BÁNDY ALAJOS egyetemi adjunktus (1929, Zalaegerszeg). Elemi és középiskoláit Zalaegerszegen végezte. Egyetemi tanulmányait a BME Gépészmérnöki Karán 1952-ben fejezte be. Végzés után a Közlekedési Műszaki Egyetem Gépelemek tanszékére került tanársegédnek. 1958-ban előlépett adjunktusnak. (809701)
BERKE PÉTER tudományos ösztöndíjas (1943, Nagyberezna). Általános iskoláit több helyen végezte, Budapesten a József Attila gimnáziumban érettségizett. 1969-ben diplomázott a BME Közlekedésmérnöki Karán. Egy évig a KPM Autóközlekedési Tanintézeténél dolgozott. 1970 óta ösztöndíjas. (625408)
BIACS NÁNDOR c. egyetemi docens (1909, Szeged). Elemi iskoláit Ózdon, középiskoláit Budapesten végezte, a XI. Váli úti Gimnáziumban érettségizett. 1931-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet, ezután tanársegéd lett. 1934-től 1937-ig az Engel Károly Elektromos Gyár tervező mérnöke volt. 1938-ban adjunktus volt a Villamosművek tanszéken. 1939-től a Ganz Villamossági Gyár főmérnöke, majd műszaki tanácsosa volt 1950-ig. Ezután három évet a Földalatti Vasút Beruházási Vállalatnál dolgozott, közben 1952-ben a tanszék docense lett, félállásban, s egyben a tanszék vezetője (1965-ig). 1953-ban a MÁV Vasúttervező Vállalathoz ment szakosztályvezetőnek. 1959-től 1965-ig a MÁV Vezérigazgatóságon dolgozott, mint a Diesel- és villamos osztályvezetője, azóta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője. Kitüntetései: Munka Érdemrend ezüst fokozata, Pattantyús Emlékérem arany fokozata, Földalatti Vasút Emlékérem. (780766)
BOHUS KÁLMÁN tanársegéd (1945, Békéscsaba). Elemi és középiskoláit Békéscsabán végezte, a Rózsa Ferenc Állami Ált. Gimnáziumban érettségizett. 1968-ban fejezte be tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol villamosmérnöki oklevelet, és 1969-ben mérnöktanári oklevelet szerzett. Ezután egy évig az NDK-ban dolgozott, majd a tanszékre került mint tanársegéd. (904277)
CSANK LAJOS egyetemi adjunktus (1928, Bánréve). Elemi és középiskoláit Bánrévén és Ózdon végezte, a Parasztdolgozók Gimnáziumában érettségizett, majd a pedagógiai főiskola után az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be tanulmányait 1951-ben, ahol matematika — ábrázoló geometria szakos tanári oklevelet szerzett. 1951-től 1953-ig a Műszaki Tanárképző Főiskolán volt tanársegéd. Ezután 1957-ig az MTA III. osztályán dolgozott mint főelőadó. 1957—1960-ig az MTA Csillagvizsgáló Intézetnél volt tudományos segédmunkatárs, utána 3 évig az Eötvös József Gimnáziumban tanított. 1962-től 1969-ig tanársegédként, azóta adjunktusként dolgozik az egyetemen, korábban az Építőmérnöki Kar, 1969-től a Közlekedésmérnöki Kar Matematika tanszékén. (569691)
DEBRECZENI GÁBOR egyetemi adjunktus (1923, Szatmárnémeti). Elemi és középiskoláit Szatmárnémetiben végezte, a református gimnáziumban érettségizett. 1950-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1946-tóI a Ganz Vagongyár szerkesztésében dolgozott 1949-ig, amikor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegéde lett. 1951-ben a KGMTI dolgozója lett, ahol jelenleg gépszerkesztési osztályvezető. 1951-toI óraadóként, 1955-toI félállású adjunktusként oktat az egyetemen. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó. (813720)
DEZSŐ KÁLMÁN tudományos segédmunkatárs (1944, Dunaszerdahely). Az általános iskolát Nagydorogon és Dunaföldváron végezte, Dunaföldváron a Magyar László gimnáziumban érettségizett 1962-ben. 1969-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi karán tanári oklevelet szerzett matematika-fizika szakon, 1971-ig a Kőolaj- és Földgázbányászati pari Kutató Laboratóriumban, mint kutató dolgozott. 1971-ben került a tanszékre. (886346)
Dr. iur. GREGA BÉLA egyetemi adjunktus (1913, Debrecen). Elemi és középiskoláit Debrecenben es Budapesten végezte, az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. 1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen matematika—fizika szakos tanári oklevelet, 1943-ben a kolozsvári egyetemen jogtudományi doktori oklevelet, 1960-ban a budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1939-tőI 1949-ig a fővárosnál mint középiskolai tanár, 1949—1951-ig az Állami Műszaki Főiskolánál mint tanársegéd, 1951-től a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának Matematika Tanszékén mint adjunktus dolgozott. 1969-ben került a kar Matematika Tanszékére. (643446)
dr. MOLNÁR DEZSŐ egyetemi adjunktus (1927, Ercsi). Elemi és polgári iskoláit Ercsiben végezte. 1942—45 között a Gamma gyárban volt általános műszerésztanuló. 1945—48 között különböző, gyárakban dolgozott műszerészsegédként. 1948—49-ben szakérettségi tanfolyamot végzett az Állami Szt. István Gimnáziumban, majd 1949—53 között a BME Gépészmérnöki Kar nappali tagozatán tanult s annak kalorikus szakán végzett 1953-ban. 1953—1970 között a Gépészmérnöki Kar Gépelemek tanszékén dolgozott, 1970-ben jött a Közlekedésmérnöki Karra. Közben műszaki doktori címet szerzett 1967-ben. 1969-től a Hajtómű- és Felvonógyárban is dolgozik, mint kenéstechnikai szaktanácsadó. (873046)
Dr. öec. Dr. techn. Dr. rer. oec. h. c. KÁDAS KÁLMÁN egyetemi tanár, tanszékvezető, a műszaki tudományok kandidátusa (1908. Kisoroszi). Elemi iskoláit Kisorosziban végezte, s a váci gimnáziumban érettségizett. 1930-ban gépészmérnöki, 1932-ben közgazdaságmérnöki oklevelet szerzett a Műegyetemen. 1936-ban közgazdasági doktor, 1943-ban egyetemi magántanár lett a Közgazdaságtudományi karon, 1949-ben a Gépészmérnöki karon. 1961-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett, maja műszaki doktor. 1962-ben a drezdai Köziekedési Egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. Pályafutását 1933-ban a KKM-ben kezdte, egyidejűleg másodállásban a Műegyetemen tanársegéd volt. 1936-ban egész állású adjunktus lett, majd 1942-ben intézeti tanár. 1940-től a KSH, illetve a KPM szakértője is volt. 1950-ben a KPM-be ment dolgozni magas beosztásokban. 1955-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, s félállásban a Közlekedésgazdaságtan tanszéket vezette. 1957-től 1964-ig a kar dékánja, 1967-től 1970-ig az egyetem rektorhelyettese. Kitüntetései: Szocialista munkáért érdemérem, kétszer, Jáky-díj, Széchenyi-emlékérem, az Oktatásügy és az Építésügy Kiváló Dolgozója, a Munkaérdemrend ezüst fokozata, Közbiztonsági aranyérem, Ipargazdasági emlékérem, Felszabadulási jubileumi emlékérem, Állami díj I. fokozata. (653998)
Dr. oec. Dr. techn. KESZLER GYULA egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1908, Tapolca). Elemi és középiskoláit Tapolcán és Keszthelyen végezte, a keszthelyi gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1930-ban szerzett gépészmérnöki, 1931-ben pedig közgazdasági mérnöki oklevelet. 1941-ben közgazdasági doktori szigorlatot tett. Két és fél évet a csepeli Weiss Manfréd gyárban és 22 évet a Magyar Államvasutaknál töltött, a budapesti járműjavítókban beosztott mérnöki és osztályvezetői, majd a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban csoportvezető beosztásban. 1953-ban került a tanszékre docensként, 1953-tóI 1970-ig a tanszék vezetője volt. Öt évig fél állásban még ellátta a minisztériumi csoportvezetői munkakörét. (643813)
Dr. oec. JUBA JÓZSEF egyetemi docens (1909, Mosonszentjános). Elemi iskoláit Mosonszentjánoson, középiskoláit Kispesten, ill. Budapesten végezte, a Budapesti Állami Baross Gábor Felső Kereskedelmi Iskolában érettségizett. 1933-ban felsőkereskedelmi iskolai tanári oklevelet szerzett Budapesten, majd 1941-ben a Műegyetemen gazdaságtudományi doktori címet. 1934-től díjtalan gyakornok, majd 1939-től fizetéstelen tanársegéd, végül 1941-től 1948-ig intézeti tanár volt a Műegyetemen. Ezzel párhuzamosan 1935-től 1938-ig a Budapesti Kereskedelmi Akadémián, illetve 1941-ig a Budapesti Gyakorló Kereskedelmi Középiskolában is tanított. 1948-ban átment a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahonnan 1950-ben a Számviteli Főiskolára helyezték át tanszékvezető tanárnak. 1956-ban került a tanszékre docensként. 1958-tól 1960-ig az ÉKME rektorhelyettese volt. Kitüntetései: kétszeres Kiváló Dolgozó, a Munka Érdemrend ezüst fokozata. (839601)
Dr. phil. VERSZTOVSEK BORISZ nyelvtanár (1922, Ljubljana). Elemi és középiskoláit Ljubljanában végezte. A ljubljanai, a belgrádi és a prágai egyetemeken folytatott jogi tanulmányok után 1954-ben Budapesten orosz szakos középiskolai tanári oklevelet, majd 1962-ben egyetemi doktorátust szerez. A háború alatt részt vett a jugoszláv partizán mozgalomban. 1945-től 1948-ig a Jugoszláv Külügyminisztériumban dolgozott, 1948-tól 1951-ig a prágai rádiónál. 1951-ben jött Budapestre s újságíróként működött. 1955-ben helyezkedett el középiskolai tanárként. 1960-ban jött a karra. Kitüntetése: Munkás Paraszt Hatalomért Érdemérem. (575653)
Dr. rer. nat. SEITZ KÁROLY egyetemi adjunktus (1932, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1956-ban fejezte be. Alkalmazott matematikusi oklevelének megszerzése után az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet matematikusa lett. Itt dolgozott 1958-ig mint tudományos munkatárs. Az egyetemen 1958-tól 1964-ig tanársegédi, majd 1964-tőI adjunktusi beosztásban dolgozik, korábban az Építőmérnöki Kar, 1969-től a Közlekedésmérnöki Kar Matematika tanszékén. (570480)
Dr. rer. nat. SZABÓ LAJOS egyetemi adjunktus (1933, Feketegyarmat). Elemi és középiskoláit Gyulaváriban és Gyulán végezte, az Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1956-ban matematika—fizika szakos oklevelet szerzett. 1956-tóI 1963-ig Orosházán a Táncsics Mihály Gimnáziumban tanított. Ezután Nyíregyházán a Tanárképző Főiskolán dolgozott, mint adjunktus. 1969-ben került a kar Matematika tanszékére. Egyetemi doktori címet szerzett 1970-ben. Kitüntetése: az Oktatásügy Kiváló dolgozója. (908256)
Dr. rer. nat. SZÁSZ GÁBOR egyetemi tanár, tanszékvezető, a matematikai tudományok doktora (1926, Szeged). Elemi és középiskoláit Szegeden végezte, a Baross Gábor Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. A Szegedi Tudományegyetemen 1948-ban matematika—fizika—ábrázoló geometria szakos tanári oklevelet szerzett. 1950-ben ugyan itt természettudományi doktorrá avatták. 1946-tól 1962-ig a szegedi egyetemen dolgozott mint gyakornok, majd tanársegéd, adjunktus, illetve docens. 1962-től 1968-ig a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán főiskolai tanár és Matematika tanszék vezetője. 1968-ban nevezték ki egyetemi tanárnak, s bízták meg a Matematika tanszék vezetésével. Kitüntetése: az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. (585034)
Dr. techn. ÁBRAHAM KÁLMÁN c. egyetemi docens (1931, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Fáy András gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet 1954-ben, az ÉKMÉ-n gazdasági mérnöki oklevelet 1960-ban. 1962-ben nyerte el a műszaki doktori címet. Első munkahelye az Országos Vízügyi Hivatal volt, majd a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumban dolgozott. 1958-tóI 1970-ig az UVATERV-ben dolgozott főmérnökként, illetve mint a vállalat műszaki igazgatója. jelenleg a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumban főosztályvezető. 1964 óta tart előadásokat az egyetemen, mint meghívott előadó. 1971-ben kapta meg a címzetes egyetemi docensi címet. Kitüntetései: Munka Érdemérem kétszer, Szocialista Munkáért Érdemérem, Munka Érdemrend ezüstfokozata kétszer. (638500)
