Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Náray-Szabó István (Szombathely, 1899. júl. 20. – Bp., 1972. szept. 16.): fiziko-kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1945–1948), a kémiai tudományok doktora (1957). A bp.-i műegy. vegyészmérnöki karán 1922-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. A műegy. elektrokémiai tanszékén tanársegéd (1923–26). 1926-ban műszaki doktorátust szerzett. Állami ösztöndíjjal a berlini Kaiser Wilhelm Institut für Faserforschungban (1926–28), majd a manchesteri egy. fizikai intézetében dolgozott (1928–30). 1930-tól adjunktus. 1931-ben a szegedi Eötvös Loránd Kollégium ig.-jává nevezték ki, egyidejűleg a szegedi egy.-en végzett kutatómunkát a Rockefeller-Alap támogatásával, ugyanott magántanári képesítést nyert. 1938–47-ben a bp.-i műszaki egy. kémiai-fizikai tanszékének ny. r. tanára. 1947-ben mint a Magyar Közösség tagját a köztársaság elleni összeesküvés hamis vádjával letartóztatták. 1947-ben 4 évre elítélték, majd még két évre internálták. 1953-tól az Építéstudományi Intézet osztályvezetője, megszervezte az épületfizikai osztályt. 1956-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetében tudományos tanácsadó, 1969-ben nyugalomba vonult. Angliában Bragg professzor mellett kezdte meg a szilikátok szerkezetének felderítését, részt vett rendszertanuk kidolgozásában. Kristályszerkezettani kutatásait Mo.-on is folytatta. Foglalkozott a beton optimális kötési viszonyainak vizsgálatával. Saválló betonféleséget és mozaikparketta-ragasztó eljárást talált fel. – F. m. Fizikai kémia (Erdey-Grúz Tiborral Schay Gézával, Bp., 1939); Atomok, molekulák, kristályok (Bp., 1942); Kristálykémia (Bp., 1944, angolul: 1969); Szervetlen kémia (I–III., Bp., 1956–58, németül: 1960; oroszul: 1969); Szilikátüvegek fizikai tulajdonságai Bp., 1961); Kémia (Bp., 1967, átdolgozott kiadását sajtó alá rendezte Fischer Herbert, Bp., 1973).

tudósportál

A szombathelyi premontrei gimnáziumban éretts. (1917), a bp.-i József Műegyetemen – a Szent Imre Kollégium tagjaként – vegyészmérnöki okl. (1922), műszaki doktori okl. szerzett (1926), állami ösztöndíjjal a berlini Kaiser Wilhelm Institut für Faserstoffchemie-ben (1926–1928), majd a Manchesteri Egyetem Fizikai Intézetében folytatott kutatásokat (1928–1930), az anyag szerkezete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; kizárták: 1948. szept. 23.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.); a kémiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (védés nélkül, soron kívül, 1957).

• Az apophyllit, Ca4 [Sl4O10I2]2 KF.8H2O, szerkezete, 1932
• Atomok a világegyetemben, [1935]
• Az ammonium-amalgám potenciálja, [1935]
• Atom és világegyetem, [1936]
• A hidrogén túlfeszültsége higanykatódon, 1937
• A zirkonszilicid ZrSi2 szerkezete, 1937
• Kristálykémia, [1938]
• A kryolith Nab3sAlFb6 sszerkezete, 1938
• A Pollucit, CsAlSib2sOb6s, xHb2sO szerkezete, 1938
• Die Struktur des Pollucits CsAlSi2 Ob6s.xHb2sO, 1938
• Hidrogénauriklorid-tetrahidrát kristályformája és tércsoportja, 1938
• Újabb adatok a hidrogén túlfeszültségének mechanizmusához, 1938
• A nádcukor u. n. A és B módosulatainak röntgenográfiai vizsgálata, 1939
• A hidrogéntúlfeszültség keletkezése, 1940
• A röntgensugár a kémia szolgálatában, 1940
• Fizikai kémia, 1940
• Reakcióegyensúlyok kiszámítása termikus adatokból, 1940
• A kryolith-káliumkryolith-rendszer olvadási görbéje, [1941]
• A leucit, KAlSi2O6, szerkezete, [1941]
• Magyar ipari önellátás, 1941
• Atom és világegyetem, [1942]
• Atomok, molekulák, kristályok, 1942
• Die Struktur des Silberchlorats AgClO3, 1942
• A perovskit (CaTiO3) szerkezete, [1943]
• Atom és világegyetem, [1943]
• Szerves anyagok röntgenvizsgálata, 1943
• Kristálykémia, 1944
• Szerves anyagok röntgenvizsgálata, 1945
• Atom és világegyetem, [1946]
• Szervetlen kémia, 1947
• A Contribution to the Theory of Mixed Crystals, 1948 [!1949]
• A beton optimális vízcementtényezőjének meghatározása elektromos úton, 1955
• The determination of the optimal water-cement ratio of concrete by electrical means, 1955
• , 1957
• Conductometric analysis of setting of cement pasted under isothermic conditions, 1958
• Mitteilung, 1958
• Szervetlen kémia, 1958
• The setting and hardening of Paris plaster, 1958
• Über Regelmässigkeiten einiger physikalischer Eigenschaften der Elements im periodischen System, 1958
• Die Wärmeausdehung des Glases, 1959
• Anorganische Chemie, 1959-1963
• Anorganische Chemie, 1959-1963
• Die Festigkeit des Glases, 1960
• Rövid szervetlen kémia, 1960
• Schmelz- und Siedepunkte von Verbindungen, 1961
• A szilikátüvegek fizikai tulajdonságai, 1962
• Az üveg szerkezete és fizikai tulajdonságai, 1962
• Über die Hydrate des Berylliumsulfats, 1962
• Über die Oxide des Silbers, 1962
• The lattice of K2Pb2Si2O7 and the structure of lead glass, 1963
• Über die Kristallstruktur des Natriumselenats, Nab2sSeOb4s, 1963
• Bevezetés a röntgendiffrakciós szerkezetkutatásba, 1965
• Kristálykémia, 1965
• Röntgenanalízis, 1965
• Structure and physical properties of glass, 1965
• Szerkezeti szervetlen kémia, 1965-
• Az üvegszerkezet elméletének újabb haladásáról, 1966
• Kémia, 1967
• Inorganic crystal chemistry, 1969
• Kémia, 1969
• Neorganičeskaâ kristallohimiâ, 1969 [!1968]
• Kristallografie, 1972-1973
• Kémia, 1973
• Az üveg szerkezete és fizikai sajátosságai,
• ,

ADT    |    ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    wikipedia    |    Amicus: 6129    |