghatározása, 1955
• Többváltozós függvények, 1956
• Matematika, 1957-
• Közönséges differenciálegyenletek, 1959
• Matematika 1., 1959
• Matematika 1., 1959
• Nem lineáris hővezetéssel kapcsolatos vizsgálatokról, 1959
• Többváltozós függvények 2., 1960
• Többváltozós függvények 3., 1960