Dr. techn. ÁGOSTON ATTILA tudományos osztályvezető (1936, Miskolc). Általános és középiskoláit Budapesten, Miskolcon, Gödöllőn, Piliscsabán és Remetekertvárosban végezte, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán 1959-ben fejezte be. 1959-tól 1962-ig a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratóriumban dolgozott. 1962-ben rövid ideig az Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratóriumban, majd a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Intézetében tudományos munkatársként dolgozott. 1967-ben került a tanszékre tanársegédként, 1968-ban lépett elő adjunktussá, 1971-ben nevezték ki a kar Számítóközpontja vezetőjévé. (903202)
Dr. techn. BALOGH VILMOS egyetemi adjunktus (1940, Dunaföldvár). Elemi és középiskoláit Dunaföldvárott és Budapesten végezte, s a Landler jen6 Gépipari Technikumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán fejezte be 1963-ban, azóta az Egyetemen dolgozik, mint tanársegéd, illetve 1959-től mint adjunktus. 1968-ban járműszerkesztő szakmérnöki oklevelet, 1970-ben pedig műszaki doktori címet szerzett. (572443)
Dr. techn. BETLEY SÁNDOR c. egyetemi docens (1930, Miskolc). Elemi és középiskoláit Diósgyőrben és Kecskeméten végezte, az Oleg Kosevoj Iskolában érettségizett. 1957-ben fizikus-mérnöki oklevelet szerzett a Harkovi Műszaki Egyetemen. Végzése óta az Autói pari Kutató Intézetben (korábban járműfejlesztési Intézet) dolgozik, 1968-tóI 1971-ig az intézet igazgatója, majd KC M miniszterhelyettes lett. 1966-ban megvédte kandidátusi disszertációját, 1967-ben műszaki doktorrá avatták. 1969 és 1971 között a tanszék docense volt félállásban. Kitüntetései: a Gépipar Kiváló Dolgozója, Munkaérdem rend ezüst fokozata. (879316)
Dr. techn. BUJTOR JENŐ egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1927, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte. 1950-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Egy évig az Állami Autó műszaki Intézetnél dolgozott főelőadói munkakörben. 1951-ben aspiránsként a Gázgépek és Automobilok tanszékre került. 1955—61-ig a Gamma Optikai Művek tervezője volt, közben 1956-ban beadta kandidátusi disszertációját, majd elnyerte a kandidátusi fokozatos, s műszaki doktorrá avatták. 1961—66-ig az Országos Tervhivatalban dolgozott műszaki főelőadóként, illetve osztályvezető helyettesként, közben 1964-ben a tanszék címzetes docense lett. 1966-ban kapta meg egyetemi docensi kinevezésére a tanszékre. 1967—68-as tanévben megbízott tanszékvezető. 1969-ben az UNESCO felkérésére Ceylonba utazott egyetemi oktatónak. (2837199)
Dr. techn. DEZSÉNYI GYÖRGY egyetemi adjunktus (1929, Budapest). Általános és Középiskoláit Budapesten végezte, az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. 1951-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Végzése után a Gázgépek és Automobilok tanszéken maradt tanársegédként. 1962-ben adjunktussá lépett elő. 1960-tól 1963-ig félállásban a Fővárosi Autóbuszüzem műszaki fejlesztési osztályán dolgozott tervezőként. Műszaki doktorátusát 1966-ban szerezte. Kitüntetése: A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata. (709737)
Dr. techn. dr. iur. BALLÓ ALFRÉD c. egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1902, Újpest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, az I. ker. Attila utcai gimnáziumban érettségizett. A műegyetemen 1925-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett, két év múlva közgazdasági oklevelet is. 1937-ben Szegeden jogi doktorátust szerzett. 1962-ben nyerte el a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot, majd ennek alapján a műszaki doktori címet. 1925-től 1928-ig a MÁG-nál dolgozott tervező mérnökként, majd az akkor alakuló Fővárosi Autóbusz üzemhez kerüIt, mint műhelyfőnök, s itt dolgozott 1948-ig, amikor a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumba került. Innen a Fővárosi Autóbuszüzem Közlekedési Vállalat 1956-ban hívta vissza a vállalat főmérnökének. 1962-ben nyugdíjba ment, de nyugdíját felfüggesztve 1970-ig tovább dolgozott az Autóközlekedés Trösztnél. Az egyetemen 1949 óta oktat meghívott előadóként, államvizsga bizottsági tag. Kitüntetései Szocialista Munkáért Érdemérem arany fokozata. (640616)
Dr. techn., dr. math. FAZEKAS FERENC, egyetemi docens (1922, Csenger). Elemi és középiskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen és Munkácson végezte, az Árpád fejedelem Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a BME Gépészmérnöki Karán 1947-ben fejezte be, utána szakmai nevelőtanár volt a Vásárhelyi Pál Mérnökkollégiumban. 1949-től tanársegéd, 1953-tól adjunktus, 1956-tól docens a Mérnöki Kar, 1969-től a Közlekedésmérnöki Kar Matematika tanszékén. 1967-ben Budapesten műszaki doktorátust, 1968-ban Jugoszláviában dr. math. fokozatot szerzett. 1957—61-ben a Mérnöki Kar dékánhelyettese volt. (587983)
Dr. techn., dr. oec. SZÁNTÓ EMIL tudományos munkatárs, a műszaki tudományok kandidátusa (1903, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a VIII. ker. Községi Főreál Iskolában érettségizett. 1930-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet, 1934-ben közgazdasági oklevelet. 1966-ban a műszaki tudományok kandidátus lett, majd ennek alapján 1968-ban megkapta a műszaki doktori címet. Tanársegédként kezdett dolgozni a Műegyetemen 1931-ben. 1934-ben a Fővárosi Statisztikai Hivatal dolgozója lett. 1949—50-ben a Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat csoportvezetője volt, később a Teherautófuvarozási Központban dolgozott. 1953-ban a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumba került csoportvezető főmérnökként. 1960-tól 1962-ig az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet osztályvezető-helyettese volt, ahonnan a Felsőfokú Gépjárműközlekedési Technikumba ment tanszékvezető tanárnak 1962-ben. 1963-ban lett a tanszék tudományos munkatársa félállásban. Kitüntetése: háromszoros Kiváló Dolgozó. (570479)
Dr. techn. EMŐD ISTVÁN egyetemi adjunktus (1940, Budapest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a II. Rákóczi Ferenc Általános Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, ahol 1963-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után a Gázgépek és Automobilok tanszékére került gyakornoknak, majd tanársegéd lett. 1968-ben műszaki doktorrá avatták, s adjunktussá lépett elő. (785323)
Dr. techn. FEKETE TIBOR egyetemi adjunktus (1930, Kiskunmajsa). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Felső Építő Ipariskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Általános Mérnöki Karán 1953-ban fejezte be. Ezt követően a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem Mechanika tanszékére került, ahol 1955-ig tanársegéd volt. 1955—56 között a KPM Terv- és Műszaki Főosztályán főmérnök-előadói állást töltött be, majd 1956—57-ben az Útügyi Kutató Intézet tudományos munkatársa lett. 1957-től ismét a karon dolgozik adjunktusi beosztásban. Műszaki doktori címét 1964-ben szerezte. (916871)
Dr. techn. FELFÖLDI LÁSZLÓ egyetemi docens, a m0szaki tudományok kandidátusa (1921, Szeged). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Werbőczi István Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti N0szaki Egyetemen 1945-ben szerzett általános mérnöki oklevelet. 1945—46-ban az Egyetem Geodéziai tanszékén volt tanársegéd. 1946—1957-ig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium különböző főosztályain dolgozott mérnöki, főelőadói, csoportvezetői, illetve osztályvezető-helyettesi beosztásban. Az egyetemre 1957-ben került vissza, mint adjunktus. 1960-óta műszaki doktor, kandidátusi disszertációját 1963-ban védte meg. 1964-óta egyetemi docens. Kitüntetései: Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozat, Munka Érdemérem, Érdemes Vasutas jelvény, Gépipar Kiváló Dolgozója jelvény, „Szakszervezeti Munkáért” jelvény ezüst fokozat. (662841)
Dr. techn. FINICHIU LIVIU egyetemi adjunktus (1942, Odobesti, Románia). Elemi és középiskoláit Sepsziszentgyörgyön végezte, az I. sz. középiskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait Brassóban kezdte, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, ahol 1965-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után a budapesti I. sz. Teherautó Javító Vállalatnál dolgozott tervező mérnökként. 1965-ben a Gázgépek és Automobilok tanszékre került gyakornoknak, félév múlva kinevezték tanársegédnek. 1970-ben műszaki doktorrá avatták, s a következő évben előlépett adjunktussá. (738278)
Dr. techn. GÁL JÓZSEF egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1922, Hajdúhadház). Elemi és középiskoláit Hajdúhadházon ill. Debrecenben végezte, a Piarista Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1948-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1947-től tervezőmérnök volt a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban. 1949-tőI 1953-ig tanársegéd, ezt követően adjunktus, 1964-től docens volt a Budapesti Műszaki Egyetem Vezetékes Híradástechnika tanszékén. 1969-ben került a tanszékre. (630977)
Dr. techn. GILICZE ÉVA (Köves Gáborné) tudományos munkatárs (1942, Nógrádverőce). Általános és középiskolait Budapesten végezte, a Bem József Gimnáziumban érettségizett. 1965-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen közlekedésmérnöki, majd 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen mérnök-tanári oklevelet szerzett. 1965-67-ig a tanszéken tanársegéd volt, 1967 óta mint a MTA Közlekedéstudományi Munkaközösségének tudományos munkatársa dolgozik a tanszéken. Közben 1967-ben a MALÉV-nél szerzett egy éves ipari gyakorlatot. 1968-69-ben egy éves svájci ösztöndíjas tanulmányúton vett rést. 1969-ben doktorált. Kitüntetése: Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem. (576796)
Dr. techn. GYŐRI JÓZSEF egyetemi adjunktus (1931, Tolnanémedi). Az elemi és középiskoláit Tolnanémedin, illetve Gyönkön végezte, a gyönki Tolnai Lajos gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán 1954-ben fejezte be. Ezt követően a Közlekedési Műszaki Egyetem Technológia tanszékére került tanársegédnek. 1961-62-ben a Ganz-MÁVAG gyárban egyéves ipari gyakorlaton vett részt üzemmérnöki és tervezőmérnöki beosztásban. 1965-ben adjunktussá lépett elő, 1968-ban műszaki doktori címet szerzett. (586432)
Dr. techn. GYULAI GÉZA egyetemi docens (1914, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Bolyai Főreál Iskolában érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1936-ban általános mérnöki, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1959-ben gazdasági mérnöki oklevelet szerzett. 1936-tól mérnöki tevékenységet folytatott a BSZKRT építési és forgalmi osztályán, majd az üzemgazdasági osztályt vezette. 1951-53-ig a Fővárosi Vasútépítő Vállalat főmérnöke, 1954-63-ig a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatóságának vezetője volt. 1963-ban lett a tanszék docense, 1969-óta műszaki doktor. Kitüntetései: Szocialista munkáért, Munka Érdemérem, Munkás-paraszt hatalomért, Közbiztonsági érem arany fokozat, Közlekedés kiváló dolgozója, Vízgazdálkodás kiváló dolgozója. (626126)
Dr. techn. HABUDA ZSIGMOND egyetemi adjunktus (1922, Pécs). Elemi iskoláját Sárbogárdon végezte. 1943-tól 1944-ig a magyar hadseregben, 1944—45-ben a szovjet hadseregben szolgálatot teljesített. 1945-tól a Belügyminisztériumhoz tartozó Közlekedésrendészetnél dolgozott 1959-ig, közben 1950-ben a tisztiiskolán középiskolai végzettséget szerzett, majd 1959-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet kapott. Még ebben az évben a Gázgépek és Automobilok tanszékre került tanársegédnek. 1963-ban adjunktussá lépett elő. A műszaki doktori címet 1964-ben szerezte meg. Kitüntetései: Fegyverrel a Hazáért Érdemérem, Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem, Felszabadulási jubileumi Emlékérem. (653217)
