Korach Mór     ☰ Miskolc 1888.02.08   ☷ Budapest 1975.11.27   |   akadémikus, férfi, kémikus, keramikus, tanár, vegyészmérnök
Cora, Marcello
Korach, Maurizio
Marcello Cora
Korach Mór
 
kitüntetései

Kossuth-díj, II. fokozat
1958.03.15
 
pozíciói

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1956.05.30 - 1958.11.28

Kémiai Technológia Tanszék
tanszékvezető
1957 - 1963.08.01

Magyar Tudományos Akadémia
rendes tag
1958.11.28 - 1975.11.27
 
életrajzai

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Korach Mór (Miskolc, 1888. febr. 8. – Bp., 1975. nov. 29.): vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1956, r. 1958), Kossuth-díjas (1958). Komját Aladár költő és Kenyeres Júlia újságíró testvére. Vegyészmérnöki oklevelet szerzett Bp.-en (1911). A Galilei Körnek három éven át alelnöke volt. 1912-ben politikai okokból kivándorolt Itáliába. A páduai egy. ásványtani intézetében tanársegéd, később a faenzai Torricelli-líceum tanáraként a kerámiaművészeti szakisk. egyik alapítója, tanára és kutatólaboratóriumának ig.-ja volt. A páduai és bolognai egy.-en fizikai, matematikai és germán filológiai tanulmányokat folytatott. Baloldali kapcsolatai révén segítségére volt a mo.-i Tanácsköztársaság menekültjeinek. 1919-től az olasz szépirodalomban Marcello Cora néven vált ismertté. 1924-től a bolognai egy. tanára, 1925-től a vegyipari gépészeti tanszék vezetője volt. 1938-ban politikai okokból elhagyta Olaszo.-ot. Különböző országokban szakértőként működött, majd 1940-ben tért vissza Olaszo.-ba és részt vett az ottani ellenállási mozgalomban. Milánóban bebörtönözték, tagja lett az Olasz Kommunista Pártnak. A II. világháború után ismét a bolognai egy.-en dolgozott, egyidejűleg az OKP milánói kulturális központját (Casa della Cultura) vezette. 1952-ben tért haza Mo.-ra. 1953-tól 1957-ig az Építőanyagipari Központi Kutató Int. ig.-ja volt. 1956-tól a bp.-i műszaki egy.-en a vegyészeti és mezőgazdasági ipari gépek tanszékének tanára. 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig a kémiai technológiai tanszék vezetője, s 1960-tól 1968-ig az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézetének ig.-ja, majd tudományos tanácsadója volt. Több tudományos testület, szakbizottság munkájában vett részt. A Szilikátipari Tudományos Egyesület elnöke, majd díszelnöke, az Aranydiplomás Mérnökök Körének elnöke, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Tudományok Tudománya Körének alapítója s elnöke. A bp.-i műszaki egy. t. (1967), a Leningrádi Technológiai Intézet díszdoktora (1968), a londoni Science Policy Foundation t. tagja (1968), az MTA aranyérmese (1969), a Bolognai Tud. Akad. t. tagja (1972), Faenza város díszpolgára és aranyérmese (1975). Főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott. Faenzában tervezte meg az első kerámiai elektromos kemencét. Tanulmányozta az olaszo.-i kerámiai nyersanyagokat és a keleti fajanszfesték összetételét. Új eljárást és módszert dolgozott ki a szigetelő anyagok gyártására. Dal Borgóval, tanítványával olcsó és gazdaságos falburkoló lapot talált fel (kervit). Kezdeményezte a kémiai technológia oktatását. Nagy jelentőségűek a gráfelméletnek a kémiai technológiai folyamatoknál való alkalmazására tett kezdeményezései, az alagútkemence és a szendvics gyorségetés. Közel 200 szakközleménye mellett politikai, esztétikai és szépirodalmi munkái is jelentek meg. Portréfilmet Kardos István készített róla (1966). – F. m. Kémiai technológia (Bucsi Imrével, Bp., 1963); Wartha Vince (Móra Lászlóval, Bp., 1974); Kémiai technológiai rendszerek gráfelméleti vizsgálata (Haskó Lajossal, Bp., 1975). – Irod. Rónai Mihály András: Marcello Cora a ravatalon (Élet és Irod., 1975. 49. sz.); Polinszky Károly: K. M. (Kémiai Közl., 1976. 1. sz.); Polinszky Károly: K. M. (Magy. Tud., 1976. 7-8. sz.); Szebényi I.: K. M. (Periodica Polytechnica, Chem. Eng., 1978. 1. sz.); Móra László: K. M. (monográfia, Bp., 1978); Di Biase, Carmine: M. K. (monográfia, Napoli, 1978).

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1956. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Az MTA-nak 1956-tól levelező-, 1958-tól rendes tagja. 1911-ben a budapesti egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. A baloldali értelmiségiekhez kapcsolódott, a Gallilei Körnek három évig alelnöke. 1912-ben politikai okokból kivándorolt Olaszországba, itt először a Páduai Egyetemen tanársegéd, később a Faenzai Torricelli-liceum tanáraként a kerámiaművészeti szakiskola egyik alapítója, tanára és kutatólaboratóriumának igazgatója. 1938-ig több itáliai egyetemen tanított, Marcello Cora néven szépirodalmi alkotásai jelentek meg. 1938-ban elhagyta Olaszországot, de 1940-ben visszatért, belépett az Olasz Kommunista Pártba és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1952-ben tért haza, 1957-ig az Építőanyag-ipari Központi Kutató Intézet igazgatója. 1956-tól tanított a budapesti műegyetemen, 1957-től a kémiai-technológiai tanszék vezetője. Közben 1960 és 1968 között Veszprémben a MÜKKI igazgatója, majd tudományos tanácsadója. Főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott. Faenzában tervezte meg az első kerámiai elektromos kemencét. Új eljárást és módszert dolgozott ki a szigetelő anyagok gyártására. Közel kétszáz szakközleménye mellett politikai, esztétikai és szépirodalmi munkái is megjelentek. 1966-ban Kardos István portréfilmet készített róla. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.I.: RÓNAI Mihály András: Marcello Cora a ravatalon. = ÉI, 1975. 49. sz. – POLINSZKY Károly: Megemlékezések ~ 1888–1975. = MTd.,1976. 7–8. sz. – MÓRA László: ~ monográfia. Bp., 1991. – RÚL XII. köt. – ÚMÉL III. köt. – Varga.KORACH Mór, Marcello Cora( Miskolc, 1888. február 8. - Budapest, 1975. november 27. )M.: Kémiai technológia. (Tsz.) Bp., 1963. – Wartha Vince. (Tsz.) Bp., 1974. – Kémiai technológiai rendszerek gráfelméleti vizsgálata. (Tsz.) Bp., 1975.vegyészmérnök, tanár

könyvei

róla szóló könyvek

linkek
ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    web    |    wikipedia    |    Amicus: 12508    |