Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Imre Sándor (Hegyközpályi, 1820. aug. 6. – Hódmezővásárhely, 1900. dec. 22.): irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár. az MTA tagja (l. 1858, r. 1879), ~ Lajos apja. Isk. tanulmányait Nagyváradon és Debrecenben végezte – egy ideig Arany János osztálytársaként. 1860-tól a debreceni kollégiumban klasszika-filológiát tanított, majd az ottani ak.-n a m. nyelv és irodalom tanára volt. 1872–1886-ban a kolozsvári egy. magyar tanszékének tanára. 1878-tól tagja a Kisfaludy Társ.-nak. Nyelvészeti munkásságának súlypontja a nyelvújításra és a nyelvtörténetre esett, mint irodalomtörténész elsősorban a m. népköltészettel foglalkozott. (Összegyűjtött irodalmi tanulmányait a Kisfaludy Társ. adta ki 1897-ben, két kötetben.) – F. m. Magyar mondattan (Debrecen, 1861); A magyar irodalom és nyelv rövid története (Debrecen, 1865); Rövid magyar nyelvtan (Debrecen, 1874); A középkori magyar irodalom stíljáról (Bp., 1890); A magyar nyelv és nyelvtudomány rövid története I. (Bp., 1891); A magyar nyelvújítás története (Képes Magy. Irod. tört. II. Bp., 1896); A népköltészetről és népdalról (Bp., 1900). – Irod. Gulyás József: I. S. emlékezete (Debrecen, 1961); Sipka Sándor: Adalékok I. S. nyelvtudományi munkásságához (Szeged, 1963).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A középkori magyar irodalom stiljáról. U. ott, 1890. (Olcsó Könyvtár 275. sz. Előbb a Budapesti Szemlében.)A latin és görög nyelv viszonyáról származás és rokonság tekintetében. Kecskemét, 1858.A magyar irodalom és nyelv rövid története. U. ott, 1865. (Ism. Sárospataki Füzetek, Budapesti Szemle 1866., 2. jav. k. 1870., 3. jav. k. 1874., 4. jav. k. 1878. Ugyanott.)A magyar nép művelődéséről legújabb időkben. Felolvasás. H.-M.-Vásárhely, 1887.A magyar nyelv és nyelvtudomány rövid története. I. kötet. A magyar nyelv ó- és középkora. Debreczen, 1891. (Ism. Budapesti Szemle, M. Nyelvőr 1893.)A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólások birálata, tekintettel az újítás helyes módjaira. Bpest, 1874.A néphumor a régibb magyar irodalomban. Bpest, 1890. (Ism. Kisfaludy-társ Évlapjai XXIII., Szerző észrevételei u. ott, M. Sion, Egyet. Philol. Közlöny 1892.)A nevek és uk és ük személyragairól. U. ott, 1879. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. VII. 7.)A protestantismus és a művészetek. Lugos, 1889. (különnyomat a Szabad egyházból.)A vallás a munkás életben. Egyházi beszéd, melyet Caird János a Crathie Churchban 1855. okt. 14. ő felsége az angol királyné és Albert kir. herczeg előtt tartott. Ford. I. S. Pest, 1859.Beregszászi Nagy Pál élete és munkái. U. ott, 1880. (Székfoglaló. Értek. a nyelv- és széptud. kör. VIII. 10.)Czikkei s értekezései a Kossuth Hirlapjában (1848. három czikk, egy terjedtebb e cz. Erőszakkal csikartuk-e ki a márcziusi törvényeket?), a hódmező-vásárhelyi ev. ref. gymnasiumTudosítványában (1854. Az iskola története, 1855. Észrevételek a gymn. nyelvtanítás körül, 1856. A határozatlan igéről és igenevekről, 1858. A latin nyelv viszonya a göröghöz), a Pesti Naplóban (1856. október Gymnasium-e vagy reáliskola, több czikk; 1866. szeptember Ballagi szótárának ismertetése, 1873. 260., 261. sz. A nyelvújítás tanulásának fontossága; megnyitó előadás a kolozsvári egyetemen), a M. Nyelvészetben (1857. könyvismert., 1858. A magyar igealakok egybevetve a görög és latin igealakokkal Az ember neve némely árja nyelvekben, Koplya, 1859. Még egyszer a magyar igék időalakjairól és könyvismertetések, 1861. Az ó-görög nyelv fontossága iskoláinkra és irodalmunkra nézve), a Protestáns Egyházi és Isk. Lapban (1858-tól Képek az angol-amerikai egyházi életből és könyvismertetések), a M. t. akadémiai Értesítőben (1859. A magyar szógyök mivolta és némely változásai, székfoglaló), a Néptanítók Könyvében (1860 A néptanítói értekezletekről), a debreczeni ev. ref. főgymn. Értesítőjében (1860. A nyelvi és classicai irodalmi tanulmányok fontossága korunkban és tanintézeteinkben, tanári székfoglaló), a Sárospataki Füzetekben (II. 1858. A protestáns bibliaárulásról Francziaországban, a Legujabb theologiai mozgalmak Németországban, V. 1861. A gymnasium-rendezés körül fenforgó kérdésekről. 