Dr. techn. HALÁSZ TIBOR c. egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1905, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, s az Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a József Nádor Műegyetemen 1930-ban fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1933-tól a MÁV-nál mint vontatási mérnök, majd 1945-tőI a MÁV Főigazgatóságnál dolgozott, ahol 1951-ben osztályvezető-helyettes lett. 1954-től 1962-ig másodállású docensként a Vontatási Tanszéket vezette, majd c. egyetemi docensi címet kapott, s 1966-ig meghívott előadóként működött. 1966-tóI 1969-ig az UVATERV-nél főtechnológus volt, majd visszament a MÁV-hoz, ahonnan nyugállományba vonult. Kitüntetései: Érdemes Vasutas, Kiváló Vasutas, Munka Érdemérem, Munka Érdemrend ezüst fokozat. (586871)
Dr. techn. HORVÁTH KÁROLY egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1928, Túrkeve). Elemi és középiskoláit Túrkevén, Pécsett és Kisújszálláson végezte, s a Kisújszállási Református Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1952-ben fejezte be. Rövid ideig tanársegéd volt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, majd aspiráns lett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1955-tőI 1961-ig tervezőmérnöki tevékenységet folytatott a Ganz Vagon és Gépgyárban, majd a Ganz-MÁVAG-ban tervezési osztályvezető volt. 1960-ban megszerezte a kandidátusi fokozatot. 1961—1962-ben főosztályvezető volt a Nehézipari Minisztériumban. 1962-ben került az egyetemre docensként, s a Vontatási Tanszék vezetöje lett. 1963-tól 1967-ig a Kar dékánhelyettese volt. 1968-ban nevezték ki egyetemi tanárrá. Kitüntetése: az Oktatásügy Kiváló dolgozója. (716342)
Dr. techn. ILOSVAI LAJOS egyetemi docens, dékánhelyettes a műszaki tudományok kandidátusa (1930, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten, Guszomán és Szécsényben végezte. Vas- és fémesztergályos segédleveled szerzett, majd a Kismotor és Gépgyárban, mint esztergályos oktató dolgozott. Budapesten, az Oleg Kosevoj Iskolában érettségizett 1950-ben. Egyetemi tanulmányait a Harkovi Műszaki Egyetemen kezdte és a Gorkiji Műszaki Egyetemen fejezte be 1956-ban, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Az egyetem befejezése után tervezőmérnökként dolgozott a Csepel Autógyárban és a Haditechnikai Intézetben. 1962-ben került a Gépjárművek tanszékre adjunktusi beosztásba. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász mérnök oklevelet szerzett. Szovjet levelező aspirantúra keretében 1969-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. 1970-ben műszaki doktorrá avatták, 1971-ben nevezték ki docensnek, majd dékánhelyettes lett. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó emléklap. (570953)
Dr. techn. KELEMEN TIBOR egyetemi tanár, tanszékvezető, a műszaki tudományok kandidátusa (1926, Csáktornya). Elemi iskoláit Csáktornyán, középiskoláit Varasdon és Keszthelyen végezte, a Premontrei Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán 1950-ben fejezte be. 1950—1955 között a Villamosipari Kutató Intézet tudományos munkatársa volt. 1955-ben a Villamos Kismotorgyár próbatermét vezette, majd tervezőmérnökként dolgozott a Transzvill Tervező Irodában. 1956 óta a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója. 1957-ben adjunktussá, 1964-ben docenssé nevezték ki a Villamosgépek tanszéken. 1963-ban megvédte kandidátusi értekezését. 1966-ban került a tanszékre tanszékvezetőnek. 1969-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1967—1970-ig a Közlekedésmérnöki Kar dékánhelyettese volt, (921931)
Dr. techn. KISCELLI LÁSZLÓ egyetemi adjunktus (1933, Budapest). Elemi iskoláit Sashalmon, középiskoláit L1átyásfőldőn és Új pesten végezte, a Gépipari Technikumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1956-ban szerzett oklevelet, 1964-ben egyetemi doktori címet. Már egyetemi tanulmányai idején kezdete dolgozni a MÁVAG Mozdony- és Gépgyárban, mint üzemmérnök. Az oklevél megszerzése után, 1956-ban került a Mechanika-Gépelemek tanszékre tanársegédként. 1962-ben lépett elő adjunktussá. 1970-ben a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója lett, a tanszéken félállásban oktat. Kitüntetése: Oktatásügy Kiváló Dolgozója. (622631)
Dr. techn. KONECSNY FERENC egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1928, Budapest). Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte, a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. Gépészmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben szerezte. Ezután 1951-ig a Repülő Műszaki Intézetnél tudományos alosztályvezetői, majd 1953-ig a Honvéd Vasvári Pál Repülő Szakképző Tisztiskolán tanszékvezetői, 1956-ig pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karának Repülőmérnöki szakán egyetemi adjunktusi beosztásban működött. 1957-től 1970-ig a Hőtechnikai Kutató Intézetnél, ill. jogutódjánál, a Villamosenergiaipari Kutató Intézetnél töltött be tudományos munkatársi, majd tudományos főmunkatársi beosztást. Ezzel párhuzamosan 1957-től a Budapesti Műszaki Egyetemen félállású adjunktusként tevékenykedett, 1959-ig a Gázturbinák tanszékén, 1969-ig az Áramlástani tanszéken. 1962-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. A tanszékre 1970-ben került docensként. (780459)
Dr. techn. KURUTZ KÁROLY egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1930. Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1953-ban fejezte be. Végzés után a Közlekedési Műszaki Egyetemre (Szolnok) került tanársegédi beosztásban. Ugyancsak 1953-tól kezdve 9 éven át a Villamosipari Kutató Intézetben másodállásban dolgozott. 1963-ban műszaki doktori, 1968-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1963-ban adjunktussá, 1968-ban docenssé nevezték ki. 1970 óta dékánhelyettes. Kitüntetései: Kiváló újító ezüst fokozat, az Oktatásügy kiváló dolgozója. (819945)
Dr. techn. LETTNER FERENC egyetemi tanár, tanszékvezető, a műszaki tudományok kandidátusa (1914, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, az Eötvös József Reáliskolában érettségizett. A Műegyetemen 1938-ban gépészmérnöki diplomát nyert. 1937 szeptemberétől az egyetem Aerodinamikai Tanszékén működött előszőr kisegítőként, majd tanársegédként. 1940-től 1945-ig az iparban dolgozott. Ezután ismét tanársegéd lett, ezúttal a Mechanikai Technológia tanszéken, ahol 1946-ban adjunktussá nevezték ki. 1948-tól nyolc éven át a KGM-ben, illetve a Tervhivatalban dolgozott magas beosztásokban, közben 1951-ben műszaki doktori címet szerzett, 1952-ben műszaki tudományok kandidátusa fokozatot kapott. 1956-ban egyetemi tanár lett a Gépgyártástechnológia tanszéken, amelynek 1957-ben a vezetője lett. 1961—63-ban oktatási rektorhelyettes volt. 1970-ben az INTRANSZ MAS igazgatójává nevezték ki, s egyben félállásban a Gépipari Technológia tanszék vezetésével bízták meg. Kitüntetései: Kiváló Dolgozó, Népköztársasági Érdemérem arany fokozata, Gépipar Kiváló Dolgozója, Pattantyús Á. Érdemérem arany fokozata. (576673)
Dr. techn. LÉVAI ZOLTÁN egyetemi tanár, tanszékvezető, a műszaki tudományok doktora (1929, Kisújszállás). Elemi és középiskoláit Kisújszálláson végezte, a Kisújszállási Református Gimnáziumban érettségizett. 1952-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki karán gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után egy évig a Haditechnikai Intézetben dolgozott, majd a Szovjetunióba ment aspiranturára. 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett a Leningrádi Műszaki Egyetemen. Hazaérkezése után a Közlekedési és Műszaki Vállalat főkonstruktőre lett. 1958-ban háromnegyed évig Svájcban működött szakértőként, majd az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet főmérnöke lett. 1960-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen műszaki doktorrá avatják, majd az egyetemre kerül, s tanszékvezető docensként megszervezi a Gépjárművek tanszéket. 1962—63 tanévben a kar dékánhelyettese, 1963-tól 1967-ig az egyetem rektorhelyettese volt. 1966-ban megvédett értekezése alapján megkapja a műszaki tudományok doktora fokozatos, s egyetemi tanárrá nevezi k ki. 1967—68-ban egy évet tölt az Egyesült Államokban Ford ösztöndíjjal. Kitüntetései: Felsőoktatás Kiváló Dolgozója, Munkaérdemrend arany fokozata. (574678)
Dr. techn. LIPOVSZKY GYÖRGY egyetemi adjunktus (1930, Budapest). Elemi és középiskoláit Ilinyben, illetve Balassagyarmaton végezte, a Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1953-ban fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzése után a Közlekedési Műszaki Egyetemre került mint tanársegéd. 1959-ben kinevezték adjunktussá. 1963-ban egy évet a Salgótarjáni Acélárugyárban dolgozott kutatómérnökként, ipari gyakorlat szerzése céljából. 1964-ben műszaki doktori címet szerzett. Kitüntetése: a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója. (609479)
Dr. techn. MAGYAR ISTVÁN egyetemi adjunktus (1939, Budapest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Berzsenyi Dániel Általános Gimnáziumban érettségizett. 1962-ben szerzett közlekedésmérnöki oklevelet, 1968-ban mérnök-tanári oklevelet. 1967-ben műszaki doktori címet kapott. 1962-ben került a tanszékre tanársegédként, 1967-ben lépett elő adjunktussá. 1969-óta félállásban szakértői tevékenységet folytat az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetben. (598743)
Dr. techn. MÁTÉ GYÖRGY egyetemi adjunktus, a műszaki tudományok kandidátusa (1931, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, az Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Dnyepropetrovszki Építőmérnöki Egyetemen 1955-ben fejezbe be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzés után az Építőgépjavító Vállalatnál, majd a Földmunkát Gépesítő Vállalatnál dolgozott, 1960—62 között az Építésügyi Minisztériumban volt főmérnöki beosztásban. Az egyetemen 1962-tőI dolgozik, mint adjunktus, először az Építéskivitelezési Tanszéken. s 1966-ban jött át a Gépjárművek Tanszék Építőgépek Csoportjába. (855897)
Dr. techn. MICHELBERGER PÁL egyetemi tanár, tanszékvezető, a műszaki tudományok doktora (1930, Vecsés). Elemi és középiskoláit Vecsésen és Budapesten végezte, az Állami Szt. László Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán 1962-ben fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzés után a Hadmérnöki Kar Gyártástechnológiai tanszékén maradt tanársegédként. 1955-ben adjunktussá lépett elő. 1956 végén az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárba ment konstruktőrnek. 1957-ben visszajött az egyetemre, de az Ikarusban tovább dolgozott félállásban. 1960-ban megvédte kandidátusi disszertációját, 1961-ben műszaki doktorrá avatták. 1963-ban az Ikarus főkonstruktőrévé nevezték ki. A Repülőgépek tanszéken félállásban maradt, s előlépett docensé. 1967-ben visszajött egész állásban az egyetemre, s ugyanakkor az Ikarus műszaki-gazdasági tanácsadóként alkalmazta félállásban. 1968-ban egyetemi tanárrá nevezték ki, s megbízták a Mechanika-Gépelemek Tanszék vezetésével. 1968-tól 1971-ig dékánhelyettes volt. 1970-ben elnyerte a műszaki tudományok doktora fokozatot. Kitüntetései: „Rákosi Mátyás" tanulmányi Érdemérem, Gépipar Kiváló Dolgozója, Munka Érdemrend bronz fokozata. (631567)
Dr. techn. OROSZ JÓZSEF egyetemi tanár, a Közlekedéstudományok kandidátusa (1925, Köröm). Elemi iskoláját Körömben, középiskoláját Miskolcon végezte, a Deák Ferenc Kereskedelmi középiskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait. 1953-ban fejezte be a Moszkvai Közlekedési Egyetemen, hol közlekedésmérnöki oklevelet kapott. Kandidátusi fokozatát és műszaki doktorátusát 1962-ben szerezte meg. 1953-ban kerül a Közlekedésüzemi tanszékre, ahol 1955-t6I adjunktusi, 1961-tőI egyetemi docensi, 1969-től egyetemi tanári beosztásban dolgozik. Közben 1956-ban egy évig az Országos Tervhivatal főelőadója volt. Kitüntetései: Munkaérdemrend Ezüst fokozata, Oktatásügy Kiváló dolgozója. (850932)
