Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kovács Sebestény Aladár (Buda, 1858. márc. 17. – Bp., 1921. júl. 6.): mérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait Zürichben végezte, 1880-ban szerzett oklevelet. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve 1881-ben lépett állami szolgálatba. Előbb a Közmunka- és Közlekedésügyi Min. folyammérnöki osztályán dolgozott. 1889-től a temesvári folyammérnöki hivatal vezetője. 1893-ban Bp.-re a vízrajzi osztályhoz helyezték át. Klimm Mihály halála után 1896-tól a József Műegy. vízépítési tanszékének h., majd 1897. jún.-tól ny. r. tanára. 1914–15-ben és 1915–16-ban az egy. rektora. 1921-ben nyugalomba vonult. 1912-től 1916-ig a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke. Főleg az ármentesítés, valamint a vízépítési műtárgyak tervezése és építése terén ért el jelentős eredményeket. -- M. A Temes-Begavölgy ármentesítése (Bp., 1889). – Irod. Vicián Ede: K. S. A. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1921. 34–3S. sz.); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

2. Vízépítészet az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. U. ott, 1897. (Bogdánfy Ödön kir. mérnökkel együtt. Ism. Vasárnapi Ujság 38. sz.)A családi név a Sebestény, melyről a nemesi levél is szól; a Kovács előnév későb jött hozzá, K. szépapja még K. Sebesténynek írta nevét.Czikkei s felolvasásai a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében, a Vízügyi Közleményekben és a Vízrajzi osztály Évkönyvében (1891–94.), A német, osztrák és magyar hajózási kötelék 1898. ülésének irataiban (étekezése), és az 1896. ezredéves kiállítástól kiadott Jelentésben (A magyarországi vízépítészet ismertetése) jelentek meg.Kovács Sebestyén Aladárműegyetemi tanár, czímzetes miniszteri osztálytanácsos.műegyetemi tanár, czímzetes miniszteri osztálytanácsos. K. S. Endre egyetemi tanár és Lumniczer Julia fia, szül. 1858. márcz. 17. Pesten; középiskoláit az ev. ref. főgymnasiumban 1867–1875-ben Budapesten, egyetemi tanulmányait Zürichben a műegyetem mérnöki szakosztályában 1876–1880-ban végezte; 1880-ban ugyanott nyert mérnöki oklevelet és azt 1882-ben a budapesti műegyetemen honosította. Tanulmányutat tett Svájcz, Németország, Francziaország, Hollandia s Olaszországban. 1880-ban a közmunka- s közlekedési miniszteriumban díjtalan mérnök-gyakornokká nveztetett ki a fiumei kikötő építéséhez; 1881-ben a folyammérnöki szolgálathoz került, a Tisza árvize elleni védekezés alkalmával. 1889-ben a temesvári kir. folyammérnöki hivatal vezetésével bizatott meg. Mint főmérnök 1893-ban a földmívelési miniszterium vízrajzi osztályához hivatott be, hol 1895-ben műszaki tanácsosi rangot kapott. 1896-ban az osztálytanácsosi cízmet, mint a földmívelésügyi miniszteriumba beosztott műszaki tanácsos, a vízépítészeti csoportnak az ezredéves kiállításon való rendezéseért nyerte, Klimm Mihály műegyetemi tanár elhunytával. 1896. febr. ennek helyettesítésére hivatott meg és júl. rendes tanárrá neveztetett ki. A vízépítészeti országos nagytanács tagja, a m. mérnök- és építészegylet vízépítészeti szakosztályának elnöke, a m. hajósok egyesületének ügyvivő igazgatója; a m. földrajzi társaság levelező tagja, a békésbánáti ev. ref. egyházmegye világi tanácsbirája.Munkája: 1. A Temes-Bélavölgy ármentesítése. Bpest, 1889. (Németül is.)Önéletrajzi adatok.szül. 1858. márcz. 17. Pesten;

• A hajózó utak és jövőjük hazánkban, 1898
• A Budapesten létesítendő országos kereskedelmi kikötő jelentősége internacionális gazdasági, forgalompolitikai és pénzügyi szempontokból, 1917