1863. A magyar irodalomtörténet és legujabb kézikönyvei, 1864–66. kisebb czikkek), a Szépirodalmi Figyelőben (1861–62. Kazinczy nyelvujítása), a Koszorúban (1863. Kazinczy költészete. 1864. Az irodalom és a társadalmi viszonyok), a Nyelvtudományi Közleményekben (II. A «nek» tulajdonítórag eredete és értéke), a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmezőben (1871. Hellopaeus kátéjának debreczeni példányáról. Főiskoláink életkérdései: A gymnasiumi kérdés. Németesedés, korcsosodás), a Budapesti Szemlében (1873. A magyar nyelvujítás és tévedései, 1873. Müller Miksa rövid életirata s értekezése a mythologia bölcselméről. 1875. Nemzetiség és nevelés. 1876. A költő Zrinyi életéhez, 1878. Az olasz költészet hatása a magyarra. 1879. Walt Whitman amerikai uj költő. 1880. A dal nyelvéről, székfoglaló értekezés a Kisfaludy-társaságban, 1882. Az iskolák Angolországban, könyvism., 1884. A tudomány és művészet ellenkezése Guyan után a könyvism., 1885–86. Arany János és Aristophanese, 1886. A nyelv romlása. 1887. Johnson S. Irenéje, 1888. Etienne Henrik mint franczia ortholog. 1894. Petőfi és némely külföldi költők, 1895. Kazinczy F. iskolai inspektorsága), az Erdélyi Múzeumban (1875. Az összehasonlító nyelvtudomány egyetemen és iskolákban. 1885. A népdal alkata s képei. Népköltés, népdal, 1889. A magyar népdal nemei, 1891. Lugossy József nyelvbölcselete), a Szegedi Árvizkönyvben (1880. Beniczky és a magyar közmondások), a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (XIV. Sophokles tragediái Csiky Gergely fordításában, XVI. A dal nyelvéről, székfoglaló 1880. máj. 26., u. ez a Budapesti Szemlében is), a Figyelőben (IX. 1880. A széltől fogant ló Zrinyinél, Vörösmartynál és régibb költőknél), az Élet és Irodalomban (1885. A magyar nép erkölcsi rajzához; Népköltés, népdal), a Debreczeni Prot Lapban (1887. Vizsgálat és osztályozás gymnasiumokban, 1889. Shakespera és a r. kath. vallás, 1890. Hymnus responsorius), a Hód-Mező-Vásárhelyben (1887. 24. sz. A magyar nép művelődése), a Hunfalvy-Albumban (1891. Erdősi Sylvester János nyelvészete), Beőthy Zsolt Képes Irodalomtörténetében (II. A nyelvújítás története).Élet és Irodalom 1885. 1–7. l. arczk.Emlékbeszéd Ballagi Mór rendes tagról. Bpest, 1893. (Emlékbeszédek VII. 7. sz.)Emlékbeszéd Csokonai szobrának lelepleztetése alkalmára. Debreczen, 1871. (A Budapesti Közlönyben is 1871. 235., 236. szám és kivonata a Vasárnapi Ujságban).Geleji Katona István mint nyelvész. Pest, 1869. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből I. 6. Ism. M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező.)Hód-Mező-Vásárhely 1883. 34. sz.Imre SándorIrodalomtörténeti Közlemények 1891.Kazinczy-ünnep H.-M.-Vásárhelyen decz. 27. 1859. Szeged, 1860. (Felolvasás Kazinczyról).Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. XIII. 39. l.Kiszlingstein Könyvészete.Magyar fordítási feladatok a magyar nyelv és irály gyakorlati tanulására, gymnasiumok és főiskolák közép és felsőbb osztályai számára. Süpfle után. U. ott, 1852. (2. bőv. kiadás 1870. U. ott.)Magyar mondattan az irály- és verstan rövid vázlatával és utmutatással a magyar nyelv gymnasiumi tanítására. Középtanodai alsóbb osztályok számára. Debreczen, 1861. (2. kiadás 1862., 3. k. 1868., 4. k. 1875., 5. jav. k. 1881. U. ott.)M. Akadémiai Almanach 1861. 119., 1863. 204., 1864., 221., 1866., 205., 1867., 277., 1869. 216., 1870. 225., 1871. 243., 1872. 253., 1873. 331., 1874. 124., 1875. 335., 1876. 289., 1879. 204., 1880. 182., 1881. 178., 1884. 220., 1886. 221., 1889. 244., 1892. 143., 1895. 178. l. (Munkálatai.)M. Könyvészet 1890–91., 1893.M. tud. Akadémiai Értesítő VII. 1873. 161. l.Munkái:Nyelvtörténelmi tanulságok a nyelvújításra nézve. Bpest, 1876. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. V. 9.)nyug. egyetemi tanár,nyug. egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia s a Kisfaludy-társaság rendes tagja. I. József ev. ref. lelkész és Váczy Zsuzsánna fia, szül. 1820. aug. 6. Hegyköz-Pályiban (Biharm.); atyja, ki németországi utazásai s egyetemi tanulmányai után szép ismeretekkel bírt, fiát korán megismertette a német és franczia nyelvvel és lehetőleg bevezette az idők nagy eszméibe. Nagyváradon a ref. magán gymnasiumában tanult 1832-től 1834-ig; innét lépett át Debreczenben a VII. osztályba; ott végezte el a bölcseleti, jogi s theologiai tanulmányokat. 1834–40. Ekkor a theologiai pályát befejező s némileg a papságra előkészületül, a külföldi egyetemek meglátogatásához anyagi segítséget szolgáltató iskolai rektorságra ment Mező Keresztesre (Biharm.), hogy egy nyug. tüzértiszttől az olasz nyelv elemeit tanulgatta. Három év (1840–43.) elteltével külföldi egyetemre készült, midőn 1843. nyarán Hódmező-Vásárhelyre a II.-IV. és VI. (syntaxis és rhetorica) osztályok tanítására meghivatott, hol negyedfél évet (1843–47.) töltött. Egészsége meggyengülvén, a papi pályára kivánt lépni, de két év múlva visszatért az előbbi térre s (1849) ugyanazon gymnasiumban igazgatóságot és az V. s VII. osztály tanítását vállalta el. Itt érte az osztrák kormány újabb iskolarendezése (1850.), melynek behozása módját és németesítő irányát gyűlölte, de tudományos és tanmódbeli előnyeit felismerte s magyar szellemben értékesíteni törekedett. 1858. decz. 15. a m. tudom. Akadémia levelező tagjává választotta. (1879. máj. 22. lett rendessé.) 1860. ápr. 29. Debreczenben lépett át tanárnak a főiskola gymnasiumának felsőbb osztályaiba (ekkor tartá meg székfoglaló beszédét); egyelőre a görög és latin nyelv, utóbb (1862–72.) a magyar nyelvészet és irodalom tanára lett, egyideig (1862. febr. 25-től) a theologiai cursus első évében is, utóbb a gymnasium VII. és VIII. osztályában tanított. A kolozsvári egyetem megnyilván, abba Trefort Ágoston minisztertől meghivatva, 1872-ben a magyar irodalom és nyelvészet tanszékét foglalta el és abban működött (a középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak is elnöke volt öt évig) 1886 tavaszáig, mikor nyugalmazást és a III. oszt. vaskorona rendet nyerte; ekkor családja körébe Hódmező-Vásárhelyre vonult vissza, hol mellesleg az irodalomnak él. A Kisfaludy-társaság 1878. jan. 30. választotta meg tagjai sorába. A kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktori oklevéllel jutalmazta érdemeit.Pallas Nagy Lexikona IX. 600. l. (Négyesy László) és önéletrajzi adatok.Petrik Könyvészete ésBibliogr.Protestáns főiskoláink és a tanszabadság. U. ott, 1868.Rövid magyar nyelvtan középiskolai alsóbb osztályok számára. Debreczen, 1874. (2. jav. kiadás. U. ott, 1877.)szül. 1820. aug. 6. Hegyköz-Pályiban (Biharm.)Uj M. Athenás 190. l.Vasárnapi Ujság 1874. 6. sz. arczk.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1879. máj. 22.).

• Tudósitvány a holdmezővásárhelyi ref. gymnasiumról ... tanévben, 1854
• Tudósitvány a hóldmező-vásárhelyi helv. hitv. nyilv. algymnasiumról ..., 1855-1860
• Kazinczy ünnep H.M.-Vásárhelyen decemb. 27. 1859., 1860
• Magyar mondattan az irály és verstan rövid vázlatával és útmutatással a magyar nyelv gymnasiumi tanítására, 1862
• Magyar mondattan az irály és verstan rövid vázlatával, 1863
• Magyar mondattan az irály és verstan rövid vázlatával, 1868
• Geleji Katona István főleg mint nyelvész, 1869
• Magyar fordítási feladatok a latin nyelv és irály gyakorlatára, 1871
• Rövid magyar nyelvtan középiskolai alsóbb osztályok számára, 1874
• Magyar mondattan az irály és verstan rövid vázlatával, 1875
• Nyelvtörténeti tanulságok a nyelvújításra nézve, 1876
• Rövid magyar nyelvtan középiskolai alsóbb osztályok számára, 1877
• A nevek -uk és -ük személyragjairól, 1879
• Beregszászi Nagy Pál élete és munkái, 1880
• Magyar mondattan az irály és verstan rövid vázlatával ..., 1881
• A magyar nép művelődése, 1887
• A magyar nyelv és nyelvtudomány rövid története, 1891
• Emlékbeszéd Ballagi Mór rendes tagról, 1893
• A népköltészetről és népdalról, 1900