Dr. techn. PÁLMAI GÉZA egyetemi adjunktus (1931, Budapest). Elemi és középiskoláit Vácon végezte, az Állami Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1953-ban szerzett út-, vasút- és alagútépítő mérnöki oklevelet. Ettől az időtől kezdve a tanszéken dolgozik, kezdetben mint tanársegéd, 1960 óta, mint adjunktus. Közben 1964-ben szakmai gyakorlat szerzése céljából egy évet dolgozott a Fővárosi Villamosvasút Vállalatnál. 1965-ben avatták doktorrá. Kitüntetése: Oktatásügy Kiváló Dolgozója. (683626)
Dr. techn. PÁSZTOR ENDRE egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1930, Szolnok). Elemi és középiskoláit Szolnokon végezte, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki karán 1952-ben fejezte be, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett. Végzés után a Hadmérnöki Kar Repülőgép Hajtóművek tanszéken mint tanársegéd, 1954 után mind adjunktus dolgozott. 1957 után a Gépészmérnöki Karon a Gázturbinák, majd a Kalorikus Gépek tanszékére került. Kandidátusi fokozatát 1959-ben szerezte, docenssé 1960-ban nevezték ki. 1959-61-ig félállásban a Láng Gépgyár gőzturbina szerkesztés számító csoportjában dolgozott. 1969-ben került az Aero- és Termotechnika tanszékre. Kitüntetése: Népköztársasági Tanulmány Érdemérem. (585745)
Dr. techn. PÓSFALVI ÖDÖN egyetemi adjunktus (1937, Székesfehérvár). Elemi és középiskoláit Székesfehérvárott végezte, a Ságvári Endre Gépipari Technikumban érettségizett. 1961-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán közlekedésmérnöki oklevelet szerzett. Az egyetemi tanulmányok befejezése után az Építésügyi Minisztérium Autójavító Vállalatánál dolgozott. 1962-től tanársegéd, 1965-tőI adjunktus a tanszéken. A műszaki doktori fokozatot 1965-ben szerezte. (585330)
Dr. techn. PREZENSZKI JÓZSEF egyetemi adjunktus (1935, Ludas). Elemi és középiskoláját Ludason, illetve Gyöngyösön végezte, a Vak Botyán Általános Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1959-ben fejezte be az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, ahol közlekedésmérnöki oklevelet szerzett. Egy éves szakmai gyakorlat után tanársegédként, majd 1965-óta adjunktusként dolgozik a tanszéken. 1966-ban avatták műszaki doktorrá. Kitüntetése: Oktatásügy kiváló dolgozója. (618956)
Dr. techn. PRISTYÁK ANDRÁS egyetemi docens, tanszékvezető, a műszaki tudományok kandidátusa (1934, Nyíregyháza). Elemi iskoláit Nagycserkeszen, középiskoláit Nyíregyházán és Budapesten végezte, az Oleg Kosevoj Szovjet ösztöndíjas iskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Leningrádi Építőmérnöki Egyetemen fejezte be 1958-ban. A gépészmérnöki oklevél megszerzése után az Építőgépgyártó és Javító Vállalatnál dolgozott műszaki előadóként, majd ezt követően az Építésügyi Minisztérium Gépesítési Igazgatóságára került főmérnöki beosztásba. 1961-199 között aspiráns volt a Moszkvai Építőmérnöki Egyetem Építőgépek tanszékén, ahol kandidátusi fokozatot szerzett 1967-ben. 1966-67-ben tervezési csoportvezető volt az ÉVM 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál, egyidejűleg 1966-tól félállásos adjunktus a Gépjárművek Tanszéken. 1967-ben docensi kinevezést kap és megbízzák a Gépjárművek Tanszék Építőgépek Csoportjának irányításával. 1969-ben csoportjával együtt került át erre a tanszékre, amelynek a vezetője lett. (702508)
Dr. techn. RÁCZ ELEMÉR egyetemi tanár, tanszékvezető, a műszaki tudományok kandidátusa (1908, Zsarolya). Elemi és középiskoláit Szatmárnémetiben és Debrecenben végezte, a Kegyesrendi Gimnáziumban érettségizett. Gépészmérnöki oklevelét 1931-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Az 1932-33-as évet állami ösztöndíjjal Berlinben töltötte repüléstechnikai tanulmányok végzésére. 1934-37-ig MÁVAG műhelymérnök volt. 1937-től tanársegéd volt, majd adjunktus a Műegyetem Aerodinamikai tanszékén. 1945-47-ig hadifogságban volt. 1947-50-ig az Állami Ipari Tervező Intézet, ill. a Kohóipari Tervező Intézet osztályvezető mérnöke. 1950-től tanszékvezető egyetemi tanár a Repülőgépek tanszéken. 1955-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. 1957-63-ig a Gépészmérnöki Kar dékánja. Kitüntetései: Nemzetközi Repülő Szövetség „Paul Thissandier" diploma, Munka Érdemérem, Szocialista Munkáért Érdemérem, Pattantyus Á. Géza arany emlékérem. (587103)
Dr. techn. ROZGONYI LÁSZLÓ egyetemi adjunktus (1935, Etes). Elemi iskoláit Etesen, középiskoláit Balassagyarmaton végezte, a Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen 1960-ban szerzett közlekedésmérnöki oklevelet. 1960—61-ben a Ganz-MÁVAG-ban, 1961—63 között a Landler Jen6 Gépipari Technikumban dolgozott. Ekkor került a tanszékre, ahol kezdetben tanársegédként, 1966-óta adjunktusként tevékenykedik. 1966-ban avatták műszaki doktorrá. (741908)
Dr. techn. RUDNAI GUIDÓ egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1902, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Tavaszmező utcai Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Berlini (Charlottenburgi) Műszaki Egyetemen 1927-ben fejezte be, ahol elektromérnöki és repülőmérnöki oklevelet szerzett. Ezután különböző német és holland repülőgépgyárakban dolgozott. A felszabadulás után Kecskemét város műszaki tanácsosa lett. 1947-től 1949-ig a Nehézipari Központ osztályvezetője, később a Néphadseregben teljesített szolgálatot, 1951-től a Hadmérnöki Kar Gyártástechnológiai tanszékének vezetője, mint docens, 1954-től mint egyetemi tanár. 1953-tól 1954-ig a Hadmérnöki Kar dékánhelyettese volt. 1957-től 1962-ig a Repülőgépek tanszék Szerkezeti és Gyártási Csoportját, 1962-től 1969-ig a Vasúti Géptan tanszéket vezette, azóta a Mechanika Tanszéken működik. 1959-ben kapta meg a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Kitüntetései: Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata, Kiváló Szolgálatért Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Haza Szolgálatáért Emlékérem arany fokozata, Pattantyús A. Géza Emlékérem. (671739)
Dr. techn. SÁLYI BÉLA egyetemi docens (1926, Pesterzsébet). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a bencés gimnáziumban. 1943-ban érettségizett. Gépészmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben szerezte, után a Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanika Tanszékére került tanársegédként. 1953-ban adjunktus lett. 1964 óta docens. 1951-től 1967-ig a Villamosmérnöki Kar 1967-tőI 1971-ig az Építészmérnöki Kar Mechanika Tanszákén működött. A karra 1971-ben helyezték át. Műszaki doktori címét 1964-ben szerezte, 1967-ben nyerte el a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. (579962)
Dr. techn. SÁRKÖZY SÁNDOR egyetemi adjunktus (1926, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán 1949-ben fejezte be. Végzés után a Tiszalöki Vízmű építési beruházási felelőseként, majd 1951-1957-ig a KGMTI villamos osztályán tervezési felelőskent dolgozott. 1959-1964 közt a Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Vállalat fejlesztő laboratóriumának konstruktőre, majd laborvezetője volt. A tanszéken 1964 óta dolgozik, mint adjunktus. 1968-ban szerzett műszaki doktori címet. (589412)
Dr. techn. SILBERSDORFF LÁSZLÓ ny. egyetemi tanár (1902, Tata-Tóváros). Elemi és középiskoláit Tata-Tóvárosban és Veszprémben végezte, a Veszprémi Gimnáziumban érettségizett. Gépész- mérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen nyert 1924-ben. Végzés után a Műszaki Mechanika tanszékre került tanársegédként. 1932-34-ben a MÁVAG Diósgyőri Újgyárában dolgozott, majd a Pestszentlőrinci Ipartelepeken volt osztályvezető. A felszabadulás után ipari irányitó szerveknél dolgozott 1952-ig, amikor a Gazdasági és Műszaki Akadémiára került. 1953-ban lett a Közlekedési Műszaki Egyetemen Mechanika tanszékének docense és a tanszékvezetője. 1963-ban védte meg kandidátusi értekezését, és még ebben az évben kinevezték egyetemi tanárnak. Több ízben volt dékánhelyettes, 1964-től 1967-ig a Kar dékánja. 1969-től nyugdíjas, de az oktatásban jelenleg is részt vesz. Kitüntetései: Szocialista Munkáért Érdemérem, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata, Munka Érdemrend ezüst fokozata. (642572)
Dr. techn. SIMONYI ALFRÉD egyetemi adjunktus (1934, Munkács). Elemi és középiskoláit Mezőtúron végezte, s a Dózsa György Állami Általános Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedési üzemmérnöki Karán 1957-ben fejezte be. Egy évet a Dunakeszi Vagonnyárban mint tervezőmérnök dolgozott. 1958 óta az egyetemen tanársegéd, 1962-tól adjunktus. 1962-ben műszaki doktori címet, 1969-ben mérnök-tanári oklevelet szerzett. Kitüntetése: az Oktatásügy Kiváló dolgozója. (781630)
Dr. techn. SOSTARICS GYÖRGY egyetemi adjunktus (1930, Hódmezővásárhely). Elemi és középiskoláit Hódmezővásárhelyen ill. Budapesten végezte, s a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1952-ben fejezte be. Végzés után tervezőmérnöki tevékenységet folytatott a Gödöllői Gépjárműjavító Vállalatnál. Az egyetemen 1954-tőI mint tanársegéd, 1962-tőI mint adjunktus dolgozik. 1966-ban műszaki doktori címet, 1968-ban mérnök-tanári oklevelet szerzett. (898124)
Dr. techn. SVÁB JÁNOS egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1920, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a II. Rákóczy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen 1943-ban fejezte be, utána a Vízgépek és Emelőgépek, a villamosmérnökkari Géptan, majd az Emelőgépek és Szállítóberendezések Tanszék oktatója. Kezdetben tanársegéd, 1951-től docens volt, 1963 óta egyetemi tanár. 1960-tól 1964-ig a Géptan tanszék vezetője volt. 1954—1956-ig és 1960—1964-ig a Villamosmérnöki kar dékán helyettese. 1943-tól 1948-ig félállásban az Esső és Társai Felvonógyárban, 1950-től 1953-ig ugyancsak félállásban a Művelődésügyi Minisztériumban dolgozott. Kandidátusi oklevelét 1963-ban szerezte. Kitüntetése: Munkaérdemrend ezüst fokozata. (780598)
Dr. techn. SZABÓ DEZSŐ c. egyetemi docens, a közlekedéstudományok kandidátusa (1912, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten és Debrecenben végezte, a debreceni piarista gimnáziumban érettségizett. 1936-ban mérnöki oklevelet szerzett. 1959-ben kandidátus lett, ennek alapján műszaki doktori címet kapott 1960-ban. Pályáját 1937-ben a BSZKRT-nál kezdte, 1941-őöl 1948-ig főmérnök volt a Magyar Vasúti Rt-nél, 1948-49-ben a BSZKRT építési igazgatója volt. 1950-53-ban tervezőiroda igazgató, ill. főmérnök a fővárosnál, 1953-54-ben az Országos Építésügyi Hivatal csoportvezetője. 1954-ben az Országos Műszaki Könyvtár igazgatóhelyettese lett, 1957-ben visszakerült a Fővárosi Tanácshoz, a városrendezési osztályra, 1965 óta a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalatnál dolgozik, jelenleg mint csoportvezető. A tanszék keretében mint meghívott előadó a Gazdasági Mérnöki Szakon oktat. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó. (780514)
