Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Elek Tibor (Eger, 1910. febr. 3. – Bp., 1972. jún. 14.): matematikus, filozófus, egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora (1971) ~ Oszkár fia. 1927-ben megnyerte az országos középisk. fizikai versenyt. A bp.-i tudományegy.-en matematika-ábrázoló geometria-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Állást nem kapott, s ezért először mint munkás, majd alkalmazott matematikus dolgozott a Standard-gyárban, ill. magánisk.-ban tanított. A II. világháború alatt többször behívták munkaszolgálatra. 1946-tól hivatásos tiszt; 1947-ben őrnagy, még ugyanebben az évben alezredes lett. A Hadiak.-n és a Kossuth Ak.-n matematikát és társadalomtudományi tárgyakat adott elő. 1948-tól a Honvédelmi Min.-ban dolgozott, 1953-tól ezredesi rangban a bp.-i műszaki egy. hadmérnöki karán matematika-, ill. filozófiaoktató és dékánh. volt. 1956. szept. 1-től a műszaki egy. marxizmus-leninizmus tanszékén docens, 1961-től egy.-i tanár. 1971-től haláláig tanszék-csoport-vezető egy.-i tanár. – Pályafutása kezdetén adó-vevő készülékek kalibrációjával, e kalibráció feldolgozásával, sávszűrők és más elektromos készülékek mennyiségi adatainak ellenőrző mérésével és a mérési eredmények nomografikus feldolgozásával foglalkozott. Ő kezdeményezte és valósította meg először a műszaki egy.-en a filozófiaoktatást. Előadásaiban, számos írásában foglalkozott a fizikai idealizmus és a deizmus kapcsolatával, a modern fizika és a vallás viszonyával. Különös figyelmet fordított a relativitáselmélet világnézeti vonatkozásaira. Szerk. A természettudományos megismerés ismeretelméleti kérdései c. kötetet (Bp:, 1972). – F. m. Nyolc asszociált pont által meghatározott 35 másodrendű felületről (Klny. a Matematikai és Fizikai Lapokból, Bp., 1936); Albert Einstein ismeretelméleti koncepciójáról és a relativitáselmélet filozófiai tartalmáról (Bp., 1961); A relativitáselmélet filozófiai problémái (Jánossy Lajossal, Bp., 1963); Bevezetés a marxista-leninista filozófiába (Bp., 1964); Marxizmus és relativitáselmélet. Megjegyzések Albert Einstein tudományos önéletrajzához (Bp., 1973). – Irod. E. T. (Fizikai Szle, 1972. 11. sz.).

• Mi a politika?, 1955 [!1956]
• Filozófia 1. r., 1958
• Filozófia 1. r., 1958
• Dialektikus és történelmi materializmus, 1959
• Dialektikus és történelmi materializmus, 1959
• Dialektikus és történelmi materializmus 4. r., 1959
• Filozófia 1. r., 1959
• Über die weltanschaulichen Fragen der Physik der Gegenwart, 1959
• Dialektikus és történelmi materializmus, 1960
• Dialektikus materializmus, 1960
• Albert Einstein ismeretelméleti koncepciójáról és a relativitáselmélet filozófiai tartalmáról, 1961
• Albert Einsteins erkenntnistheoretische Konzeption und der philosophische Inhalt der Relativitätstheorie, 1961
• A mérés és a műszeres megfigyelés helye és jelentősége a fizikai megismerésben, 1961
• Angriffsversuche des Fideismus gegen die wissenschaftliche Konzeption von Materie, Raum und Zeit, 1961
• Dialektikus és történelmi materializmus, 1961
• Dialektikus és történelmi materializmus, 1961
• Dialektikus és történelmi materializmus 2. füzet, 1961
• Filozófiatörténeti bevezetés, 1961
• O gnoseologičeskoj koncepcii A. Èjnštejna i o filosofskom soderžanii teorii otnositelʹnosti, 1961
• Stellung und Bedeutung des Messens und der instrumentalen Beobachtung in der physikalischen Erkenntnis, 1961
• Dialektikus és történelmi materializmus, 1962
• Dialektikus és történelmi materializmus 1. füz., 1962
• Einige weltanschauliche Probleme des Hochschulenterrichts in Physik, 1962
• Még egyszer a relativitáselmélet filozófiai tartalmának kérdéséhez, 1962
• Nochmals zur Frage des philosophischen Inhalts der Relativitätstheorie, 1962
• Reális absztrakció-e a téridőkontinuum fogalma?, 1962
• A relativitáselmélet filozófiai problémái, 1963
• Dialektikus és történelmi materializmus 1. füz., 1963
• Dialektikus materializmus 1. füz., 1963
• A fizikai idealizmus fideista vonalának erősödése korunkban, [1967]
• A természettudományos megismerés ismeretelméleti kérdései, 1972
• Marxizmus és relativitáselmélet, 1973
• Az idő, 1975