História TT

Apja a MÁV-nál vasesztergályos volt. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet 1939-ben. 1941-ig a szegedi Ferenc József Tudományegyetem, illetve a Horthy Miklós Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézete gyakornoka, 1941-től a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézet gyakornoka, 1942 és 1945 között tanársegéde volt. 1942-től katona volt, 1945-ben civilként hadifogságba esett, jelentkezett a demokratikus hadseregbe, 1945. júniusban leszerelték. A fővárosban maradt, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a BME Fizika Tanszék egyetemi adjunktusává nevezték ki, 1950-ben lett intézeti tanár, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Fizika Tanszék nyilvános rendes tanára és a tanszék vezetője 1952-ig; egyúttal a Gépészmérnöki Kar dékánja 1951–1952-ben. 1948-ban lépett be a Magyar Kommunista Pártba, átigazolták az MDP-be, 1950-ben három hónapos pártiskolát végzett. Közoktatásügyi miniszterhelyettes 1952. július 25-étől, oktatásügyi miniszterhelyettes 1953. július 4-étől volt. 1954. május 30-ától az MDP Központi Vezetősége póttagja volt. Az MDP Központi Vezetősége Tudományos és Kulturális Osztály osztályvezető-helyettese 1954–1956-ban, oktatásügyi miniszternek 1956. július 30-én nevezték ki, amelyet 1956. november 3-ig látott el. Oktatásügyi kormánybiztos 1956. november 12. és 1957. április 12. között volt; az Oktatásügyi Minisztérium vezetője 1956. november 12-étől, a Művelődésügyi Minisztériumot 1957. márciusig irányította. A BME Fizika Tanszék egyetemi tanára 1957. júniustól haláláig; a tanszék vezetője 1971–1984-ben, a Fizika Tanszékcsoport vezetője 1972-1974-ben, a Fizika Intézet igazgatója 1974 és 1982 között volt. Az MTA Kvantumelméleti Tanszéki Kutatócsoport vezetője 1958-1965-ben és 1972–1974 között, a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Tudományos Tanácsának tagja 1958–1973-ban. Elméleti atomfizikával, atomhéjfizikával, az atomszerkezet statisztikus elméletével, szilárdtestek és fémek elméletével foglalkozott. Az MTA tagja 1958-tól, főtitkárhelyettese 1964–1970-ben volt.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kónya Albert (Szolnok, 1917. jún. 4. – Bp., 1988. márc. 16.): fizikus, az MTA tagja (l. 1958, r. 1976). Oklevelét 1939-ben szerezte Szegeden. Ugyanott, majd 1941-től a kolozsvári Tudományegy.-en tanársegéd. 1942-45 között katonai szolgálatot teljesített, amely rövid hadifogsággal ért véget. 1945-től a Bp.-i Műszaki Egy. adjunktusa, majd intézeti tanára. 1950-52 között a miskolci Nehézipari Műszaki Egy. Fizikai Tanszékének tanszékvezető egy.-i tanára, 1951-52-ben a miskolci Gépészmérnöki Kar dékánja. 1952-54-ben oktatásügyi miniszterh., 1954-55-ben az MDP KV tudományos, oktatási és kulturális osztályának vezetőh.-e, 1954-56-ban az MDP KV póttagja. 1956 őszén oktatásügyi min., majd oktatási kormánybiztos. 1957-60 között a Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára. 1957-82 között a Bp.- i Műszaki Egy. fizikai tanszékének professzora, 1971-től tanszékvezető egy.-i tanára, 1974-től a Fizikai Intézet ig.-ja. Részt vett az általa kezdeményezett koherens optikai kutatásokban, méréstechnikai fejlesztésekben és felületfizikai vizsgálatokban. Az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának titkára (1963-64), elnöke (1970-73), az MTA főtitkárh.-e (1964-70), Tudományos Minősítő Bizottságának (TMB) elnöke (1972-83). A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) társelnöke, majd alelnöke 1972-től, a MTESZ Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára, majd elnöke volt. A Szocialista Országok Műszaki Tudományos Szervezeti Szövetségének (FENTO) alelnöke volt. Atomhéjfizikával és a szilárdtestek fizikájával, kvantumkémiával foglalkozott. – F. m. A kálium-atom egyes termjeinek elméleti meghatározása (Bp., 1941); Fizika (Bp., 1951); Fizikai kézikönyv műszakiaknak 1-2. (társszerk., Bp., 1980).– Irod. Búcsú K. A.-tól (Fizikai Szle, 1988. 8. sz.); Tarján Imre: K. A. (Magy. Tud., 1988. 7-8. sz.); Terplán Zénó: K. A. (A Mi Egyetemünk, 1988. 15. sz.).

Politika CD

1917. június 14-én született. A szegedi tudományegyetemen tanult, majd a szegedi, a kolozsvári egyetemeken, 1945-től a budapesti Műegyetemen tanított. 1950-től a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára lett. 19551-52 között a gépészmérnöki kar dékánja volt. 1952-53-ban oktatásügyi miniszterhelyettes, 1954-55-ben az MDP KV tudományos és kulturális osztályának helyettese vezetője, majd 1956-57-ben oktatásügyi miniszter volt. 1954. május 30. és 1956. október 30. között az MDP KV póttagja volt. 1957-től a BME Fizikai Intézetében tanított, majd 1974-ben ugyanott igazgató lett. 1958-ban az MTA levelező, 1976-tól rendes tagja lett. 1963-70 között az MTA főtitkárhelyettese, 1972-től a MTESZ társelnöke, a TMB elnöke volt. 1988. március 16-án hunyt el.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1958. nov. 28.; r.: 1976. máj. 7.).

• A kálium-atom egyes termjeinek elméleti meghatározása, [1941]
• A kálium-atom egyes termjeinek elméleti meghatározása, 1941
• Kiegészítés az atomok kvantumállapotaira vonatkozó betöltési elvnek statisztikai megfogalmazásához, [1943]
• Mechanikai alapismeretek, 1950
• Fizika, [1951]
• Zur Theorie des HJ-Moleküls, 1953
• Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai, 1955
• Frédéric Joliot-Curie, 1959
• Az országos távlati tudományos kutatási terv kidolgozása és a kutatások koordinálása, 1960
• Über die Reihenfolge der Besetzung der Quantenzustände in Atomen, 1961
• Das statistische Atommodell im Impulsraum 1., 1962
• On the momentum distribution of electrons in the statistical theory of the atom, 1962
• Technológia 2., 1964
• Kvantummechanika, 1975
• Szilárdtestfizika 1., 1976
• Szilárdtestfizika 2., 1977
• A magyar-szovjet műszaki és tudományos együttműködés eredményei, [1978]
• A műszaki értelmiség a szocialista Magyarországért, [1980]
• Kvantummechanika, 1984
• Szilárdtestfizika 2., 1984
• Naučnaâ attestaciâ v VNR,

ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    Történelmi tár    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    web    |    wikipedia    |    Amicus: 14932    |