Dr. techn. TAKÁCS LAJOS egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1911, Csorna). Elemi és középiskoláit Csornán végezte. Középipari iskolát végzett Győrben, felsőipari iskolát Budapesten, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1946-ban fejezte be a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Végzés előtt a Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyárban dolgozott. Gépészmérnöki oklevele megszerzése után 1946-tól a Durex Acélkereskedelmi Rt, majd a Nemesacél és Szerszámgépértékesítő NV. főmérnöke volt. Az egyetemen 1948—1954-ig tanársegéd, 1954—1965-ig adjunktus, 1965-tőI docens. 1956-ig a Műszaki Mechanika tanszéken dolgozott, 1956-tól pedig az Emelőgépek és Szállítóberendezések tanszéken oktat. Doktori oklevelét 1963-ban szerezte, kandidátusi oklevelét 1969-ben. Kitüntetése: Oktatás Kiváló Dolgozója. (612706)
Dr. techn. TARNAI GÉZA egyetemi adjunktus (1940, Budapest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Vasútgépészeti Technikumban érettségizett. Mérnöki oklevelét 1963-ban szerezte az ÉKME Közlekedésmérnöki karán. Végzése után a tanszékre került tanársegédi beosztásban. 1968-ban mérnöktanári oklevelet szerzett és ugyanez évben védte meg műszaki doktori értekezését. 1968-ban lépett elő adjunktussá. (570265)
Dr. techn. TORNAI LÁSZLÓ egyetemi adjunktus (1928, Debrecen). Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, a debreceni Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen 1958-ban fejezte be, ahol közlekedésmérnöki oklevelet szerzett. Végzés után a MÁV Tervező Intézetében dolgozott. 1962-ben tanársegéd lett, 1964-től adjunktus a tanszéken, 1970 óta félállásban. Egészállásban a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Mechanika-Gépelemek tanszék vezetője. (733724)
Dr. techn. TÓTH LAJOS egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1928, Dévaványa). Elemi és középiskoláit Dévaványán, Gyomán és Kisújszálláson végezte, a Kisújszállási Református Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Moszkvai Acéltani Intézetben 1952-ben fejezte be, ahol kohómérnöki oklevelet szerzett. Ezután mint kutatómérnök, majd mint főtechnológus a Keményfémipari Vállalatnál dolgozott. 1954—1956-ig aspiráns volt. 1956—1960-ig a Fémipari Kutató Intézetben, majd a Csepeli Fémműben dolgozott, mint tudományos munkatárs, ill. kiemelt mérnök. A kandidátusi fokozatot 1962-ben nyerte el. A tanszékre 1964-ben került, mint docens. Az 1970—71-es tanévet az Egyesült Államokban töltötte ösztöndíjjal. Kitüntetése: a Kohó- és Gépi par Kiváló Dolgozója. (572369)
Dr. techn. TURÁNYI ISTVÁN egyetemi tanár, tanszékvezető, a műszaki tudományok doktora (1911, Verseg). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Bolyai Főreáliskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen fejezte be 1934-ben, ahol általános mérnöki oklevelet szerzett. 1935-t6I a NAV-náI építési mérnök, 1940-től osztálymérnök különböző városokban. 1946—1953-ig a KPM-ben főelőadóként, majd osztályvezetőként dolgozott. Az Egyetemen 1953 óta működik mind egyetemi tanár, s tanszékvezető. 1953—57 között, majd 1967-óta a Közlekedésmérnöki Kar dékánja. Közben a kandidátusi fokozatát 1960-ban, a műszaki tudományok doktora fokozatot 1963-ban szerezte meg. 1961—64-ben oktatási rektorhelyettes volt. Kitüntetései: Újjáépítési Jelvény Kiváló munkáért jelvény, Nagyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata, Szocialista munkáért érdemérem, Oktatásügy kiváló dolgozója, Munka Érdemrend, „Szakszervezeti Munkáért" kitüntető jelvény arany fokozat, Állami Díj II. fokozat, Munka Érdemrend arany fokozat. (586891)
Dr. techn. VAJDA JÓZSEF egyetemi adjunktus (1934, Siklós). Elemi és középiskoláit Dombóváron végezte, s ott érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedési üzemmérnöki Karán 1958-ban fejezte be. Egy évig a MÁV-nál gyakorló mérnök volt, majd 1959-1962 között a Központi Statisztikai Hivatal Közlekedési Osztályán főelőadó. Az egyetemen 1962-től tanársegéd, majd 1966-tól adjunktus. 1969-ben műszaki doktori címet szerzet. (869936)
Dr. techn. VARGA SÁNDOR egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa (1925, Hajdú- böszörmény). Elemi iskoláit Hajdúböszörményben, középiskoláit Budapesten végezte, a II. ker. Jurányi utcai gimnáziumban érettségizett. 1954-ben közlekedési üzemgazdász oklevelet szerzett a Moszkvai Közlekedésgazdasági Egyetemen, 1964-ben lett a közlekedéstudományok kandidátusa, majd ennek alapján műszaki doktor. 1937-től 1948-ig a nyomdaiparban dolgozott előbb mint betűszedő, majd a felszabadulás után mint vállalatvezető. Oklevelének megszerzése után a MÁV-nál dolgozott előadóként, ill. osztályvezető-helyettesként. 1960-ban került az egyetemre tanársegédként, 1961-ben adjunktus lett. 1965-ben nevezték ki docensnek, 1967-től 1971-ig a kar dékánhelyettese, azóta a Személyzeti osztály vezetője. (801606)
Dr. techn. WESTSIK GYÖRGY adjunktus, a közlekedéstudományok kandidátusa (1931, Moson). Elemi és középiskoláit Cegléden, illetve Mosonmagyaróváron végezte, az Állami Gimnáziumban érettségizett. 1956-ban szerzett közlekedésmérnöki oklevelet a Közlekedési Műszaki Egyetemen. 1956—1958-ig mérnök-gyakornok volt a MÁV biztosítóberendezési szakszolgálatánál, 1958—64 között a MÁV Vasúttervező Vállalatnál önálló tervező, illetve laboratóriumi mérnök. 1964-tőI először mint a MTA Közlekedéstudományi tanszéki Munkaközösségének tudományos munkatársa, 1971 óta mint adjunktus dolgozik a tanszéken. Kandidátusi fokozatot 1969-ben szerzett. (623458)
DULIN LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd (1938, Budapest). Elemi és középiskoláit Rákoshegyen, Budapesten végezte, s a Fürst Sándor Általános Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedési üzemmérnöki Karán 1963-ban fejezte be. 1965-ig a MÁV Budapest-Ferencvárosi Vontatási Telepén üzemmérnöki tevékenységet folytatott. 1965 óta mint tanársegéd dolgozik az Egyetemen. 1967-ben hegesztő szakmérnöki oklevelet szerzett. (583069)
FARKAS TAMÁS tud. ösztöndíjas (1946, Budapest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte az Autóközlekedési Technikumban érettségizett. 1971-ben közlekedésmérnöki diplomát szerzett a karon, majd a Hungarocamionhoz került. Fél év múlva ösztöndíjat kapott a tanszékre. (587975)
FEKETE ATTILA egyetemi adjunktus (1937, Budapest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a BME Gépészmérnöki Karán 1962-ben fejezte be. Végzés után 1962—63-ban az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban statikus-tervező beosztásban dolgozott. 1963-ban tanársegéd lett a Gépészmérnöki Kar Vasúti Géptan tanszékén, 1969-ben adjunktussá lépett elő. 1969-ben Jármű-(kocsiszekrény-) szerkesztő szakmérnöki diplomát szerzett. (830657)
FODOR ENDRE vezető nyelvtanár (1914, Szarvas). Elemi és középiskoláit szül6városában végezte, 1933-ban érettségizett. 1935-ben elvégezte a miskolci tanítóképzőt, 1955-ben orosz nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett. 1938-tól 1944-ig vidéken tanított, majd fogságba került. 1948—49-ben ismét tanított, majd 1949-ben az Oktatásügyi Minisztérium egyetemi és főiskolai Orosz Oktatási osztályának főelőadója lett. 1954-ben került a Közlekedési Műszaki Egyetemre és átvette a Lektorátus vezetését. (611427)
FRANK JENŐ egyetemi tanársegéd (1946, Budapest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, az Autóközlekedési Technikumban szerzett technikusi oklevelet. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1969-ben gépészmérnöki és mérnöktanári oklevelet szerzett. A végzés után az Ikarusz Karosszéria- és Járműgyárban készülék- és célgépszerkesztő volt. 1971-ben lett tanársegéd. (819047)
GÁL GYULA tudományos segédmunkatárs (1946, Szentendre). Általános és középiskolai tanulmányait Szentendrén és Budapesten végezte, a Vasútgépészeti Technikumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1969-ben fejezte be a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol közlekedésmérnöki oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzése óta mint a MTA Közlekedéstudományi Munkaközösségének tudományos gyakornoka, illetve tudományos segédmunkatársa dolgozik a tanszéken. (806693)
GEDEON JÓZSEF tudományos főmunkatárs, a műszaki tudományok kandidátusa (1923, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Szt. László Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen 1947-ben fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett 1945— 1949-ben a MÁVAG Autóosztályán tervező volt. 1943-ben át helyezték a Dunai Repülőgépgyár RT-hez. 1953—1957-ben a Csepel Autógyár szerszám gyárában volt műszaki fejlesztési osztályvezető, majd kutatómérnök. 1957 óta dolgozik a tanszéken. 1963-ig a Magyar Tudományos Akadémia, majd az egyetem állományában, mint tudományos munkatárs. 1970-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Kitüntetése: Honvédelmi Érdemérem. (621604)
GÉMES JÓZSEF tudományos ösztöndíjas (1945, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Fáy András Gimnáziumban érettségizett. Érettségi bizonyítványával egyidejűleg szakmunkás oklevelet is kapott szerszámkészítő szakmából. Egy éves ipari munka után felvételt nyert a MBE Közlekedésmérnöki Karára. Egyetemi tanulmányait 1970-ben fejezte be építőgépészmérnöki oklevéllel, azóta ösztöndíjas. (858547)
GRESCHIK GYULA ny. egyetemi tanár (1904, Lőcse). Elemi és középiskoláit Lőcsén és Budapesten végezte, a Toldi Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen 1928-ban végezte el, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzés után tervezőmérnöki tevékenységet folytatott a Ganz Hajógyár emelő- és szállítóberendezések tervezési osztályán, ahol 1938-tóI főmérnök, 1944-től osztályvezető, 1946-tóI cégvezető főmérnök volt. 1951-ben a Darutervező Iroda műszaki vezetője és 1955-től 1960-ig a KGMTI Daru és Gépszerkesztési Irodájának vezetője volt. Az Egyetemen 1947-tőI 1950-ig a III. Gépszerkezettani Tanszéken tanársegédként, 1952 óta egyetemi tanárként működött másodállásban, majd 1960-tól teljes állásban az Emelőgépek és Szállítóberendezések Tanszéken, melynek 1969-ig a vezetője volt. Kitüntetései: Kiváló Munkáért, Munkaérdemrend bronz fokozat, Szocialista Munkáért, Pattantyús Emlékérem arany fokozat. (640760)
GYENES KÁROLY egyetemi tanársegéd (1945, Veszprém). Általános es középiskoláit Budapesten végezte, Landler Jenő Gépipari Technikumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán 1968-ban fejezte be. Végzés után 1968—1971-ig a Híradótechnikai Vállalat fejlesztő labormérnöke volt. 1971 óta dolgozik a tanszéken, mint tanársegéd. (886245)
GYETVAI ANDRÁS osztályvezető (1923, Hejce). Elemi és középiskoláit Hejcén, Encsen és Miskolcon végezte. 1936-ban sütőipari segédlevelet szerzett, s 1942-ig a sütőiparban dolgozott. A háború után egy ideig kereskedelmi dolgozó, 1950-ben szakérettségis kollégium igazgatója lett, egy év múlva a Művelődésügyi Minisztériumba ment, s ott 1958-ig dolgozott. Közben 1957-ben történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett az ELTE-n. 1968-ban az egyetem Tudományos Kapcsolatok Osztályára került, s fél év múlva kinevezték a kar Dékáni Hivatalának vezetőjévé. Kitüntetései: Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. (866012)
GYŐRFI ENDRE egyetemi adjunktus (1925, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1949-ben a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban tervezőmérnök, 1949—1957 között a KGM Tervező Irodáiban, illetve jogelődeinél volt tervezőmérnök, majd osztályvezető-helyettes, 1957—1962 között a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban osztályvezető. 1951—1959 között a villamoskari Géptan Tanszéken óraadó gyakorlatvezető volt, majd 1962-ben az Emelőgépek és Szállítóberendezések tanszéken adjunktus lett. 1966-tóI az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet igazgatóhelyettese, s ettől kezdve a tanszéken félállásban oktat. Kitüntetései: Munka Érdemrend bronz fokozat, Gépipar Kiváló Dolgozója, „A technika fejlesztéséért" GTE emlékérem 1. fokozat, Dunai Vasmű Emlékérem l. és II. fokozat. (570656)
