Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Egyed István (Bp., 1886. júl. 11., – Bp., 1966. júl. 14.): jogász, egyetemi tanár. Oklevelét a bp.-i tud. egyetemen nyerte. Külföldi tanulmányút (1911–12) után bírói vizsgát tett és igazságügyi szolgálatba lépett. 1919-től az igazságügymin. törvényelőkészítő osztályán a közjogi javaslatok előadója volt. 1922-ben a bp.-i tud. egy. magántanára, 1923-tól ítélőtáblai bíró, majd 1928-tól nyugdíjazásáig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en a közigazgatási jog ny. r. tanára. Több társadalmi és szakegyesületben, ill. bizottságban (Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság, Statisztikai Vizsgabizottság) viselt tisztséget; a Szt. István Akadémiának tagja, utóbb elnöke volt. – F. m. Iparjog (Bp., 1925 és 1947); Vármegyei önkormányzat (Bp., 1929); Közjogi alapismeretek (Bp., 1937); A magyar közigazgatási jog alapfogalmai (Bp., 1947)

• Karhatalom az önkormányzatban, 1912
• Államfelügyelet az önkormányzat felett, 1913
• A törvényhatóság önkormányzati hatásköre, 1913
• Önkormányzati közigazgatás a német államokban, 1916
• Die heutigen staatsrechtlichen Einrichtungen Ungarns, 1923
• Mai közjogi berendezéseink, 1923
• A mentelmi jog határai, 1924
• Az új választójogi törvény, [1925]
• Iparjog, 1925
• Az 1925. év bírói gyakorlata, 1926
• Az országgyűlés felsőháza, 1926
• Közjogi alapismeretek, [1927]
• A közigazgatási képzés reformja, 1927
• La constituzione dell'Ungheria dopo la guerre mondiale, 1929
• Vármegyei önkormányzat, 1929
• A kisebbségi kérdés, 1930
• Alkotmány és közigazgatás, 1930
• Das ungarische Komitat, 1930
• Il "comitato" ungherese, 1930
• Az országgyűlés két háza ellentéteinek kiegyenlítése, 1933
• La constitution hongroise après la guerre mondiale, 1933
• Rassegna di letteratura giuridica ungherese, 1933
• A közigazgatási képzés, különös tekintettel a mérnökök közigazgatási alkalmazására, 1934
• Das Staatsangehörigkeitsrecht des Königreichs Ungarn, 1934
• Magyar programm, 1934
• Rassegna di legislazione ungherese, 1934
• Az új államrendszerek és a magyar alkotmány, 1935
• Az új államrendszerek és a magyar alkotmány, 1935
• Új irány a modern alkotmányokban, 1935
• Budapest önkormányzata, [1936]
• A közigazgatási tisztviselők képzése és képesítése, 1936
• A szabályrendeletek záradéka, 1936
• Budapest környékének közigazgatási rendezése, 1936
• Tanulmányok a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, [1937]
• Az iparjog újabb fejlődése 1925-1936, 1937
• Közjogi alapismeretek, 1937
• Országgyűlési összeférhetetlenség, 1937
• A vidéki városi törvényhatóságok jogállása, 1938
• Hűség az alkotmányhoz, 1938
• Községi szabályrendeletek, 1938
• Szent István államalkotása, 1938
• Politikai nemzet, népi nemzet, 1939
• A nemzetiségek számbavétele, [1940]
• Az új honvédelmi törvény, 1940
• Javaslat a faj, család és népszaporodás védelméről szóló törvényes intézkedésekre, [1941]
• Apponyi mint közjogász, 1941
• Magyar jellem és magyar alkotmány, 1941
• A parlamentárizmus sorsa, 1942
• Idegenforgalmi iparok, 1942
• A mi alkotmányunk, 1943
• A sajtószabadság fogalma, 1943
• Emlékezés Zsembery Istvánra, 1943
• La politique hongroise des nationalités, 1943
• A magyar állameszme európai értelme, 1944
• Ipari közigazgatás és közigazgatási jog, 1944
• Ipari közigazgatás és közigazgatási jog, 1944
• Nemzetiségi törvényünk megalkotásának háromnegyedszázados fordulóján, 1944
• Nemzetiségi törvényünk megalkotásának háromnegyedszázados fordulóján, 1944
• A magyar közigazgatás demokratikus reformja, [1945]
• Az új fővárosi törvény előkészítése, [1946]
• Demokrácia és közigazgatás, [1946]
• A jog szerepe a társadalomban, [1947]
• A magyar közigazgatási jog alaptanai, 1947
• Somogyi iparos, 1947
• Könnyűipar Magyarországon, 1980
• A jogi oktatás reformja és a közigazgatási képzés,
• A magyar közigazgatási jog alaptanai,