GYŐRIK ALBERT tudományos ösztöndíjas (1947, Budapest). Általános és középiskolait Budapesten végezte, 1965-ben a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumban érettségizett. Egy évig a Fővárosi Elektromos Műveknél technikusi beosztásban dolgozott. A BME Közlekedésmérnöki Karán 1971-ben szerzett közlekedésmérnöki oklevelet, azóta működik a tanszéken. (850834)
GYURMÁNCZI JÁNOS egyetemi adjunktus (1929, Felsőgalla). Elemi és középiskoláit Felsőgallán és Tatabányán végezte. Pedagógiai főiskolát végzete 1951-ben, majd 1954-ben matematika-fizika szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a Bp.-i ELTE-n. 1951-től az MTA Matematikai -Fizikai Tudományok Osztályán dolgozott, majd a Kölcsei Gimnáziumban tanított 1960-ig. 1960-tól 1964-ig tanársegédként, azóta adjunktusként dolgozik az egyetemen, korábban az Építőmérnöki Kar, 1969-től a kar Matematika Tanszékén. (881870)
HARCZ LASZLÓ tudományos segédmunkatárs (1949, Körmend). Elemi és középiskoláit Körmenden, illetve Szombathelyen végezte, a Savaria Gimnáziumban érettségizett. Villamos üzemmérnöki oklevelet szerzett 1970-ben a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán, s ezután került a kar Számítóközpontjába. (903029)
HATHÁZI DÁNIEL egyetemi adjunktus (1919, Újkígyós). Elemi és középiskoláit Újkígyóson és Budapesten végezte, az Árpád Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán folytatta. 1942-ben mint szigorló gépészmérnök a Műegyetem Aerotechnikai Intézeténél vállalt állást. 1947-ben demonstrátor, 1949-toI, egyetemi tanulmányai befejeztével, tanársegéd volt a Műszaki Egyetem Repül6gépek Tanszékén. 1953—57-ig az MHS Központi javító Műhelyében tervezési feladaton dolgozott. 1957-től ismét a tanszék oktatója, mint adjunktus, 1959-től a Csepel Vas- és Fémművek Tervező Intézeténél mellékfoglalkozásban dolgozik. Kitüntetése: Nemzetközi Repülő Szövetség „Paul Thissandier“ diploma. (712796)
HEGEDŰS JÓZSEF egyetemi adjunktus (1932, Szatmárnémeti). Általános és középiskoláit Szatmárnémetin végezte, a budapesti Technológián érettségizett. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. Végzése után a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott egy évig, majd a Közlekedési és Műszaki Vállalatnál volt egy évig tervező. 1958-tól a Labor Műszeripari Művek kutató mérnöke volt 1966-ig, amikor a Gépjárművek tanszékre került adjunktusnak. (801851)
HELL JÁNOS tanszéki mérnök (1941, Budapest). Elemi és középiskoláit Balassagyarmaton és Miskolcon végezte, a Gépkpari Technikumban érettségizett. 1959-1964-ig a Fővárosi Javító Szerelő Válalatnál, 1964-től a Közlekedésmérnöki Kar Gépelemek tanszékén mint technikus dolgozott. A közlekedésmérnöki diploma megszerzése után 1969-tõl mint tanszéki mérnök dolgozik. (790816)
HODVOGNER LASZLÓ egyetemi adjunktus (1937, Csipkerek). Általános és középiskoláit Csipkereken és Szombathelyen végezte, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen fejezte be, ahol 1961-ben közlekedésmérnöki diplomát szerzett. Végzés után az egyetemen maradt. Egy évig a Gépjárművek tanszéken volt gyakornok, majd a Mávaut Autóközlekedési Vállalatnál dolgozott egy évig üzemi gyakorlatszerzés céljából. 1963-ban visszakerült a tanszékre tanársegédnek, 1967-ben adjunktussá lépett elő. (909943)
HŐGYE SÁNDOR egyetemi adjunktus (1936, Mezőtúr). Általános és középiskoláit Mezőtúron végezte, a Dózsa György Állami Ált. Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki karán 1959-ben fejezte be. Végzés után a MÁV budapesti igazgatóságán teljesített szolgálatot. A tanszékre 1960-ban került, mint tanársegéd. 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán másoddiplomát szerzett. 1968-ban lépett elő adjunktussá. (588795)
HÖRÖMPÖLY IMRE egyetemi adjunktus (1923, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Fáy András Reálgimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett 1948-ban. Végzése után a MÁVAG-ban dolgozott három évig mérnökként. 1950-ben az Oktatásügyi Minisztériumba került műszaki szakfelügyelőként, 1951-ben átment a Kohó és Gépipari Minisztériumba főmérnöki beosztásba, egy év múlva visszakerült a Művelődésügyi Minisztériumba hasonló munkakörbe, majd 1956-ban a technikumi osztály vezetője lett. Közben 1952-ben közgazdász oklevelet szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1960-ban kinevezték a Felsőfokú Épületgépészeti Technikum Igazgatójának. 1966-ban a Gépjárművek tanszékre jött adjunktusnak. Kitüntetése: Oktatásügy Kiváló Dolgozója (kétszer). (570481)
JÓZSA LÁSZLÓ egyetemi adjunktus (1931, Szécsény). Elemi és polgári iskoláit Szécsényben végezte. Eredeti foglalkozása géplakatos, 1950-ben Budapesten, az Oleg Kosevoj Iskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Harkovi, ill. a Gorkiji Műszaki Egyetemen végezte, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett 1956-ban. Végzése után az Autójavító Vállalatnál üzemmérnökként, később főtechnológusként dolgozott. 1961-ben került a Gépjárművek tanszékre adjunktusként. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó oklevél. (851103)
JUHÁSZ LÁSZLÓ egyetemi adjunktus (1920, Salgótarján). Elemi és középiskoláit Salgótarjánban végezte, a budapesti Sallai Imre Kollégiumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán 1953-ban fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. A végzés után ezredmérnöki beosztásba került. Később a Vasvári Pál Repülő Műszaki Iskola Üzembentartó tanszékén főelőadó lett, majd 1956-ban tanszékvezető-helyettes. 1957-ben a Magyar Felvonógyár vasszerkezeti üzemének vezető mérnöke lett, később a gyártástervezési osztályon osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1959-ben került az Emelőgépek és Szállítóberendezések tanszékre, mint tanársegéd, 1966-ban adjunktus lett. (625481)
KABAI IMRE egyetemi adjunktus (1927, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, az Áll. Szt. István Gimnáziumban érettségizett. Gépészmérnöki oklevelét 1950-ben szerezte. Ezután hivatásos tisztként főelőadó a Páncélos Tiszti Iskolán 1953-ig, amikor a BME Gépelemek tanszékére került tanársegédnek, ahol később tudományos munkatárs lett. 1960—61-ben a Magyar Optikai Művek tervezője volt, majd 1966-ig az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa. 1966-ban a KPM Autófelügyelet főmérnöke lett, s innen jött a tanszékre 1971-ben adjunktusnak. (864916)
KÁDÁR LEHEL aspiráns (1943, Kunhegyes). Általános és középiskoláit Kunhegyesen, Budaőrsön, és Budapesten végezte, az Autóközlekedési Technikumban érettségizett. 1966-ban a karon szerzett mérnöki oklevelet, s a Gépjárművek tanszéken maradt tanársegédnek. Még ebben az évben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem KISZ VB függetlenített titkára lett, de a tanszéken tovább oktatott félállásban. A két egyetem egyesítése után a KISZ VB agit. prog. titkára lett. 1969-ben visszakerült egész állásban a tanszékre, majd aspiráns lett. Kitüntetése: Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem. (611685)
KÁSA LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd (1942, Galánta). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, az I. István Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1965-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzés után az anyagmozgatás szervezésével foglalkozott a Könnyűipari Tervezési Intézetben. 1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen anyagmozgató gépész szakmérnöki oklevelet szerzett. 1966-ban az Emelőgépek és Szállítóberendezések Tanszékre került tanársegédnek. (624922)
KEISZ ISTVÁN egyetemi tanársegéd (1947, Budapest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, az Ybl Miklós Építőipari Technikumban érettségizett. Tanulmányait a BME Közlekedésmérnöki Karán folytatta, ahol 1970-ben építőgépészmérnöki oklevelet szerzett, azóta a tanszéken tanársegédként dolgozik. (895843)
KERESZTES ALBERT tudományos ösztöndíjas (1946, Budapest). Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, a Vasútgépészeti Technikumban. 1964-ben gépésztechnikusi oklevelet kapott. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézetében eltöltött rövid munkaviszonya után a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait. 1971. júliusában gépészmérnöki oklevelet szerzett. (826677)
KISMARTONI PÉTER mérnök (1940, Pécs). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Toldi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Műszaki Egyetemen 1963-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Két évig a Járműfejlesztési Intézet (jelenleg Autóipari Kutató Intézet) kísérleti osztályán dolgozott kutató mérnökként. 1965-ben lett a Gépjárművek tanszék mérnöke. (632212)
KISS ENDRÉNÉ egyetemi tanársegéd (Hunyadi Ildikó, 1941, Marosvásárhely). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Széchenyi István Közgazdasági Technikumban érettségizett. 1959-től 1970-ig külkereskedelmi vállalatoknál, illetve a Középülettervező Intézetben dolgozott. Közben 1969-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett, mint a Gépészmérnöki kar esti hallgatója. 1971-ben lett tanársegéd. (902101)
KISS GYULA egyetemi adjunktus (1932, Báránd). Elemi és középiskoláit Bárándon, illetve Kisújszálláson végezte, a Kisújszállási Református Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán 1957-ben fejezte be. 1957-60-ig a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemben dolgozott mint művezető, majd mint gyártmányszerkesztő. 1961-től tanársegéd, 1966-tól pedig adjunktus a tanszéken. (913025)
KISS IVÁN egyetemi adjunktus (1929, Tamási). Elemi és középiskoláit Tamásiban végezte, s a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1952-ben fejezte be. Végzés után mérnöki tevékenységet folytatott a MÁV Budapesti Keleti Fűtőházban. Az Egyetemen 1953-tól mint tanársegéd, illetve 1958-tóI mint adjunktus dolgozik. 1969-ben mérnök-tanári oklevelet szerzett. Kitüntetése: Közlekedés Kiváló Dolgozója. (803667)
KOHUT MÁTYÁS tanársegéd (1942, Kispest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán 1966-ban fejezte be. A végzés után a tanszékre került, mint tanársegéd. (885189)
KOLTAI GÉZA nyelvtanár (1922, Szeged). Elemi és középiskoláit Szegeden végezte, a Dugonics András Gimnáziumban érettségizett. Debrecenben magyar—latin szakos középiskolai tanár oklevelet szerzett 1946-ban. Ezután két évig az egyetemen maradt demonstrátorként. 1949-tóI 1966-ig különböző vidéki és fővárosi iskolákban tanított, közben hat évig igazgatóhelyettes volt. 1966-ban jött a lektorátusra. (818169)
KOPASZ KÁROLY c. egyetemi docens (1904, Makrin). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, s a szegedi Piarista Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Nádor Műegyetemen 1926-ban fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egy évig a Ganz Vagon- és Gépgyárban dolgozott. 1927-től a MÁV-nál fűtőházfőnök, 1934-től a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztériumban a Vasúti Műszaki Osztályon gépészeti előadó, osztálytanácsos, 1945-től a MÁV Gépészeti Osztályának főigazgatója, majd elnökhelyettese volt. 1951-től a Vasúti Tudományos Kutató Intézetben működött, 1953-tól az IPARTERV-nél dolgozott, mint létesítmény-főmérnök. 1961-től az 1. sz. Erősáramú Szabványosítási Központban dolgozott. 1964-tőI a Szabványközpontban működik közre. 1953 óta vesz részt az egyetem oktatómunkájában meghívott előadóként. 1963-ban nevezték ki c. egyetemi docenssé. (781086)
KORCHMÁROS GÁBOR tud. ösztöndíjas (1948, Makó). Általános és középiskoláit Nagykörösön, Dunakeszin és Budapesten végezte, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen végzett 1971-ben matematikus szakon, s ezután került a tanszékre. (575846)
KOVÁCS ENDRE egyetemi adjunktus (1932, Kisvárda). Elemi és középiskoláit Kisvárdán végezte, s az Állami Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán fejezte be 1957-ben. 1963-ig a Ganz-MÁVAG-ban a Minőségellenőrző Osztályon dolgozott, majd tervezőmérnök volt a Motorszerkesztési Osztályon. 1963—1966-ig az Egyesült Arab Köztársaság két műszaki főiskoláján tanított. 1966 óta dolgozik az Egyetemen, mint adjunktus. 1966-ban Diesel-motor szerkesztő szakmérnöki oklevelet szerzett. (843182)
KOVÁCSHÁZY ERNŐ c. egyetemi docens (1913, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a l. ker. Egyetemi Reálgimnáziumban érettségizett. 1936-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet, ezután a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknél dolgozott 1945-ig konstruktőrként, 1945-től 1948-ig a Csonka Gépgyár, illetve a Kismotor és Gépgyár főkonstruktőre. Rövid ideig a Csepeli Vasmű alkalmazottja, majd 1948-tól 1959-ig a Járműfejlesztési Intézet főkonstruktőre. 1959-óta a Ganz-MÁVAG főkonstruktőre. Az egyetemen 1938-óta részt vesz az oktató munkában, először mint rajztermi gyakorlatvezető, majd mint tanársegéd. 1950 után előadásokat tartott az Állami Műszaki Főiskolán, a Hadmérnöki karon, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, 1962 óta különböző szakmérnöki tagozatokon is. 1954 óta államvizsga bizottsági tag. 1964-ben lett címzetes egyetemi docens. Kitüntetései: Kossuth-díj ezüst fokozata, a Gépipar Kiváló Dolgozója. (648312)
LEGEZA ENIKŐ egyetemi tanársegéd (1943, Debrecen). Általános és középiskoláit Debrecenben végezte, a Csokonai Vitéz Mihály Állami Általános Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben szerzett közlekedésmérnöki oklevelet, ezután egy évig a 6. sz. Autóközlekedési Vállalatnál dolgozott. 1968-ban került a tanszékre. (624136)
MERÉNYI JÁNOS c. egyetemi docens (1899, Arad). Elemi és középiskoláit Kaposvárott és Pécsett végezte, s a pécsi Cisztercita Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Nádor Műegyetemen 1926-ban fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzés után a budapesti Fémárugyárban volt szerkesztőmérnök, később öntödevezető. 1928-tóI a MÁV-náI különböző szolgálati helyen mint vezető, később 1957-ig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban mint osztályvezető dolgozott. 1967-ig a Dunai Vasműben szakértő volt. Az egyetemen 1956 óta oktat meghívott előadóként. 1957-ben nevezték ki c. egyetemi docenssé. Kitüntetései: Kiváló Vasutas, Szocialista Munkaérdemérem. (914245)
MÓDLI JÓZSEF egyetemi adjunktus (1927, Csipkerek). Elemi iskoláit Szombathelyen végezte, s a Faludi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán 1952-ben fejezte be. Gépészmérnöki oklevele megszerzése után a Haditechnikai Intézetben dolgozott. 1954—1957-ig a HM Műszaki Parancsnokság technikai osztályán dolgozott osztályvezetői minőségben. 1957-tól 1963-ig a Vízügyi Építő Vállalat gépészeti osztályán csoportvezető, majd 1967-ig osztályvezető volt. Ekkor került a Gépjárművek Tanszék Építőgépek Csoportjához adjunktusként. Kitüntetései: Kiváló Dolgozó, a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója. (587179)
MOLNÁR LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd (1939, Gyöngyös). Általános és középiskoláit Gyöngyösön végezte, a Vak Bottyán Általános Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen 1964-ben fejezte be, ahol közlekedésmérnöki oklevelet szerzett. 1964-ben az 1. sz. Autóközlekedési Vállalatnál mint mérnökgyakornok, 1965-67 között az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézetnél, mint tudományos munkatárs dolgozott. A tanszéken 1967 óta tanársegéd. (572861)
NAGY LÁSZLÓ tanszéki mérnök (1931, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, s a Bánki Donát Gépipari Technikumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1965-ben fejezte be. 1959-től 1967-ig a Ganz-MÁVAG-ban mint kutatómérnök dolgozott. 1967-től dolgozik az Egyetemen, mint a tanszék laboratóriumának a vezetője. 1970-ben Diesel- és villamos vontatási szakmérnöki oklevelet szerzett. (878356)
NÁNDORI ERNŐ egyetemi tanársegéd (1941, Bercel). Elemi és középiskoláit Bercelen és Balassagyarmaton végezte, a Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen 1964-ben fejezte be, ahol közlekedésmérnöki oklevelet szerzett. 1964-től tanársegédkent a tanszéken dolgozik. 1969-ben a Gépészmérnöki Karon mérnök-tanári oklevelet szerzett. (780390)
ÖRKÉNYI JÓZSEF c. egyetemi docens (1904, Diósgyőr). Elemi és középiskoláit Diósgyőrön, Kassán és Miskolcon végezte, a miskolci Főgimnáziumban érettségizett. A műegyetemen 1927-ben gépészmérnöki oklevelet, 1932-ben közgazdaságtudományi oklevelet szerzett. 1936-ban az egri Jogakadémiát jogtudományi abszolutóriummal fejezte be. 1926-ban lépett munkába a műegyetemi Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnél gyakornokként. 1927—28-ban tervező mérnök, ill. üzemvezető mérnök volt a Magyar Szellőzőművek és Gépgyárnál, majd 1934-ig egy uradalomban üzemvezető. 1934-től 1939-ig a Budapesti Mérnöki Kamarában töltött be különböző hivatali beosztásokat, 1939-ben az akkori Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztériumban került műszaki tanácsosként. A minisztériumot 1955-ben mint csoportvezető főmérnök hagyta el, s lett a III. sz. Autójavító Vállalat főmérnöke. 1959-ben az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa lett. 1969-ben mint tudományos osztályvezető vonult nyugalomba. Egyetemi oktató tevékenységét 1956-ben kezdte, mint meghívott előadó. (824560)
OSWALD DEZSŐ mérnök (1921, Újpest). Elemi iskoláit Újpesten végezte, majd asztalos szakmunkás képesítést szerzett, s asztalosként dolgozott 1942-ig, katonai szolgálatának megkezdéséig. 1945—48-ig hadifogoly volt, majd 1951-ig a Tejipari Vállalatnál asztalos, 1959-ig a Tűzoltószer- és Létragyárban faipari technikus. A faipari technikusi oklevelét 1953-ban szerezte esti tagozaton, de 1958-ra általános gépipari technikusi oklevelet is szerzett a Bánki Donát Kohó és Gépipari technikum esti tagozatán. 1960-tóI a Kiállításokat Kivitelező Vállalatnál dolgozott művezetői, később főmechanikusi beosztásban, majd 1964-ben kerüIt a Gázgépek és Automobilok tanszékre. 1967-ben faipari mérnöki oklevelet szerzett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem levelező tagozatán, s tanszéki mérnöki beosztást kapott. Kitüntetései: sztahanovista oklevél, Kiváló Dolgozó oklevél és jelvény. (832335)
OSZKAY ERNŐ egyetemi tanársegéd (1913, Szepsi). Elemi és középiskoláit Kassán végezte, a Kassai Állami Felsőipari Iskolát 1931-ben végezte el. A Prágai Német Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán szerzett gépészmérnöki oklevelet 1937-ben. Tanulmányai befejezése után 1938-ban a Skoda gyárban tervező mérnök volt, majd a Kassai Állami Felsőipari Iskolában lett tanár. 1939—1945 között a Ganz Vagongyárban tervező volt, majd a daruosztályon tervező főmérnök. 1949—1956 között az AITI-ben osztályvezető volt. 1956-tól a Hajtómű és Felvonógyárban dolgozik. Jelenleg kutatómérnöki munkakörben. Egyetemi oktató munkát 1951-ben kezdett az Emelőgépek és Szállítóberendezések tanszéken óraadóként, 1953-ban kapott tanársegédi kinevezést (félállásban). (846203)
OZORÓCZY GYULA egyetemi adjunktus (1922, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, s a Werbőczy Gimnáziumban érettségizett, majd 1945-ben a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán oklevelet szerzett. Közben 1942—44-ben a Műegyetemen gyakornok volt, 1944—1946-ig az Orenstein és Koppel Gyárban üzemmérnök, 1947—1949-ig a Roessemann Gépgyárban tervező, 1949—56-ban a KGMTI-ben tervezési szakosztályvezető, 1956—65-ben Hajtómű- és Felvonógyár főmérnöke volt. 1965 óta az INTRANSZMAS Magyar— Bolgár Társaság főmérnökhelyettese. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1962—1966 között félállású tanársegéd volt az Emelőgépek és Szállítóberendezések Tanszéken, 1968-ban adjunktus lett az Építő- és Anyagmozgató Gépek Tanszéken, félállásban. Kitüntetése: Gépipar Kiváló Dolgozója. (869289)
PAJOR LAJOS nyelvtanár (1914, Komárváros). Elemi iskoláit Komárvároson, középiskoláit Nagykanizsán végezte. 1939-ben német—francia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett Budapesten, 1954-ben orosz szakos diplomát, 1939-től 1943-ig banktisztviselőként dolgozott, majd középiskolákban tanított. 1951-ben az Agrártudományi Egyetemre került nyelvtanárnak, s 1952-ben átvette a lektorátus vezetését. 1967-ben jött a karra nyelvtanárnak. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó. (919994)
PÁLFI JÁNOS egyetemi tanársegéd (1945, Devecser). Általános iskoláit vidéken, több helyen végezte, Vácott, a Gépipari Technikumban érettségizett. A BME Közlekedésmérnöki Karán 1968-ban szerzett diplomát. 1968-1971-ig a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében dolgozott mint önálló tervező-szerkesztő, ezután került a tanszékre, mint tanársegéd. (813836)
PÁRKAI ISTVÁN c. egyetemi docens (1896, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, s a Főreáliskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Nádor Műegyetemen 1920-ban fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1921-től 1923-ig a Ganz-Danubius Hajógyár hajógéposztályán dolgozott. 1923—1927-ig a Ganz-Vagongyár Tanulmányi Osztályán, 1927—1935-ig pedig a Vagonszerkesztési Osztályon volt szerkesztőmérnök. 1935—1944-ig a Motorkocsi Üzem osztályvezetője volt, azóta pedig a Motorkocsi Tervezési Osztályon dolgozik, mint főmérnök. Az egyetemen 1950 óta oktat, 1964-ben nevezeték ki c. egyetemi docensé. Kitüntetései: Munka Érdemérem, Gépipar Kiváló Dolgozója. (800711)
PERJÉSI ISTVÁN tudományos ösztöndíjas (1946, Budapest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, az I. István Gimnáziumban érettségizett, majd 1968-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett a Moszkvai Gépjármű- és Útépítési Intézetben. Egy évig az Autóipari Kutató Intézetben dolgozott, 1970-ben kapott tudományos ösztöndíjat. (925187)
PETRÓCZY GYÖRGY tudományos munkatárs (1933, Kispest). Elemi és középiskoláit Pesterzsébeten végezte, a XX., ker. Dolgozók Iskolájában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán 1957-ben fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzés után tervezőmérnöki tevékenységet folytatott a Mechanikai Laboratóriumban. 1961-ben lett a Gépészmérnöki Kar Vasúti Géptan tanszékén tudományos munkatárs. (927353)
PINTÉR GYULA egyetemi adjunktus (1936, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, s az I. István Állami Általános Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedési-üzemmérnöki Karán 1959-ben fejezte be. Végzés után 1961-ig a Fővárosi Autótaxi Vállalat mérnöke volt. 1961-1963-ig a Fővárosi Út-és Vasútépítő Vállalatnál volt üzemmérnök, majd gépészeti csoportvezető. Az egyetemen 1963-tól mint tanársegéd, 1966-től mint adjunktus dolgozik. 1970-ben Diesel- és villamos vontatási szakmérnöki oklevelet szerzett. (888019)
RÁCZ KORNÉLIA tudományos ösztöndíjas (1945, Galánta). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Zalka Máté Gimnáziumban érettségizett. A BME Közlekedésmérnöki Karán 1970-ben építőgépészmérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően a Középületépítő Vállalatnál műszaki előadóként dolgozott, majd 1971-tőI a tanszéken tudományos ösztöndíjas. (817334)
RÉTHY MIKLÓS egyetemi adjunktus (1927, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten, ill. Cegléden végezte, a ceglédi Kossuth Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán gépészmérnöki oklevelet szerzett 1950-ben. Végzése után 1952-ig tanársegéd volt a Vízerő- és Emelőgépek tanszéken, 1952—1956-ig adjunktus az Emelőgépek és Szállítóberendezések Tanszéken. 1952—1956-ig másodállású tervező a KGMTI-Kohászati és Különleges Daruosztályon, ugyanott 1956—57-ig főállású tervező, azóta félállású adjunktus. 1957—1965-ig a MHD-ban irányító tervező volt, 1965—67-ig osztályvezető az INTRANSZMAS Magyar Bolgár Társaságnál, 1967—1969-ig tanácsadó mérnök a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál. 1969 óta műszaki-gazdasági tanácsadó a Bányászati Tervező Intézetnél. (570476)
SAMU BÉLA c. egyetemi docens (1906, Budapest). Elemi és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett. 1951-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet Budapesten. 1957-ig a repülőgépiparban dolgozott mint tervező, aerodinamikus és sztatikus, 1957-óta az Autóipari Kutató Intézet munkatársa. Oktatói tevékenységét 1948-ban a Műszaki Főiskolán kezdte, mint a Repülőmérnöki tagozat tanára és vezetője, 1953-ig az egyetem meghívott eIőadója, azóta is Államvizsga Bizottsági tag. Kitüntetései: Népi Repülésért Érdemérem arany fokozata, háromszoros Kiváló Dolgozó, Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata. (582606)
SÁNTA IMRE egyetemi tanársegéd (1942, Törökszentmiklós). Az általános iskolát Törökszentmiklóson, középiskolát Budapesten végezte, a Kossuth Lajos Ált. Gép- és Öntőipari Technikumban érettségizett. Gépészmérnöki oklevelét 1966-ban szerezte a Leningrádi Politechnikai Intézetben. 1970-ig a Láng Gépgyárban dolgozott, mint önálló gyártmánytervező mérnök, majd tanársegédként a tanszékre került. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó. (586492)
SASFI IMRE egyetemi adjunktus (1927, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte s a Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen villamos tagozatú gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1949-ben az Állami Ipari Tervező Irodákban tervez6 mérnök, majd ennek jogutódainál — Kohóipari Tervező Iroda, Darutervező Iroda, KGM Tervező Irodái — csoportvezető, ill. osztályvezető-helyettes volt. 1960-tóI 1964-ig a Géptervező és Műszaki Irodánál szakosztályvezető volt, majd a Budapesti Vegyipari Gépgyár Fejlesztő és Tervező Irodáinál főosztályvezetőként dolgozott. 1965—70 között az INTRANSZMAS Magyar—Bolgár Társaság Budapesti fiókjának főmérnöke volt. 1971 óta az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet műszaki-gazdasági tanácsadója. 1953-tól 1966-ig az Emelőgépek és Szállítóberendezések Tanszékén félállású tanársegéd volt, 1969-tóI az Építő- és Anyagmozgató Gépek Tanszéken adjunktus, félállásban. Kitüntetései: Munkaérdemrend bronz fokozat, Gépipar Kiváló Dolgozója; a GTE Pattantyús Emlékérem bronzfokozata. (814906)
SERES LÁSZLÓ egyetemi adjunktus (1936, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Bánki Donát Gépipari Technikumban érettségizett. 1961-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1965-ig a Láng Gépgyár Diesel-motor szerkesztésében, majd 1965 és 1971 között a BME Gépészmérnöki Kar Gépelemek Tanszékén dolgozott. 1969-ig tanársegéd, majd a továbbiakban adjunktus. 1969-ben mérnök-tanár oklevelet szerzett. 1971-ben került a Közlekedésmérnöki Karra. (830640)
SÓLYOMVÁRI KÁROLY egyetemi adjunktus (1934, Miskolc). Elemi és középiskoláit Miskolcon végezte, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán 1957-ben fejezte be. Ezt követően a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemben üzemvezető, gyárrészlegvezető mérnöki és kutató mérnöki beosztásban dolgozott. A tanszéken 1968-tól dolgozik adjunktusi beosztásban. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó. (806752)
SÓS PÉTERNÉ (Szakolyi Terézia) nyelvtanár (1941, Kispest). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett, 1964-ben francia—orosz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett Budapesten, majd az Eötvös József Gimnáziumban tanított. 1970-ben került a lektorátusra. (919316)
STEIGER ISTVÁN egyetemi adjunktus (1927, Csepel). Elemi iskoláit Csepelen végezte, 1941—44-ig szerszámlakatos tanonciskolába járt a Csepeli Weiss Manfréd gyárban; 1949-ben szakérettségit tett Budapesten a Szt. István Gimnáziumban. A Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán 1953-ban szerzett gépészmérnöki diplomát. 1954-tőI mint tanársegéd, 1961-től mind adjunktus dolgozik a tanszéken. (611524)
STRÁNER PÁL egyetemi tanársegéd (1947, Nyíregyháza). Elemi és középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, s a Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1965-től 1970-ig a drezdai „Friedrich List" Közlekedési Egyetem „Villamos vasutak és berendezések" szakán végezte. 1970-ben szerzett mérnöki oklevelet, s azóta dolgozik a tanszéken, mint gyakornok, illetve tanársegéd. (890592)
SUSÁNSZKI ZOLTAN tudományos munkatárs (1938. Székesfehérvár). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. Gépészmérnöki oklevelét 1962-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. 1962—69-ig önálló szerszám és célgépszerkesztőként az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági RT-néI dolgozott. 1966-ban került a Vasúti Géptan tanszékre, mint tudományos munkatárs. (922551)
SZABÓ ÁRPÁD tudományos ösztöndíjas (1945, Szőny). Az általános iskolát Szentgotthárdon végezte, Budapesten érettségizett az Autóközlekedési Technikumban, majd egyéves sorkatonai szolgálatot teljesített. 1970-ben közlekedésmérnöki oklevelet szerzett, majd a Gépelemek tanszékre kapott ösztöndíjat. (905947)
SZABÓ LAJOS egyetemi adjunktus (1931, Salgótarján). Elemi és középiskoláit Salgótarjánban végezte, az Oleg Kosevoj iskolán érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Szovjetunióban a Dnyepropetrovszki Vasúti Közlekedési Egyetemen fejezte be 1955-ben, ahol vasúti mérnöki oklevelet szerzett. Ettől az időtől kezdve a tanszék en dolgozók, kezdetben mint tanársegéd, majd 1959-től adjunktusi beosztásban. 1960-ban egy évig mérnök-gyakornokként a MÁV-náI dolgozott. (886350)
SZERJÁN BÉLA egyetemi adjunktus (1932, Budapest). Elemi és középiskoláit Budapesten és Kisvárdán végezte. 1957-ben az Agráregyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki karán gépészmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után 1960-ig a Szarvasi ÁII. Gazdaságban, mint főmérnök, 1963-ig Dunaújvárosban a MüM 316 sz. Intézetben, mint műszaki tanár, 1964-ig a Solti Állami Mezőgazdasági Gépjavítónál mint főmérnök és műszaki igazgató dolgozott. Ezután 1966-ig az OVF Vízügyi Építő Vállalatnál üzemeltetési csoportvezetőhelyettes volt. Egy évig az ÉM Építőipari Főigazgatóság Műszaki Fejlesztési Osztályán műszaki főelőadó volt, majd 1970-ig a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál organizátor. 1970-ben lett adjunktus a tanszéken. Kitüntetése: Árvízvédelemért Érdemérem. (897794)
TÁNCZOS LÁSZLÓNÉ (Jankura Katalin) egyetemi tanársegéd (1944, Zsitvagyarmat). Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Hámán Kató általános gimnáziumban érettségizett. 1967-ben szerzett közlekedésmérnöki oklevelet, azóta a tanszék oktatója. (901846)
TARNAI JÚLIA egyetemi tanársegéd (1943, Budapest). Általános és középiskolait Budapesten végezte, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1966-ban fejezte be az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, ahol közlekedésmérnöki oklevelet szerzett. 1966 óta dolgozik a tanszéken. 1968-69-ben az INTRANSZMAS-nál egyéves üzemi gyakorlatot szerzett. (570178)
TARNAY ENDRE egyetemi tanársegéd (1941, Budapest). Elemi és középiskoláit Pécelen és Budapesten végezte, a Mikszáth Kálmán téri Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi oklevelet a BME Gépészmérnöki Karán szerzett 1964-ben. 1964-69-ben az IKARUS-gyárban dolgozott. A BME Gépészmérnöki Karon Járműgépész Szakmérnöki diplomát szerzett 1969-ben, s ettől az időtől kezdve a tanszéken dolgozik, mint tanársegéd. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó (570655)
TERPLÁN SÁNDOR egyetemi docens (1906, Perlak). Elemi és középiskoláit Muraszombaton és Budapesten végezte, a Mátyás király Reál Gimnáziumban érettségizett. 1924-től 1928-ig a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnök hallgatója volt, majd 1935-lg szabad pályán működött. 1935-tóI 1945-ig a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár osztályvezetője, ezután hat évig a Kismotor és Gépgyár főosztályvezetője volt. 1951-ben került a Gázgépek és Automobilok tanszékre docensként. 1956—57-ben másodállásban a Közlekedési üzemmérnöki kar Gépjárműszerkezettan tanszékének a vezetője. Kitüntetései: Munka Érdemrend bronz fokozata, Pattantyús Á. Géza Emlékérem aranyfokozata. (590766)
VARGA FERENC egyetemi adjunktus (1941, Dombóvár). Általános és középiskoláit Dombóváron végezte, a Gőgös Ignác Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen folytatta, ahol 1964-ben közlekedésmérnöki oklevelet szerzett. Végzés után az egyetemen maradt, a Gépjárművek tanszéken előbb gyakornok, majd egy év után tanársegéd lett. Egy évet töltött a Csepel Autógyárban szakmai gyakorlat szerzése céljából. 1969-ben mérnök-tanári diplomát szerzett, s adjunktussá lépett elő. (832474)
VEÉR LAJOS egyetemi adjunktus (1935, Kóny). Elemi és középiskoláit Jónyban és Győrben végezte, a Gépipari Technikumban érettségizett. 1953-55 között a Győri Építőipari Vállalat Gépészeti Osztályán dolgozott. Egyetemi tanulmányait az ÉKME-n 1960-ban fejezte be, ahol közlekedésmérnöki oklevelet szerzett.1960-62-ben a győri ÉPFU-nál, 1962-64-ben a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban dolgozott. 1964-ben került a tanszékre adjunktusként. (612413)
VIZELYI GYÖRGY c. egyetemi docens (1919, Debrecen). Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, s a Reáliskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen 1947-ben fejezte be, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1944-tőI a MÁVAG, illetve a Ganz-MÁVAG Mozdonytervezési Osztályán dolgozott mint tervezőmérnök. 1956 óta a Mozdonygyár főkonstruktőre. Az egyetemi oktatómunkában 1951-től 1966-ig mint adjunktus (másodállásban), 1967 óta mint c. egyetemi docens vesz részt. Kitüntetései: Munka Érdemrend ezüst fokozata, Szocialista Munkáért Érdemérem, Kiváló feltaláló aranyfokozata, Kiváló feltaláló ezüst fokozata. (587498)
WITTINGER ÁRPÁD tanársegéd (1932, Tubize, Belgium). Elemi iskoláit Belgiumban és Sárváron, ill. Nyergesújfalun, középiskoláit Pécsett végezte, és a Pécsi Felsőipari Iskolában érettségizett. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1956-tóI 1963-ig az Emelőgépek és Szállítóberendezések tanszéken tanársegéd volt, közben 1959-tóI a KGMTI-ben önálló tervezóként dolgozott. 1963 óta főállásban a Magyar Hajó és Darugyárban dolgozik, a tanszéken félállásban maradt. Először tervezési csoportvezető volt, 1967 után osztályvezető, majd 1969-tőI osztályvezető. (663270)
ZSÁRY ÁRPÁD egyetemi docens, tanszékvezető (1927, Szombathely). Elemi és középiskoláit Debrecenben és Budapesten végezte, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a BME Gépészmérnöki Karán 1950-ben fejezte be. Egyetemi tanulmányainak utolsó évében már a Gépészmérnöki Kar Gépelemek tanszékén dolgozott, mint demonstrátor. 1950-ben tanársegéd, 1953-ban adjunktus és 1963-ban docens lett. 1952—58 között másodállásban a rektor mellett oktatási rektori titkár volt. 1964-ben került át az ÉMKE Mechanika-Gépelemek tanszékre. Kitüntetése: Oktatásügy Kiváló Dolgozója. (780892)